A Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek megteremtését, valamint a helyi államigazgatási rendszer megújítását, alacsony hatékonyságának orvoslását és struktúrájának átláthatóbbá tételét célozza a járások kialakításáról szóló törvényjavaslat.
A Kormány kiemelt céljai közé tartozik a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti áttekintése és megújítása, amelynek egyik eleme a járások kialakítása. A járások kialakításánál érvényesíteni kívánt célok:
- a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása,
- fő szabály szerint az államigazgatási feladatok államigazgatási területi szervekhez telepítése,
- az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása és
- az identitásra, a közösségépítésre, a település szerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása.
A járások és járási (fővárosi körzeti) hivatalok (továbbiakban: járási hivatal) a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kerülnek felállításra 2013. január 1. napjával. A javaslat a járási hivatalok kialakításával, szervezetével kapcsolatos alapvető szabályokat, valamint a törvényi szinten telepített feladat- és hatásköröket rögzíti. A hatályba lépését követően kerül sor a kormányrendeleti és alacsonyabb szintű előírások megalkotására.
A járási (fővárosi körzeti) hivatalok és feladataik
A járási hivatalok legfontosabb feladata a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási hivatalokhoz kerülnek
- fő szabály szerint a jegyző – kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője – hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek;
- a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerve kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.
A járási hivatalokban – a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz hasonlóan – törzshivatal és szakigazgatási szervek kerülnek kialakításra. Ennek megfelelően a járási hivatal szervezete magában fogja foglalni
- a megyei kormányhivatal jelenlegi szakigazgatási szerveinek kirendeltségeit,
- a járásszékhely polgármesteri hivatalának államigazgatási feladatokat ellátó részét (ideértve az okmányirodát),
- a nem járásszékhelyen működő okmányirodát, továbbá
- a nem járásszékhelyen működő polgármesteri hivatalokban a járási hivatalhoz kerülő államigazgatási feladatokat ellátó ügyintézőket.
A járási hivatalok szervezetébe kerülnek (mint a jegyzők államigazgatási hatáskörébe tartozó feladatot végrehajtó szervezeti egységek) az okmányirodák és az ügyfélszolgálati kirendeltségek is. A járásszékhelyek mellett – a jelenleg működő okmányirodák bázisán – kialakításra kerülnek a járási hivatalok integrált ügyfélszolgálatai, azaz a járási kormányablakok. A kormányablakok biztosítani fogják, hogy az állampolgárok az államigazgatási ügyeiket a kormányablakok székhelyein elindíthassák vagy elintézhessék.
Vagyonátadás
A javaslat expressis verbis rögzíti, hogy a települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga (a továbbiakban: vagyon) leltár szerint, amelyek a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítják, 2013. január l-jén térítésmentesen a Magyar Állam tulajdonába kerül. Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó- és ingatlan-vagyont is érteni kell.
Rögzíti a javaslat, hogy ezen vagyonátszállást nem akadályozza a települési önkormányzat vonatkozásában folyamatban lévő adósságrendezési eljárás. A Magyar Állam a hitelezőkkel szemben az adósságrendezési eljárásban bejelentett hitelezői követelések tekintetében az átvett vagyon mértékéig felel.
A települési önkormányzatok helyébe az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyok tekintetében 2013. január 1. napját követően általános és egyetemleges jogutódként a Magyar Állam lép. A tulajdonosi jogutódláshoz kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit a települési önkormányzatok polgármesterei, a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója között megkötött átadás-átvételi megállapodás rendezi.
A módosítás kimondja, hogy az önkormányzatnak a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett államigazgatási feladat ellátására létrejött társulási megállapodást az év utolsó napjával fel kell mondani. A társulás tagjai a települési önkormányzatnak a társulásba bevitt vagyonáról kötelesek az év utolsó napjával elszámolni.
