Versenyjogi Fórum 2009

2009.11.25. Jogi Fórum / Lakatos Márk

2009. november 6-án zajlott a Jogi Fórum éves versenyjogi konferenciája, a 2009-es Versenyjogi Fórum. A konferencia előadói a hazai és az európai versenyjog hivatali és üzleti képviselői közül kerültek ki, így minden résztvevő átfogó ismeretekre tehetett szert a versenyjog elmúlt évének fontosabb eseményeiről.

Közszféra és magánszféra, hivatal és üzlet – a gazdasági válság minden állami és piaci szereplőre hatással volt és van jelenleg is, ám igen nehéz problémával találják szemben magukat azok, akik megkísérlik pontokba szedni, mely szereplőre milyen hatással van a krízis a jogalkalmazás tekintetében.

Milyen hatások érték a versenyjogi területet az elmúlt évben? A konferencián résztvevő, versenyjoggal foglalkozó, azt szabályozó vagy alkalmazó hivatalok, illetve ügyvédi irodák képviselői első kézből származó tapasztalattal szolgáltak az érdeklődő közönség számára.

Dr. Tóth Tihamér, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a GVH Versenytanácsának volt elnöke - bevezető jellegű előadásában - Neelie Kroes európai versenypolitikai biztos mandátumának lejáratára tekintettel elemezte az uniós versenypolitika és versenyjogi szabályozás elmúlt öt évét. A szakértő kiemelte, hogy a biztos szakmai tevékenységét a legtöbb esetben össze kellett egyeztetnie döntéseinek politikai következményeivel, ami rendkívül nagy hatással volt az uniós versenyjogi jogalkalmazási tendenciákra: az ágazati vizsgálatok, a problémás piacok vizsgálata és az energiapiac szabályozása mind politikaformáló tevékenységként értékelődtek a szereplők körében. Az elmúlt öt évben 31 határozat született kartell ügyekben, amelyek összesen 187 céget érintettek. Az előadó megjegyezte: ez a fajta szigorú versenypolitika azt igazolja, hogy nincs olyan cég, ami a törvény felett állna: a biztos összesen 9 milliárd EUR bírságot szabott ki, melynek „csúcstartói” az autóüveg-kartell szereplői közül kerültek ki.

A fórum második előadója Dr. Gönczöl Tünde, a White & Case LLP Ügyvédi Iroda munkatársa a gazdasági válság és a versenyjog kapcsolatát elemezte. A szakértő elmondta, hogy a válság kapcsán felmerülő legnagyobb kihívást a jogalkalmazás jelenti, vagyis az állami támogatások kezelése, a válságkartellekre vonatkozó szabályozások, a gazdasági erőfölény vizsgálata, a fúziókontroll, valamint a direkt állami beavatkozások a versenykorlátozás területén. A jogalkalmazás szigorára azért van szükség, mert az erőfölényes vállalkozások képesek a kartellezéshez hasonló stratégiát folytatni, s elkerülhetetlen ezek szankcionálása. A szakértő kiemelte, hogy elképzelhető, összességében kevesebb összeolvadás történik a válság hatására, ám a versenyhatóságnak figyelnie kell arra, hogy hosszabb távon milyen gazdasági hatásai lehetnek a fúziónak, amit éppen vizsgál. Összefoglalva, magukat a versenypolitikai elveket nem kell megváltoztatni, inkább következetesen kell őket alkalmazni, mivel a versenypártolás területén ugyanúgy lehet növelni a gazdasági aktivitást, ha nem térünk el ilyenkor sem a hatóság szerepétől.

A délelőtt harmadik előadója Dr. Nagy Csongor István, az SZTE-ÁJK oktatója, az Európai Unió nemzetközi magánjoga (HVG-Orac, 2006) és a Kartelljogi Kézikönyv (HVG-Orac, 2008) című kiadványok szerzője. Előadásában a versenykorlátozó megállapodásokról, a vertikális közlemény felülvizsgálatáról, valamint a GVH engedékenységi politikájáról számolt be. Első témájára vonatkozóan – vertikális rendeletek és közlemények felülvizsgálata terén – a piaci részesedés problémáját és a viszonteladási ár rögzítését emelte ki, ugyanis e kettő közösségi és hazai meghatározása 2010. május 31-től megváltozik (2790/99. EC r. valamint Magyarországon az 55/2002 korm. rend. hatályát veszti). A piaci részesedés esetében jelenleg a szállító piaci részesedését kell figyelembe venni, kivéve a kizárólagos szállítást, ahol a vevő piaci részesedése releváns. Az új szabályozás értelmében a kettős piaci részesedés lesz az irányadó, vagyis a szállító és a vevő piaci részesedése. A viszonteladási ár rögzítésére vonatkozóan csupán az iránymutatás terén mutatkozik változás az egyéni mentesség tárgyában. A GVH kodifikált engedményességi politikáját a Tpvt. legújabb módosítása törvényerőre emeli: elérhetővé válik a teljes bírságelengedés, a bírságcsökkentés és a közös feltételek megállapításának opciója.

