A korrupció visszaszorítására megalkotott jogszabályok többnyire nem érik el céljaikat. Ennek fő okai a végrehajtásukra hivatott szervezetek alulfinanszírozottsága, és a megfelelően képzett apparátus hiánya, valamint a tevékenységük koordinációjának elégtelensége.” – foglalja össze a problémát dr. Hack Péter jogász, az ELTE oktatója a K-Monitor Független Korrupciófigyelő Irodának adott interjúban.

“Minden jogszabály csak annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Sajnos a magyar jogi gyakorlatból fájdalmasan hiányzik annak szisztematikus ellenőrzése, hogy az egyes jogszabályok betöltik-e a jogalkotó által megfogalmazott célokat.

Dr. Hack Péter az interjúban részletesen beszél többek között a parlament által elfogadott, a közérdekű bejelentők védelmét szolgáló törvényről, a magyar jogszabályok szerepéről és hatékonyságáról a korrupció visszaszorításában, a bíróságok elé került korrupciós esetekről, a magyar igazságszolgáltatás egyes intézményeinek fügetlenségéről, valamint a bírók és ügyészek szakmai továbbképzésének problematikájáról.

“Biztosan kell egy olyan szervezet, amely a közérdekű bejelentők védelmét operatív módon tudja biztosítani. Az is biztos, hogy a korrupció elleni fellépés mai intézményi keretei nem működnek megfelelően. A helyzet sajátossága, hogy a korrupció elleni fellépésre felhatalmazott szervezetek közötti koordináció nem létezik.”

“… a baj forrása nem is az enyhe ítélkezési gyakorlat, hanem az a körülmény, hogy a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek az esetek döntő többségében csak pitiáner vesztegetéseket tudnak leleplezni. Vagyis a bíróságok elé kerülő kevés ügy nagy része is inkább kis összegű korrupciót takar, azaz minél nagyobb volumenű az ügy, annál kisebb a lebukás kockázata.”

“A korrupciós cselekményeknél közismerten nagy az úgynevezett látencia – vagyis a rejtve maradt cselekmények – aránya. Ezért az a sajátos helyzet áll elő, hogy minél eredményesebb a felderítés, annál rosszabbak lesznek a bűnügyi statisztika adatai.”

“A bíróságok és az ügyészség hajlamos arra, hogy a „függetlenséget”, mint paravánt tartsa maga elé, elrejtve ezzel a működés belső problémáit. Mindkét szervezeten belül elég erősen tartja magát az a vélemény, hogy a szervezet iránti bizalmat a nyilvánosság nem növeli, hanem csökkenti. […] Meggyőződésem szerint az igazságszolgáltatás szereplőinek előbb vagy utóbb fel kell ismerniük, hogy csak az ismereteken, a tevékenység átláthatóságán épülő bizalom lehet tartós, és tud védelmet jelenteni a rendszer szereplőinek.

Az interjú teljes terjedelmében elolvasható a kmonitor.hu internetes oldalon →