A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) módosításáról

2012.01.27. Jogi Fórum/ dr. Nagy Csilla

2011. december 30-án került kihirdetésre a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. számú törvény.

 

A cégeljárás az utóbbi években igyekezett lépést tartani az információtechnológia fejlődésével, és az elektronikus cégeljárás fokozatos bevezetésével korszerű eljárási formává alakult. Annak érdekében, hogy a gyors cégalapítás lehetősége továbbra is biztosítva legyen, ugyanakkor hitelezővédelmi szempontok is érvényesüljenek, a törvény módosítja az egyszerűsített cégeljárás szabályait, megszünteti azt a rossz gyakorlatot, hogy a cégbírósághoz nem kell benyújtani valamennyi okiratot. A cégbíróságon a bejegyzési kérelem elbírálási határideje az új szabályok szerint az adószám megérkezésétől kezdődik, a jogi képviselő felelőssége egyértelműbbé válik. Az egyszerűsített eljárásban a jogi képviselő törvényességi szempontból előzetesen ellenőrzi az általa benyújtott iratok megfelelőségét, azt szavatolja.

A módosítás a cégjegyzékbe bejegyzett személyek vonatkozásában több személyazonosító adat nyilvántartását írja elő, valamint az ügyvéd által készített társasági szerződés és aláírás­ minta esetén megköveteli a személyazonosság ellenőrzését. Szigorodnak a vezetői tisztség viselésének szabályai, a cégbíróság folyamatosan ellenőrzi a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselőket. Külföldi cég részvétele esetén ismételten szükséges a külföldi cég nyilvántartásba vételének igazolása. A törvény megerősíti a székhely intézményét a székhelyhasználat jogcímének igazolásával, valamint az ügyvédi székhelyszolgáltatás megszüntetésével.

Jelen cikk a legfontosabb Ctv.-t érintő módosítások lényegére kívánja felhívni a figyelmet.

Alapvető rendelkezések, nyilvánosság elve, cégjegyzék

A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a cégnévben az állami, nemzeti jelző használatára csak akkor kerülhet sor, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezeti útján többségi befolyással rendelkezik vagy a cég tartós állami tulajdonban áll. A Ctv. eddig kizárólag a cégek vonatkozásában követelte meg a cégkizárólagosságot, a cégnév különbözőségét. A módosítás éppen annak a megakadályozására irányul, hogy bizonyos cégnevek egyes állami szervek elnevezésére hasonlítsanak, amely esetlegesen visszaélésekre ad lehetőséget.

Amennyiben egy cég rendelkezik telephellyel, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Emellett a cégeljárásban igazolni kell, hogy a székhely, fióktelep, telephely (a továbbiakban: székhely) céljára használt ingatlanra a cégnek érvényes jogcíme van. Jelenleg az ügyvédekről szóló 1998. évi XL törvény 27/E. §-a alapján lehetőség van arra, hogy székhelyhasználat jogcímét az ügyvéd ellenőrizze az ingatlan-nyilvántartás adataiból. A székhely-használatot igazoló okiratot ezentúl a kérelemmel egyidejűleg csatolni kell a cégbíróság részére.

A módosítás szerint az ügyvédek - az aláírási címpéldányhoz hasonlóan – kötelesek az általuk készített aláírás-minta elkészítése során a személyazonosság ellenőrzésére.

A céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok mellett ezentúl a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését is betekintéssel bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja. A céginformációs szolgálat honlapján – a hitelezők védelme érdekében – biztosítja egyes cégjegyzék adatok ingyenesen történõ megismerését.

Garanciális szabály a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezetõ tisztségviselője vonatkozásában a Gt. szerinti kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést kezdeményez. Az összevetés kizárólag annak megállapítására irányulhat, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezetõ tisztségviselője vonatkozásában a Gt. szerinti kizáró ok fennáll-e. E célból a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartó szerv rendelkezésére bocsátja a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi gazdasági társaság vezető tisztségviselői azonosításához szükséges, rendelkezésére álló személyes adatokat, a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég főtevékenységét, a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég tekintetében a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására jogosult cégbíróságot, valamint ezen adatokban bekövetkezett változásokat. Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a rendelkezésére bocsátott adatok alapján a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vonatkozásában a Gt. szerinti kizáró ok áll fenn, arról a bűnügyi nyilvántartó szerv a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő lefolytatása érdekében haladéktalanul értesíti a cégbíróságot.

Cég alapításakor a bejegyzési kérelemben fel kell tüntetni a cég főtevékenységét és további tevékenységi köreit, TEÁOR számmal. Ezeket az adatokat a cégbíróság továbbítja a NAV részére, így azt a cégnek ismételten már nem kell bejelentenie. Amennyiben a cég főtevékenysége vagy tevékenységi körei változnak, úgy azt az állami adóhatóság elektronikus úton közli a cégbírósággal, a cégjegyzék pedig gépi úton egészül ki azzal.

A módosítás alapján az állami adóhatóság az adóregisztrációs eljárás lefolytatásának eredményéről, valamint az adószámmal kapcsolatos bármilyen elektronikus értesítését, határozatát elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia.

