A médiajog aktuális kérdései - Versenyképessé tehető-e a hazai médiaszabályozás? - Jogi Fórum konferencia

2009.11.23. Jogi Fórum / László-Takács Krisztina

Az Európai Unió által efogadott új audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet minden tagállam köteles legkésőbb ez év decemberéig saját jogrendszerébe átültetni. Magyarországon előreláthatóan ez nem fog a megadott határidőre megvalósulni.

Versenyképessé tehető-e a hazai médiaszabályozás? - Erre a kérdésre kerestek választ a Jogi Fórum 2009. október 29-én Budapesten megrendezett szakmai konferenciájának szakérő előadói és közreműködői. A magyarországi implementációval kapcsolatban számos kérdés merül fel: mekkora a hazai jogalkalmazó szervek mozgástere és milyen kötelezettségeik vannak az irányelv közvetlen alkalmazásával kapcsolatban.

Dr. Gellén Klára, a Szegedi Tudományegyetem docense ismertette az európai Gazdasági Közösség „Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról” (AMSZ) című irányelvét. Az irányelv legfőbb törekvése, hogy abszolút versenyszemléletet alakítson ki a médiaszolgáltatók körében, és a kereskedelmi kommunikációt megújítva teret engedjen minél több különböző vélemény megfogalmazására. Előtérbe helyezi továbbá a fogyasztóvédelem hatékonyságát és a kiemelt csoportok védelmét. Az irányelv elsősorban a különböző médiumokban – így az audiovizuális műsorszolgáltatásban – megjelenő reklámok és egyéb szponzorációk megjelenítését fogalmazza meg. Megkülönbözteti például a támogatást a termékmegjelenítéstől. A támogatás olyan finanszírozási forma, amely a támogató védjegyét, nevét, termékét, arculatát, tevékenységét népszerűsíti, míg a termékmegjelenítés olyan kereskedelmi közlemény, amikor a termék, szolgáltatás, védjegy vagy ezekre való utalás a műsorszámban beépülve jelenik meg - magyarázta az előadó. Mindkét esetben kötelező a műsor támogatottságát a műsor elején jelezni, a termékmegjelenítés esetében azonban a termékelhelyezés tényéről a műsorszám végén is, és a reklámblokkot követő műsorfolytatás előtt is tájékoztatni kell a fogyasztót. Utóbbi esetben másként is rendelkezhet a tagállam akkor, ha nem maga készített vagy rendelte meg a műsort.

A kiemelt csoportok védelme az on demand szolgáltatások, azaz lekérhető médiaszolgáltatások, így a határokon átnyúló internet esetében a legégetőbb kérdés - emelte ki Gellén Klára. Ennek megfelelően irányelv lett a kiskorúak védelme, az az elvárás, hogy a fizikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődésüket súlyosan károsító lekérhető szolgáltatáshoz ne férjenek hozzá. A káros tartalmaktól különböző pin-kódokkal, vagy más szűrőrendszerekkel kell távol tartani a gyermekeket.

A televíziós reklámokra liberálisabb, rugalmasabb szabályok vonatkoznak: műsorok megszakíthatóak, óránként tizenkét percre, és - ahogy eddig is - a reklám elhelyezésének azonnal felismerhetőnek, megkülönböztethetőnek kell lennie, továbbá kellően elhatároltnak a műsorszám többi részétől.

Dr. Nyakas Levente, az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint változást nálunk a reklám mennyiségi és minőségi szabályai hozhatnak, hiszen például a 40 perces szabály decembertől harmincasra módosulna. Úgy véli, hogy ha a jogalkotó nem lép időben, a piacnak és a szolgáltatónak kell leülnie egymással, mert nem biztos, hogy jó, ha a tagállami bíróság hozza meg döntéseket ebben a kérdésben. Véleménye szerint az lenne a legjobb, ha kialakulna egy közös szakmai álláspont, és akkor megvalósulhat a jogbiztonság is. Nyakas Levente előadásában annak kérdésével foglalkozott, hogy alkalmazható-e ez az audiovizuális irányelv anélkül, hogy a hazai implementáció megvalósulna.

