A Malévnak nyújtott “összeegyeztethetetlen” állami támogatás visszafizettetését kéri az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyar nemzeti légitársaság Malév számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett. Magyarországnak most vissza kell fizettetnie a jogellenes támogatást a kedvezményezettel.
Az uniós állami támogatási szabályok értelmében a hatóságok részéről történő beavatkozás gazdasági tevékenységet végző vállalkozásokban támogatástól mentesnek tekinthető, amennyiben azt olyan feltételek mellett hajtják végre, amelyeket egy piaci feltételek mellett működő magánszereplő elfogadott volna (az úgynevezett „piacgazdasági befektető elve”). A Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a Malév, tekintettel folyamatosan nehéz pénzügyi helyzetére, nem lett volna képes ilyen finanszírozást biztosítani a piacon a Magyarország által biztosított feltételek mellett, vagy semmilyen finanszírozáshoz nem jutott volna.
Egy nehézségekkel küzdő vállalat a 2004. évi uniós megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásokban foglalt szigorú feltételek mellett részesülhet állami támogatásban (lásd IP/04/856, MEMO/04/172). A Malév érdekében végrehajtott intézkedések azonban nem teljesítették ezeket a feltételeket, mert a Malév nem tudta igazolni, hogy milyen módon válna ismét életképessé a jelenlegi üzleti modell alkalmazása révén, semmilyen magánforrás nem járult hozzá a szerkezetátalakítás költségeihez és a tervben nem szerepelt egyetlen kompenzációs intézkedés sem a verseny jelentős állami támogatás eredményeképp kialakult torzulásának minimalizása érdekében. A Malév ezenkívül már több alkalommal részesült állami támogatásban az elmúlt évek során.
A Malév által az államtól kapott támogatásból származó gazdasági előnyök eredményekképp kialakult versenytorzulás leküzdése érdekében Magyarországnak vissza kell fizettetnie a támogatást a Malévval. Ezáltal vissza fog állni az a piaci helyzet, amely a támogatás kifizetése előtt fennállt, megszüntetve vagy legalább csökkentve ezáltal a verseny támogatásból eredő torzulását. Erre annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a belső piacon fennmaradjanak az egyenlő versenyfeltételek. A Bizottság visszafizettetési politikáját a 2007. évi visszafizettetési közlemény (Recovery Notice) tartalmazza.
Előzmények
Számos sikertelen privatizációs kísérletet követően a magyar állam 2007-ben adásvételi megállapodást kötött az AirBridge Zrt.-vel a nemzeti fuvarozó Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. többségi tulajdonát illetően. Sajtójelentések, valamint a Magyarországnak a Malév visszaállamosítására irányuló szándékával kapcsolatos, egy panaszos által benyújtott információkat követően a Bizottság 2010 decemberében mélyreható vizsgálatot indított (lásd IP/10/1753), amely során alaposan megvizsgálta a következő intézkedéseket:
- a Malév számára nyújtott 2003. évi, 76 millió EUR összegű kölcsön átvétele 2007 decemberében,
- 4,3 milliárd HUF összegű de facto készpénzes kölcsön a Malév Ground Handling leányvállalatának meghiúsult eladásával összefüggésben,
- 13,8 milliárd HUF összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztása,
- 2010 februárjában 25,4 milliárd HUF és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd HUF összegű tőkeemelés,
- 2010. május és szeptember között nyújtott 14,9 milliárd HUF összegű tulajdonosi kölcsönök,
- ezen tulajdonosi kölcsönök egy részének (az összeg után fizetendő kamattal együtt) Malév részvényekké való átalakítása 2010 szeptemberében.
