Alkotmányunk, az 1949. évi XX. törvény az alapvető jogok legfőbb garanciája. A hatályos alaptörvény szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Ez a gyakorlatban több fontos kérdést is felvet. Az alapszinten rögzített jogoknak van-e korlátja; és ha igen, az mit jelent? A magántitok, illetve a személyes adatok védelmének minden körülmények között érvényre kell-e jutniuk? A titokvédelem körébe tartoznak-e az adózással is összefüggő egyes információk? Három részből álló cikksorozatom második részében az adótitok jogszerű felhasználásának szabályait ismertetem.
Az adótitok felhasználása megkeresésre
1. Ha az adó vagy költségvetési támogatás ellenőrzését, az adóigazgatási eljárás megindítását, lefolytatását vagy más adóhatóság (vámhatóság), statisztikai szolgálathoz tartozó szerv, a Nyugdíjbiztosítási- és Egészségbiztosítási Alapok kezelőjét, az elkülönített állami alap kezelőjét, valamint az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatását szolgálja.
2. Ha a felhasználást a törvény előírja vagy megengedi.
- a bíróságnak;
- nyomozó hatóságnak, ha a tájékoztatás a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;
- a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által engedélyezett megkeresés alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatnak;
- az Állami Számvevőszéknek, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervnek, az Európai Csalásellenes Hivatalnak (OLAF), ha a tájékoztatás ellenőrzéshez szükséges;
- az adópolitikáért felelős miniszternek, ha a tájékoztatás jogszabályban meghatározott feladata ellátásához szükséges;
- a költségvetési fejezetet irányító szervnek, ha a tájékoztatás az államháztartásról szóló törvény szerinti belső ellenőrzéshez szükséges;
- a központi költségvetésből vagy Európai Uniós forrásból támogatást folyósító szervnek, ha a tájékoztatás a támogatás igénylése, felhasználása, elszámolása jogszerűségének megállapításához szükséges;
- a nyugdíj- és egészségbiztosítási szervnek;
- a magánnyugdíjpénztárnak;
- a munkaügyi hatóságnak;
- a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak;
- az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (általános helyettesének, továbbá a külön biztosoknak);
- a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés információcseréről rendelkező cikke keretében a külföldi állam illetékes adóhatóságának.
Amennyiben az adózó az adóhatósági határozatot sérelmesnek tartja, és kimerítette a fellebbezési lehetőségét, ellene bírósági felülvizsgálattal élhet. Ebben az esetben a bíróság kérelmére az adótitkot felhasználásra át kell adni. A törvény szerint az adóhatóság csak akkor ad az adótitokról tájékoztatást, ha erre felkérik. Ha ezzel kapcsolatban hivatalos megkeresés nem érkezik, akkor az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokat (adóbevallások, ingatlan-nyilvántartás és gépjármű-nyilvántartás adatai, biztosítói jelentés, értékpapír-kereskedelemmel kapcsolatos adatok, banki adatok) az érintettek tudomása nélkül nem hozhatja nyilvánosságra. A bíróság alatt a bírósági végrehajtót is érteni kell.
A nyomozó hatóság részére szintén át kell adni az adatokat, ha az büntetőeljárás indítása vagy lefolytatása érdekében szükséges. Korábban az ügyészi jóváhagyás a nyomozás szempontjából sok időveszteséggel járt. A helyzet logikailag ellentmondásosnak tűnt, hiszen például egy adócsalás bűntettének gyanúja miatt folytatott nyomozás során adótitokra való hivatkozás és az adatok átadásának késleltetése a nyomozás eredményességét is veszélyeztetheti. 2011. január 1. napjától új szabály, hogy a nyomozó hatóság adatkéréséhez már nem szükséges az ügyész előzetes jóváhagyása, így a kért információk gyorsabban beszerezhetőek. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az adótitok felhasználásának célhoz kötöttsége sérülne: az adóhatóság kizárólag a megkeresésben kért adatokat adhatja át a nyomozó hatóságnak. Ha az ügyben az állami adóhatóság tette a feljelentést, az adótitok már felfedettnek tekinthető, így az ügyre vonatkozó kiegészítés, tény, információ szintén átadható. Az adótitokról az ügyészséget megkeresésre akkor is tájékoztatni kell, hogyha nem nyomozati, hanem törvényességi felügyeleti jogkörében jár el.
Az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, továbbá az OLAF részére adótitok átadására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az információ konkrétan ellenőrzés lefolytatásához szükséges.
A jogszabály által megjelölt többi szerv részére akkor adható át adótitoknak minősülő adat, ha az a feladatai ellátásához szükséges. Ennek több oka is lehet: például valamely társadalombiztosítási ellátás vagy támogatás megállapítása, a jogviszony fennállásának ellenőrzése, a feketefoglalkoztatás elleni fellépés stb. Természetesen az adótitok felhasználása során ebben a körben is szigorúan érvényesül a célhoz kötöttség elve.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés információcseréről rendelkező cikke keretében a magyar illetékes hatóság a külföldi állam illetékes hatóságának a magánszemélyekről az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása, a külföldi állam adóztatási jogának biztosítása, illetőleg a kettős adóztatás elkerülése érdekében az azonosításhoz, az adómegállapításhoz, az ellenőrzéshez, a bizonyítási eljáráshoz, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges olyan személyes adatokat adhat át, amelyeket nyilvántartásai tartalmaznak vagy amelyek megszerzését a belföldi jogszabályok számára lehetővé teszik.