A következő előadó, Dr. Budai Gergő, a Pfizer jogi igazgatója a versenyjog egy különleges alkalmazási területére, a gyógyszeripar berkeibe kalauzolja a közönséget. Az előadás kis gyógyszeripari körképpel kezdődött: a szakértő kiemelte, egyes nagy számban fogyasztott gyógyszerek szabadalmi oltalma lejáratban van; az innovatív gyártók nyeresége csökken, a gyógyszeripar általában „nem kezeli felnőttként” a pácienseket – a vényköteles gyógyszerekről kevés a tájékoztatás. Gazdasági nehézségek miatt egyre gyakoribbak a fúziók a generikus gyártók között, a generikus gyártókat felvásárolják az innovatív gyártók, ezért szükségessé válik a komplex portfóliók kialakítása a kisebb vagy generikus gyártóknak. Az itt felsorolt gyógyszeripari problémákra Budai a következő megoldást látja: a hatékony, megfizethető, biztonságos gyógyszerek gyártását kell minél előbb előtérbe helyezni.

Ennek teljesítése két ellentmondásba ütközik: az innováció fenntartása és a szellemi tulajdon védelme sokszor ellentétben áll az állami szabályozással. Az előadó itt egy hét évig (2000-2007) tartó vizsgálatra hivatkozott, amely első körben az EU15, majd 2004-2007-ig az EU27 gyógyszerpolitikáját, egyes gyógyszergyártóit és a piaci elosztást elemezte, amely vizsgálat számos megállapítással, szabadalmi perrel végződött. Következtetésképp elmondható, hogy a gyógyszeriparban is életbevágóan fontos a versenyjogi ellenőrzés elősegítése, valamint a Versenyjogi Főigazgatóságnak minél előbb szorgalmaznia kell az innováció térnyerését.

A délelőtt utolsó előadásait a GVH tisztviselői, Kováts Surd irodavezető-helyettes és Dr. Kovács Anita, a Hálózatos Ágazatok Irodájának vezetője tartották. Mindketten különböző szektorokat érintő ágazati vizsgálatokról számoltak be, Kováts Surd a pénzügyi szektorról, Dr. Kovács Anita pedig a médiapiaci szereplők magatartásáról beszélt.

A pénzügyi területen felmerülő változások vizsgálata kiterjedt a bankváltási tendenciákra, a folyószámlák és személyi hitelek költségeire, valamint a jelzáloghitelekre. A vizsgálat előfeltételezte, hogy a „szolgáltatás, a szolgáltató megválasztásának szabadsága a verseny alapvető garanciája”. A vizsgálat megállapította, hogy az uniós átlaghoz képest a magyar pénzintézetek rendkívül magas kamatfelárakkal működnek, rengeteg példa mutatkozik az egyoldalú szerződésmódosításokra, vagyis az egyik lehetőség szerint nincs pontos szabályozás a módosításra, vagy az ügyfelek nem értesültek, értesülnek megfelelően a módosításokról. A gondok általában az alacsony pénzügyi kultúrából, valamint az ajánlatok összehasonlításában megmutatkozó hiányosságokból fakadnak. Ezek megoldására a GVH javaslatai közé tartozik az egyoldalú szerződésmódosítások precízebb szabályozása (ingyenes felmondás lehetősége, személyre szóló értesítés 60 naptári napon belül, a referencia kamatlábas termékek kedvezményesítése, valamint az új díjak bevezetésének tilalma).

Dr. Kovács Anita a televíziós műsorszolgáltatást érintő 2007-2009-es ágazati vizsgálat eredményeit ismertette. A szakértő elmondta, hogy a vizsgálatra okot adó körülmény a reklámbevételekre építő műsorszolgáltatók hiánya volt, éppen ezért leginkább kábelhálózatokhoz való hozzáférési lehetőségeket tekintették át. A vizsgálat feltételezte az aránytalanságot a nézettség és a reklámokból származó piaci részesedés között, s az aránytalanság beigazolódni látszott a reklámpiac felosztottságából.