Az irányelvet úgy kell átültetni, hogy az az irányelv hatékony megvalósulását a lehető legjobban biztosítsa - hangsúlyozta az előadó. Amennyiben azonban nem megfelelően kerülnek átültetésre az EGK által megfogalmazott irányelvek, akkor lehet beszélni az irányelv közvetlen hatályáról. Az EB a tagállamokat bünteti, ha nem ültetik át időben az adott irányelveket. Ugyanakkor az EB csak a vertikális közvetlen hatályt ismerte el, ami azt jelenti, hogy csak a vertikális viszonyokban hatályosul az irányelv, azaz az adott jogalany hivatkozhat az irányelvre az állammal szemben. Fontos a nem határidőre teljesített átültetés, ebben az esetben is lehet hivatkozni az irányelvre.

Magánszemélyek egymás közt nem hivatkozhatnak rosszul átültetett irányelvre. Ugyanígy kizárta az EB a fordított vertikális vagy közvetlen hatályt is, amelynek lényege, hogy az állam próbál valamilyen kötelezettséget telepíteni az adott jogalanyra. Az EB által kidolgozott közvetett hatály intézményének több elnevezése is van. Ezek egyike a komform értelmezés kötelezettsége, ami azt jelenti, hogy nem az irányelv rendelkezéseire hivatkozik valaki, hanem egy hatóság azt mondja, hogy a magyar jogot értelmezi, és az EU-s jogszabályokat félre teszi. Nyakas Levente szerint ezzel van a legtöbb probléma. A közvetett hatályt ugyan továbbfejlesztette a bíróság 2001-ben, de a közösségi jog elsőbbségének elve olyannyira erős, hogy ha egy végrehajtó irányelvvel ellentétes egy korábban született közösségi jogszabály, akkor ennek fényében kell értelmezni a jogszabályt. Kérdés azonban, hogy mi várható december 9. után.

A fogyasztó is jogot formálhat, kezdeményezhet eljárást, ha az adott szolgáltató nem tett eleget az irányelvnek. Ebben az esetben az állammal szemben indul eljárás, hiszen az nem teljesítette kötelezettségeit. Az már más kérdés, hogy alapvetően a műsorszolgáltatóra fog vonatkozni az adott panasz - jegyezte meg a szakértő.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során a versenyképes médiaszabályozás lehetőségeit vitatták meg a résztvevők: Dr. Polyák Gábor, egyetemi adjunktus (PTE ÁJK), Dr. Lengyel Márk médiajogász, Dr. Sós Ágnes, a TV2 jogtanácsosa és Dr. Török Bernát, az ORTT elnöki Titkárságának osztályvezetője. Verseny van a tagállamok között, hogy ki tud olyan jogi szabályozást alkotni, amely vonzóvá teheti az adott ország médiapiacát - szögezték le a szakemberek. Magyarország ebben a versenyben nagyon rosszul áll, egyre nő a külföldön működő magyar nyelvű szórakoztató csatornák száma. Legutóbb a harmadik legnézettebb magyar nyelvű csatorna, a Viasat3 is ezt a megoldást választotta. Az elvándorlás egyik fontos célpontja Románia vagy Csehország. A székhely áthelyezésének jelentősebb jogi akadálya tulajdonképpen nincs. Erre a problémára kellene mielőbb jogi megoldást találni - értett egyet a kerekasztal.

A konferenciát záró kerekasztal keretében az on demand szolgáltatásokat, vagyis a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások piaca és szabályozása témát járták körül a beszélgetés közreműködői: Dr. Szőke Gergely László, a PTE ÁJK Informatikai- és Kommunikációs Jogi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Dr. Detrekői Zsuzsanna, a Magyar Telekom jogásza, Dr. Dárdai Mária, az UPC Magyarország jogásza, valamint Dr. Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet (TASZ) jogásza. Mivel ez egy teljesen új fogalom, szükség lesz a pontos meghatározására annak érdekében, hogy megfelelően tudjuk majd vonatkoztatni rá az irányelvet - hangzott el a rendezvény záróakkordjaként.

  • kapcsolódó anyagok
MÉDIAJOG
JOGI FÓRUM KONFERENCIÁK