Közjegyzői hatáskörbe kerül a fizetési meghagyás - Az új szabályokról

2009.09.10. Jogi Fórum / Léhner Zsuzsanna

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény ez év június 30-án lépett hatályba. A jogszabály a közjegyzők hatáskörébe utalja a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárást.

A törvény szerint fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek a Pp. szerint számított összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy a kötelezettnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete, és a pénzkövetelés nem munkaviszonyból, vagy más hasonló jogviszonyból ered.

A MOKK rendszere

Bár a törvény már hatályba lépett, az átálláshoz időre van szükség, ezért 2010. május 31-ig továbbra is a Pp. szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál, papír alapon lehet benyújtani a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket.

A jogszabály által előírt feltételek megteremtése nem kis feladatot ró a Magyar Országos Közjegyzői Kamarára, hiszen a közjegyzők jövő júniustól a MOKK interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszere használatával, gépi adatfeldolgozással fognak eljárni. Sőt, a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő eljárási cselekmények - ha azok megtételének törvényi feltételei fennállnak - a MOKK rendszere útján automatizáltan is végezhetőek lesznek majd. Az sem mellékes, hogy a rendszernek a kérelmek elektronikus úton történő előterjesztésére is alkalmasnak kell lennie.

A közjegyző a beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb három munkanapon belül köteles lesz rögzíteni a MOKK rendszerében, határozatait és más iratait szintén e rendszeren keresztül állítja elő. Az így előállított és központilag kinyomtatott jegyzőkönyv, aktanyomat és határozat tartalmazza az eljáró közjegyző nevét, székhelyét és bélyegzőlenyomatának képét, és a közjegyző aláírása nélkül is hiteles.

A fizetési meghagyásos eljárásban keletkezett papír alapú vagy elektronikus iratok adattartamát, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének tényét is a MOKK rendszerében kell rögzíteni. Az eljárással összefüggésben keletkezett iratokat az eljárás befejezését követő tíz év után selejtezni kell, a MOKK rendszerében kezelt adatokat pedig törölni kell.

Illetékesség és ügyelosztás

Az eljárásban a közjegyző illetékessége az ország egész területére kiterjed. Az elektronikus úton előterjesztett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek elosztása a MOKK rendszerének alkalmazásával automatikusan, a közjegyzői székhelyek között egyenlő arányban történik majd. A papír alapon benyújtott és a szóban előterjesztett kérelmek folytán indult eljárásban pedig az a közjegyző jár el, akihez a kérelmet benyújtották, illetve akinél azt előterjesztették. A kérelem bármelyik közjegyzőnél benyújtható vagy előterjeszthető.

Az eljárás

Ha a kérelem hivatalból történő elutasításának vagy az ügy áttételének nincs helye, és a felet nem kell felhívni a hiányok pótlására sem, illetve e kötelezettségének eleget tett, a közjegyző az ellenfél meghallgatása nélkül köteles kibocsátani a fizetési meghagyást, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül.

A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Ha azonban a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A közjegyző az ellentmondásról szóló értesítésnek a jogosult részére történő kézbesítését követően az eljárás iratainak a MOKK rendszerén keresztül kinyomtatott példányát megküldi a kérelemben a jogosult által megjelölt bíróságnak.

Eljárási díj és illeték

A fizetési meghagyásos eljárásért a MOKK részére - a rendszer üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - eljárási díjat kell fizetni. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap).

A díjalap után az eljárási díj mértéke:

  • az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 300 000 forint;
  • a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint;
  • a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.

A fizetési meghagyásos eljárásban illetéket nem kell fizetni, kivéve néhány esetet, amikor az ügy bírósági eljárássá alakul.

Indokok

Ahogy a törvény indokolásában olvasható, évente mintegy 400 ezer fizetési meghagyásos eljárás indul a bíróságok előtt. Az új törvény célja a bíróságok tehermentesítése, és az ilyen jellegű kérelmek elintézésének gyorsítása.

Dr. Holly Zsuzsanna Közjegyzői Irodájának munkatársa, dr. Fekete Tamás közjegyző-helyettes kollégái nevében is üdvözölte az új rendszert és a hatáskörbővülést. Véleménye szerint ez újabb lépés az európai gyakorlat felé, és tovább erősíti a közjegyzők közhatalmi pozícióját.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZJEGYZŐK
POLGÁRI JOG
JOGALKOTÁS