Dr. Czomba Sándor és Font Sándor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselői 2010. június 9. napján az egyszerűsített foglalkoztatásról törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlés Hivatalához.
A törvényjavaslat hatálya
Egyszerűsített foglalkoztatás céljára munkaviszony létesíthető
- mezőgazdasági idénymunkára (növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely évszakhoz, az adott év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, továbbá ha a megtermelt mezőgazdasági termékeknek a munkáltató saját területén történő anyagmozgatása, csomagolása nem haladja meg egy naptári évben a százhúsz napot),
- idegenforgalmi idénymunkára (kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka; tartama egy naptári évben azonos felek között a százhúsz napot nem haladhatja meg), valamint
- alkalmi munkára (a munkáltató és a munkavállaló között, legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy hónapon belül legfeljebb tizenöt napig, egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített határozott időre szóló munkaviszony. Ez az időtartam megegyezik a jelenlegi szabályozásban meghatározottakkal). Az alkalmi munkavállalók száma egy munkáltatónál (hat hó átlagában) egy és öt fő alkalmazása esetén a két főt, öt és húsz fő alkalmazása esetén a négy főt, húsz fő felett pedig a húsz százalékot nem haladhatja meg.
A jelenlegi szabályozás szerint egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt a fentieken kívül természetes személy munkáltató kizárólag háztartási munkára (természetes személy kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására létesített munkaviszony), valamint kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató létesíthet. A hatályos szabályozás szerint a mezőgazdasági idénymunka egybefüggő időtartama maximált (nem haladhatja meg a harmincegy napot) és időtartama egy naptári éven belül legfeljebb kilencven nap lehet.
A javaslat szerint az idénymunka, illetve ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára és alkalmi munkára egymással több ízben létesít munkaviszonyt, a munkaviszonyok együttes időtartama az adott naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.
A munkaviszony létrejötte
A javaslat szerint e célból létrejött munkaviszony a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik (tehát nem a munkaszerződés megkötésével). Ha a munkavállaló kéri (illetve a nem elektronikus úton történő bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint), a javaslat mellékletében megtalálható egyszerűsített munkaszerződés megkötésével kell létesíteni a jogviszonyt. Ebben az esetben a szerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni (az egyszerűsített munkaszerződés tartalmazza a munkáltató nevét, székhelyét vagy lakóhelyét, a munkavállaló nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, adóazonosító jelét, TAJ-számát; az egyszerűsített munka jellegét, a munkakört, a munkavégzés helyét, a ledolgozott munkaórák számát és a személyi alapbér összegét).
A jelenlegi szabályok szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti tartalmú szerződés megkötésével (a javaslat által meghatározott szerződés tartalmával megegyezik) kell létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni (kivéve öt naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony, illetve növénytermesztési idénymunka esetében csak abban az esetben, ha azt a munkavállaló kéri, továbbá ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja). Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. A javaslat szerint külön jelenléti ívet nem kell vezetnie a munkáltatónak.
Változatlan szabály, hogy az eredetileg nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszony nem módosítható egyszerűsített foglalkoztatásra, illetve a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltató alaptevékenységébe tartozó feladatainak ellátására nem létesíthet ilyen munkaviszonyt.
A bejelentési kötelezettség
A munkáltató e munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségét teljesítheti
- központi elektronikus ügyfélkapun keresztül, vagy
- telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, vagy
- SMS formájában, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapun és azonosító kódszámot (EF-kód) kapott az illetékes elsőfokú adóhatóságtól.
A nem regisztrált munkáltató ez irányú kötelezettségének az egyszerűsített munkaszerződésnek az állami adóhatóság részére való megküldésével teljesítheti.
A jelenlegi szabályok szerint a bejelentés megtehető a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan vagy mobiltelefonon vagy (házimunka és növénytermesztési idénymunka esetén) telefonon is. A munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni köteles
- a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét,
- a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, TAJ-számát,
- az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony jellegét, kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a munkavégzés helyét.
A javaslat alapján a munkáltató köteles a saját EF-kódját, a munkavállaló EF-kódját vagy adóazonosító jelét és TAJ számát, az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági/idegenforgalmi, alkalmi) és a munkaviszony napjainak számát bejelenteni. (A munkavállaló személyazonosító adatainak, TAJ számának, adóazonosító jelének az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak történő közlésével igényelheti az egyszerűsített foglalkoztatás céljából EF-kód kiadását.)
Közteherfizetési szabályok
A munkáltató e munkaviszony alapján – a jelenlegi szabályozással megegyezően – közterhet fizet. A közteher mértéke azonban változik: mezőgazdasági és idegenforgalmi idénymunka esetén minden naptári napra munkavállalónként 500 forint, alkalmi munkaviszony esetén minden naptári napra munkavállalónként 1000 forint. (A jelenlegi szabályok alapján e munkaviszony alapján a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyező összegű közterhet köteles fizetni a munkáltató.) Ezen összeg megfizetésével a munkáltatót egyéb jogcímen az állam javára befizetés nem terheli (tehát nincs társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs járulék, adóelőleg-levonási kötelezettség). A munkavállaló pedig nem fizet nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, egészségügyi hozzájárulást, és SZJA előleg-fizetési kötelezettség sem terheli.
Garanciális szabályként rögzíti a törvényjavaslat, hogy amennyiben a munkáltató megsérti az alkalmazás időkorlátait, közterhet a „normál” munkaviszonyra irányadó szabályok szerint kell fizetnie.
Bevallási kötelezettség
Ha a munkáltató bejelentését elektronikusan vagy telefonon teszi meg, a közterhet a tárgyhónapot követő 12-éig kell átutalnia az illetékes adóhatóságnak, bevallási kötelezettségének pedig az ügyfélkapun keresztül tehet eleget. Az a munkáltató SMS-ben tesz bejelentést, egyben bevallási kötelezettségének is eleget tesz. Az elektronikus bevallásra nem kötelezett munkáltató választhatja a papír alapú, évi egyszeri, a tárgyévet követő január 12-éig teljesíthető bevallást is.
A munkavállalónak e foglalkoztatásból származó jövedelemről akkor kell bevallást benyújtania, ha külföldi személy, vagy ha az adóévben az e munkaviszonyból származó jövedelme a 840.000.-forintot meghaladja, vagy ha e jövedelme mellett más, az SZJA törvény szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
A javaslat megtartja a hatályos szabályokat: e foglalkoztatás alapján a munkavállaló nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot, de nem minősül a társadalombiztosítási jogosultság szempontjából biztosítottnak.
A hatályos szabályozás az 1997-ben létrehozott alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás körül a gyakorlatban kialakult anomáliák felszámolását célozza, a visszaélések visszaszorítását és a munkáltatók adminisztrációs terheinek csökkentését. A papír alapú adminisztráció helyébe a gyorsabb és naprakész ellenőrzést lehetővé tevő elektronikus bejelentési kötelezettség lépett. Az új törvényjavaslat célja pedig a még életszerűbb, alkalmazhatóbb és egyszerűbb szabályok bevezetése.
A törvényjavaslat általános vitája lezárult, a napokban dönt a Parlament a benyújtott módosító javaslatokról. A törvényjavaslat – parlamenti megszavazása és államfői aláírása esetén – 2010. augusztus 1-jén lépne hatályba.
Kapcsolódó cikk:
Egyszerűsített foglalkoztatás – Gyakorlati kérdések és válaszok →