Bejegyzési eljárások változásairól

Új szabály szerint külföldi jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint ha a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, kötelező a kézbesítési megbízott megjelölése. A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel rendelkezõ szervezet, illetve állandó lakóhellyel rendelkezõ természetes személy egyaránt lehet.

A cégbejegyzés esetén a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje fő szabályként a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap. A módosítás szerint ezen határidőt ezentúl az adószám megérkezésétől kell számítani. Amennyiben a cég jogi képviselője útján ezen határidőn belül nem küldi meg a kérelmet, a cégbíróság 50 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtja és a pénzbírság kiszabásától a határidőn túl benyújtott kérelmek esetén a cégbíróság nem tekinthet el.

Új szabály, hogy az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti, az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) tagok (részvényesek) adóazonosító számát. A tagok adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben.

Technikai jellegű pontosítás, hogy a székhely áthelyezését bejegyző végzés ellen nincs lehetőség fellebbezni.

Tagváltozás bejegyzése iránti eljárás esetén a cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, amely 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a cég az állami adó-és vámhatóság által nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik. Az állami adóhatóság ilyen jelzése esetén a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés átruházás napjával, mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására.

Törvényességi felügyelet változásairól

A bírói gyakorlat a törvényességi felügyeleti intézkedések alkalmazása során egyfajta fokozatosságot tartott szem előtt, ezzel a törvényes működés helyreállítása érdekében több lehetőséget biztosított a cégeknek arra, hogy a szükséges intézkedést megtegyék. Ennek eredményeként a törvényességi felügyeleti eljárás gyakran nem volt eléggé hatékony, az eljárások túlzottan elhúzódtak. A módosítás egyértelműen meghatározza, hogy a cégbíróságnak nem a fokozatosság elve szerint kell eljárnia, hanem az eljárásban a körülményeket mérlegelve a lehető leghamarabb intézkedni a törvényes működés helyreállítása érdekében. Amennyiben a cégbíróság a körülmények alapján úgy ítéli meg, hogy a törvényes működés semmilyen eszközzel nem állítható helyre, akár - a törvényben meghatározott - egy intézkedés alkalmazása után is megszűntnek nyilváníthatja a céget. A módosítás szerint, amennyiben törvényességi felügyeleti eljárás azért indult, mert a cég alapításakor a jogi képviselő az általa benyújtott okiratok ellenőrzését nem végezte el megfelelően, a jogi képviselővel szemben a cégbíróság bírságot szab ki.

A cégek éves beszámoló készítési, az éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségei elmulasztása esetén lefolytatandó, ún. különleges törvényességi felügyeleti eljárás esetén nem került egyértelműen meghatározásra, hogy a cégbíróság hivatalból jár el. A módosítás egyértelműen rögzíti e tényt.

Szükségessé vált egyértelműen meghatározni, hogy amennyiben a cég elmulasztja a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét, úgy a felügyeleti illetéket meg kell fizetnie. A beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség elmulasztásáról az adóhatóság - felszólításának eredménytelensége esetén - értesíti a cégbíróságot. A cégbíróság felhívja a céget a beszámoló pótlására. Gyakran azonban előfordul, hogy a cégek csak a másodfokú eljárásban pótolják a beszámolót, ezért a módosítás rögzíti, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cég képviselője milyen időpontig pótolhatja mulasztását. Ezen felül az is rögzítésre került, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás során kiszabott illeték az Itv. alapján nem mérsékelhető.

Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás

Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető (a tehát: ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság a cég cégjegyzékbe bejegyzett tagjait közvetlenül megkeresi vagy szükség esetén a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja, hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok (részvényesek) a cég legfõbb szervének összehívására is jogosultak. Ha a cégjegyzék nem tartalmazza a cég tagjait (részvényeseit), vagy a törvényes működés helyreállítása azért nem történt meg, mert a cég vezetõ tisztségviselõje és valamennyi tagja ismeretlen, a cégbíróság a Cégközlönyben végzést tesz közzé, mely felhívást tartalmaz arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére, illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be. A cég székhelyére, működésére, vezető tisztségviselőire vonatkozó érdemi bejelentés esetén a cégbíróság felhívja a cég képviselőjét a szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtására. Ha a felhívás eredményes, a cégbíróság az eljárást megszünteti.

Ha a cég a változásbejegyzési kérelmet határidőben nem nyújtja be vagy a cégbíróság intézkedése egyébként nem vezetett eredményre, a cégbíróság az eljárást megszünteti, és a céget megszűntnek nyilvánítja. Ezen végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

A végelszámolásról

A Ctv. vonatkozó rendelkezései értelmében a cég iratanyagát 45 napon belül kell átadni a végelszámolónak. Ettől eltérően az Art. 30 napban határozza meg a tevékenységzáró bevallások benyújtására nyitva álló határidőt. Így tehát szükséges a tevékenységzáró beszámoló elkészítésére, közzétételére és letétbe helyezésére, valamint az iratanyag végelszámolónak történő átadására nyitva álló 45 napos határidő 30 napra történő módosítása.