Az adótitok megőrzésének a kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság – a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot – írásban kér adótitoknak minősülő adatot az adóhatóságtól. Ez az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i, a pénzügyi rendszereknek és a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005/60/EK Irányelv alapján azt jelenti, hogy a Pénzügyi Információs Egység (Financial Intelligence Unit, FIU) jogosult alkalomszerűen közvetlenül (és közvetve) pénzügyi, igazgatási és nyomozó információkhoz hozzáférni akkor, hogyha az feladatainak ellátásához szükséges. Ebbe a körbe tartoznak az adótitoknak és vámtitoknak minősülő információk is. Az Európai Uniónak a pénzügyekkel kapcsolatban egyik kiemelt célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek (pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak) a tisztára mosását (legalizálását), valamint a terrorizmusnak pénzzel (pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal) való támogatását. Ez olyan mértékben élvez prioritást, hogy az adótitokkal kapcsolatos védelem háttérbe szorul.
3. Ha a felhasználáshoz az érintett hozzájárul.
Előfordulhat, hogy konkrét esetben az adózó nem kívánja az adótitok védelmét; sőt az adótitok feloldása az ő érdekét szolgálja. A hozzájárulást írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) kell megadni, amely visszavonható: ebben az esetben a titoktartásra vonatkozó kötelezettség „feléled”. Fontos! A hozzájárulás nem általános, hanem egyes, konkrétan meghatározott esetekre vonatkozik. Természetesen az adótitokról való tájékoztatás ebben az esetben sem terjedhet túl a hozzájárulásban megjelölt adatok, illetve egyes esetek körén.
4. Ha a vállalkozási tevékenységet folytató adózó adatainak megismerésére más adózónak – az adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez – vagy állami szervnek, köztestületnek a törvényben meghatározott feladata ellátásához van szüksége.
Az adatkérés során ebben az esetben meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adózónak egy más adózó adataira (neve, székhelye) van szüksége. Más adat (pl. adózó pénzforgalmi számlaszáma, vagy a számláját vezető pénzintézet megnevezése) – amennyiben az adóhatóság arról tudomással rendelkezik – ilyenkor sem adható ki. Az adóhatóság tájékoztatja a kérelmezőt, hogy az adatokat csak a saját adókötelezettsége teljesítéséhez használhatja fel jogszerűen, ellenkező esetben teljes polgári jogi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. Az adóhatóság megtagadja az adótitok kiadását, ha a kérelmező nem jelöli meg az adatkérést kiváltó okot; úgyszintén akkor is, ha a kérelmező állami szervnek (köztestületnek) az adatok nem szükségesek a törvényben előírt feladataik megvalósításához. Az adatok kiadása előtt az adóhatóság az adatkérőre vonatkozóan közölt adatokat is ellenőrzi a nyilvántartásában.
Természetesen az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényen (Art.) kívül más jogszabály is előírhatja adótitoknak minősülő adatok kérelmezők részére történő átadását. Néhány ilyen eset a teljesség igénye nélkül:
- A települési önkormányzat képviselő-testülete, jegyzője és a gyámhivatal megkeresésére az adóhatóság 15 napon belül tájékoztatást ad a pénzbeli ellátást igénylő szülő vagy más törvényes képviselő személyi jövedelemadó adójának alapjáról /a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 131. § (5) bekezdése/.
- A szociális hatáskört gyakorló más szervek megkeresésére az adóhatóság 15 napon belül tájékoztatást ad a szociális ellátást igénylő személyi jövedelemadó adójának alapjáról /a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (7) bekezdése/.
- A Magyar Államkincstár kérelmére az adóhatóság tájékoztatást nyújt az energiafelhasználási támogatás jogszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a támogatást igénylő személy (háztartása tagjainak) adóazonosító jele, valamint a jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi adatainak vonatkozásában /ugyanezen törvény 55/D. § (3) bekezdés b) pontja/.
- A sportszövetség írásban megküldött kérelmére 15 napon belül az adóhatóság tájékoztatást ad a sportszövetség versenyrendszerében (bajnokságában) részt vevő sportszervezetek fennálló nyilvántartott köztartozásairól /a sportról szóló 2004. évi I. törvény 32. § (4) bekezdése/. A köztartozás ténye és mértéke itt nem minősül adótitoknak, az a jogszabály értelmében közérdekű adatnak minősül.
– A sportigazgatási szerv írásbeli kérelmére az adóhatóság tájékoztatást ad a sportszervezetek, illetve a sportszövetségek köztartozásairól /ugyanezen törvény 57. § (4) bekezdése/. A tájékoztatásra nyitva álló határidő ebben az esetben 30 nap.
