Nem lesz népszavazás a képviselői költségtérítésről

2009.07.14. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság július 14-i határozatában elbírálta az Országgyűlés országos népszavazás elrendeléséről szóló 28/2009. (IV. 17.) OGY határozata ellen benyújtott kifogásokat.

Az Országgyűlés e határozatában országos, ügydöntő nép­szavazást rendelt el a következő kérdésben: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az ország­gyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?” Az Országgyűlés határozata ellen négy magánszemély nyúj­tott be kifogást az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság (Ab) eljárása során észlelte, hogy az Országgyűlés 2009. június 29-én olyan tör­vényeket fogadott el, amelyek érintették az elrendelt népszavazás tárgyát. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról alkotott 2009. évi LXIV. törvény megváltoztatta az Alkotmány 20. § (4) bekezdésében az ország­gyűlési képviselők javadalmazásának törvényi szabályozására szóló alkotmányi fel­hatalmazást. Az egyes képviselői juttatások és kedvezmények megszüntetéséről szóló 2009. évi LXV. törvény módosította az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényeket és 2010. január 1-i hatállyal alapvetően átalakította az országgyűlési képviselők javadalmazásának rendszerét.

Az Ab határozatában megállapította, hogy e törvények elfogadása olyan jelentős változásnak tekintendő, amely utólag érdemben befolyásolta a kérdés népszavazásra bocsáthatóságát, ezért az Országgyűlés határozatát megsemmisítette, és az Ország­gyűlést új eljárásra utasította. Az Ab határozatának indokolásában kifejtette: a nép­szavazás kivételes jellegéből következően, a rendeltetését betölti akkor is, ha az Or­szággyűlés – a népszavazási kezdeményezésben megnyilvánuló választópolgári aka­ratot figyelembe véve, azzal lényegében megegyezően – törvényt alkot a népszava­zás tárgyát képező kérdésben, s ezáltal a népszavazásnak az Országgyűlés döntését befolyásoló funkciója a népszavazás lebonyolítását megelőzően teljesül. Az ország­gyűlési határozat által népszavazásra bocsátott kérdés az országgyűlési képviselők számára az elszámolás nélküli költségtérítés nyújtotta kedvezmény megszüntetésére irányul. Az Országgyűlés a módosító törvények elfogadásával a választópolgárok kezdeményezésében foglaltaknak eleget tett azzal, hogy ezt az országgyűlési képvi­selőket megillető – ellenőrzés nélkül felhasználható – kedvezményt megszüntette. A törvény módosításával a költségtérítés megszűnt, s egyben az Országgyűlés a képvi­selők javadalmazását a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá helyezte oly módon, hogy azzal szemben költségelszámolásnak a személyi jövedelemadóról szóló törvény általános szabályai szerint van mód. Az új jogi környezetben a kérdés a továbbiakban nem értelmezhető, nem állapítható meg egyértelműen milyen további jogalkotásra irányul, így az nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének. A népszavazás rendeltetésével összeegyeztethe­tetlen, és a választópolgárokat az Alkotmány 70. § (1) bekezdése alapján megillető népszavazáshoz való jogot is sértené olyan kérdés népszavazásra bocsátása, amely az egyértelműség hiánya miatt, sem a választói akarat kifejezésére, sem az Országgyű­lést terhelő jogalkotási kötelezettség tartalmának megítélésére nem alkalmas.

A határozathoz Paczolay Péter és Trócsányi László alkotmánybírák írtak külön­véleményt.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
NÉPSZAVAZÁS