Az átadásra kerülő ingatlanon fennálló jelzálogjog esetében más, megfelelő értékű, az önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképes ingatlanra történő átterheléséről (fedezetcsere) az önkormányzat és a jelzálogjog jogosultja között egyezség létrehozását kell megkísérelni. Egyezség hiányában a fedezetcseréről a fővárosi és megyei kormányhivatal dönt úgy, hogy a jelzálogjoggal biztosított követelésnek az ingatlan tulajdonjogának átadására irányuló eljárás megindításakor fennálló értékénél a fedezetül szolgáló ingatlan értéke nem lehet kisebb. A fedezetcseréről rendelkező határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A fedezetcserének nincs helye, ha a jelzáloggal biztosított követelés alapja az önkormányzat által az ingatlan felújítására fordított hitel. Utóbbi esetben, az ingatlan megosztásakor az átadás-átvételi megállapodásban rendelkezni kell a jelzáloggal terhelt követelésnek a megosztásáról is.
Az átvett vagyonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlója az MNV Zrt., míg a törvény alapján vagyonkezelő a fővárosi és megyei kormányhivatal.
A javaslat rögzíti, hogy a Magyar Állam és a települési önkormányzatok az átvételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el. A feleknek az átadás-átvételi megállapodásokat 2012. október 31-ig kell megkötniük. A határidő elmulasztása az államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyon átvételét nem akadályozza. A települési önkormányzatnak az átvett államigazgatási feladatokat ellátó vagyona elidegenítésére és megterhelésére e törvény hatályba lépését követően 2013. január 1. napjáig nem kerülhet sor. Ha a felek közölt 2012. október 31-ig nem jön létre, vagy nem teljes körűen jön létre az átadás-átvételi megállapodás, a fővárosi és megyei kormányhivatal 2012. november 15-ig határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van, de a végrehajtása felfüggesztésének nincs helye. A bíróság a perben soron kívül jár el és a határozatot megváltoztathatja.
Járási biztos
A javaslat szerint a kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatalainak felállítása előkészítésére, valamint az átadás-átvételi megállapodás előkészítésére járási biztos nevezhet ki, aki a fővárosi és megyei kormányhivatal főosztályvezető besorolású kormánytisztviselője. A járási biztos megbízatása határozott időre, de legkésőbb 2012. december 31-ig szól.
Személyügyi kérdések
A javaslat alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatotti állományába kerülnek a települési önkormányzati hivataloknál az átvett államigazgatási feladatokat és azzal összefüggésben funkcionális feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az átkerülő államigazgatási feladatokkal arányos számú, az átkerülő feladatokat ellátó köztisztviselők, amennyiben megfelelnek a meghatározott képesítési feltételeknek. Ezen köztisztviselők foglalkoztatási jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át.
Járási hivatalok
A fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként kialakításra kerülnek a járási (fővárosi körzeti) hivatalok. A fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala, szakigazgatási szervei, valamint a járási hivatalok egy költségvetési szervet képeznek, ugyanakkor a szakigazgatási szerv és a járási hivatal is önálló feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
A fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szervének kormánytisztviselői esetében a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja, ugyanakkor a kinevezni vagy felmenteni javasolt személyről tájékoztatni szükséges a kormánymegbízottat, aki a kinevezéssel, illetve a felmentéssel szemben kifogással élhet.
A járási hivatal törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll, a kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat – a már említett kivételekkel – a járási hivatal vezetője gyakorolja, ugyanakkor a kinevezni, vagy felmenteni javasolt személyről köteles tájékoztatni a kormánymegbízottat, aki a kinevezéssel vagy felmentéssel szemben kifogással élhet.
A járási hivatalok székhelyeit, illetve a járási hivatalok illetékességi területét a Kormány rendeletben határozza meg.
Védelmi bizottságok
A járásokban és fővárosi körzetekben helyi védelmi bizottság kezdi meg működését, amelynek illetékességi területe a járásokhoz, illetve a fővárosi körzetekhez igazodik. A helyi védelmi bizottság testületi szerv, elnöke a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi körzeti) hivatal vezetője, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona.
A javaslat – elfogadását követően sarkalatos törvény – rendelkezései a kihirdetését követő napon illetve döntően 2013. január 1. napján lépnek hatályba.