A módosítás alapján a korábbi vezető tisztségviselő feladatává teszi, hogy a végelszámoló díjának várható összegére vonatkozóan tartalékot képezzen. Szükséges, hogy a bírság összege nagyobb visszatartó erőt jelentsen, és ösztönözze a korábbi vezető tisztségviselőt a végelszámolás sikeres végrehajtása érdekében teljesítendő feladatai ellátásában.

A korábbi szabályok szerint mulasztás esetén a korábbi vezető tisztségviselőt a végelszámoló, vagy bármely hitelező kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő, ismételten kiszabható pénzbírsággal sújthatja. Végelszámoló azonban a cég korábbi vezető tisztségviselője is lehetett, így indokolt a hitelezőknek is biztosítani a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezését.

A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított 150 napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolásra megállapított 120 napon belül nem minden esetben lehet befejezni a cég végelszámolását, mivel az eljárás egyes szakaszai több időt igényelnek, ez indokolta a határidő meghosszabbítását.

Ezen felül az egyéni cég jogutód nélküli megszűnésekor lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az egyszerűsített végelszámolás szabályai szerint fejezze be működését.

A kényszer-törlési eljárás

Ez az eljárás váltja fel a kényszer­ végelszámolást. Az eljárás differenciált abban a tekintetben, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére került-e sor. A cégbíróság az állami adóhatóság segítségével felméri a cég vagyoni helyzetét, abban az esetben, ha a céggel szemben követelés bejelentésére kerül sor. A törvénymódosítás kizárólag akkor ad lehetőséget arra, hogy a kényszer-törlési eljárás felszámolási eljárássá forduljon át, ha a cégnek a felszámoló minimális díjazására van megfelelő tartaléka.

A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha

  • törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,
  • a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és határidőn belül törlése iránt szabályszerű kérelmet nem terjesztett elő,
  • a cég a végelszámolás általános szabályaira történõ áttérést nem hajtotta végre, vagy
  • a cég jogutód nélküli megszűnését előidézõ ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követõen, valamint abban az esetben, ha a büntetõügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetõjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.

A kényszertörlési eljárás során a cég legfõbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, illetve a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről. A kényszertörlési eljárás kezdõ idõpontját követõen a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket. A cégbíróság nem dönthet a jogerősen elrendelt kényszertörlési eljárás megszüntetéséről. Ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során egyezségkötésnek nincs helye és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel nem szüntethető meg.

Átmeneti rendelkezések

A 2006. július l-je előtt megszűnt állami tulajdonú cégek esetén is korlátozni kell a jelzőhasználatot, vagyis az állami és nemzeti jelző a cégnévben csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég tartós állami tulajdoni körbe tartozik.

A kizárólag a cégjegyzékadatok körének bővülése (képviselők esetén születési idő, anyja neve, adóazonosító szám, amennyiben a cégjegyzékben a tagok adatai szerepelnek, a tagok születési ideje, nem természetes tag esetén cégjegyzékszáma vagy nyilvántartási száma), valamint a székhely, telephely és a fióktelep használatának jogszerűségét igazoló okiratok benyújtása miatt szükséges változásbejegyzési kérelmek illetékmentesen és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül benyújthatóak. Az erre irányuló kérelmet 2013. február l-jéig be kell nyújtani a cégbírósághoz.

A törvény a vagyontárgy tulajdonosának kérelmére induló sajátos nemperes eljárást vezet be, melynek eredményeképpen a tulajdonos részére egy olyan végzés áll rendelkezésre, melynek alapján már lehetséges a vagyontárgyat terhelő jogot vagy tényt a nyilvántartásból töröltetni. A végzésben a cégbíróság - a rendelkezésre álló okiratok alapján - megállapítja, hogy a nyilvántartásban szereplő jog vagy tény mást nem illet meg. Amennyiben már olyan régi ügyről van szó, hogy az okiratok nem szerezhetőek be, a cégbíróság a Cégközlönyön keresztül felhívja az esetleges jogosultakat az igényük bejelentésére. Ha ilyen bejelentés nem érkezik vagy a fennálló jogosultság, érdekeltség nem nyer bizonyítást, a cégbíróság kiadja a törléshez szükséges végzést.

Külföldi cég részvétele esetén csatolni kell a cég nyilvántartásba vételét igazoló okiratot és annak magyar nyelvű hiteles fordítását, valamint külföldi személy esetén a kézbesítési megbízott személyére vonatkozó nyilatkozatot.

Fenti szabályok a kihirdetésüket – azaz 2011. december 30. napját - követő harmadik hónap első napján lépnek hatályba.

A cikksorozat korábbi részei:

Gyorsabb felszámolási eljárások reményében ⇒

Gyorsabb felszámolási eljárások reményében II. ⇒

A törvény járulékos kérdései III.⇒

A Gt. módosításáról ⇒

 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
TÁRSASÁGI JOG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT
TÖRVÉNYHOZÁS