Nem választhatók el éles határvonallal a Fórum délelőtti és délutáni előadásai, a felszólalók azonban egészen más, az előzőektől eltérő területekre kalauzolták a közönséget. Dr. Remetei-Filep Zsuzsa, a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájának munkatársa az állami támogatások rendszeréről beszélt a gazdasági válság és a versenyjog interferenciájára tekintettel.

A szakértő a Római Szerződésre hivatkozva elmondta, hogy a jelenlegihez hasonló gazdasági válság idején a vállalkozások részére továbbra is tilos az állami támogatás nyújtása: „Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Római Szerződés, 87 (1)”. Az egyes tagállamokon belüli komoly gazdasági zavar elhárítása esetén – szigorú eljárást, valamint az Európai Bizottság iránymutatását alkalmazva az állam kivételt tehet a következő területeken: 1. a bankok feltőkésítése, 2. állami kezességvállalás, 3. megmentés és szerkezetátalakítás. E területeken csak abban az esetben tehet kivételt az állam, ha a beavatkozás rövid távú és a kereslet ösztönzésére irányul, a vállalat erőfeszítéseket tesz a munkahelyek megőrzésére és a bizalom helyreállítására, valamint „okos” beruházások létesítésére. Jelen helyzetben az állami versenypolitika célja az, hogy a tagállamok ne támogatási versennyel kezeljék a kialakult helyzetet, a gyors jogalkotás a Tanács és a tagállamok véleményének kikérésével, a gyors bizottsági eljárás és jóváhagyás biztosítása, valamint a több területen történő könnyítés a fennálló szabályozáshoz képest, új támogatási kategóriák kidolgozása.

A következő előadó, bár elméleti területen működik, meglehetősen gyakorlati szempontok alapján elemezte a válság és a versenyjog jelenlegi helyzetét. Dr. Szilágyi Pál, a PPKE-JÁK Versenyjogi Kutatóközpontjának szakértője a fúziókontroll területén végzett friss eredményeket, konzekvenciákat vázolta.

Elmondása szerint a 2008-2009-es évben megnőtt a fúziókontrollal kapcsolatos ügyek száma, s közösségi szinten egyértelműen látszik a válság hatása. Az első fázisú kötelezettségvállalások száma folyamatosan növekszik, ám a tiltó határozatok száma esett. Érdekes módon az elbírált ügyek alapján azt a megfigyelést lehet tenni, hogy az Európai Bizottság túlságosan visszafogja magát a beavatkozásokkal kapcsolatban: könnyítés tapasztalható a fúziókontroll-eljárások folyamán, feloldhatóvá vált a végrehajtási tilalom, s érdemi elbírálás során lehetségessé vált a válságösszefonódásra hivatkozni.

Dr. Tóth András, a White&Case Ügyvédi Iroda ügyvédje igazolta is az elmondottakat: az erőfölénnyel való visszaélés szinte gyakorlattá vált az európai térségben is jelen lévő nagyvállalatok (Intel, AMD, Dell) működésében, ám úgy tűnik, a milliárdos bírságok sem feltétlenül csillapítják a versenyellenes magatartást - hangsúlyozta az előadó.

A Fórum utolsó előadója Dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán, Baker&McKenzie Ügyvédi Iroda partnere, a Magyar Versenyjogi Egyesület alelnöke volt, „Kártérítés versenyjogi jogsértésért” címmel. A fogalmi alapok és a magánjogi jogérvényesítés angolszász gyökereinek bemutatását követően az előadó az európai és kifejezetten a magyar gyakorlatot ismertette. Az unió tagállamain belül a közjogi jogérvényesítés dominál; adott a lehetőség a magánjogi jogérvényesítésre, de ez az intézmény egyáltalán nem jellemző. A szakértő precedensértékű esetek segítéségével vázolta a problémakört: a Courage v. Crehan (2001) ügy kapcsán kiemelte, hogy versenykorlátozó megállapodásban nincs kizárva azonnal a kártérítési igény lehetősége; a 2004-es Ashurst-tanulmány kapcsán beszámolt az antitröszt-kártérítések eseteiről, s Manfredi-ítéletet (2006) említve (az európai versenyjog fejlődésének, valamint a Zöld Könyv tükrében) ismertette a kár fogalmát. Előadását (a 2009-es Irányelv Tervezetre reflektálva) egy kérdéssel zárta – amely zárást talán a Versenyjogi Fórum tételmondataként is értelmezhetnénk: lesz-e, lehetséges-e valaha közös európai szabályozás ezen a területen?

(Fotó: Fóris Gábor)



  • kapcsolódó anyagok
VERSENYJOG
JOGI FÓRUM KONFERENCIÁK