A bíróság megerősítette a Bizottság határozatát, amely a Microsofttal szemben kényszerítő bírságot szabott ki, azon indokkal, hogy utóbbi nem engedélyezte ésszerű feltételek mellett a versenytársai számára az interoperabilitásra vonatkozó információkhoz való hozzáférést.
2004. március 24 én a Bizottság határozatot hozott, melyben megállapította, hogy a Microsoft két különálló magatartással visszaélt erőfölényével, és ennek következtében a Bizottság több mint 497 millió euró összegű bírságot szabott ki vele szemben.
Az első – a jelen esetben egyedül releváns – szankcionált magatartás abban állt, hogy a Microsoft 1998 októbere és 2004. március 24. között megtagadta bizonyos „interoperabilitásra vonatkozó információk” versenytársak részére történő átadását, valamint ezen információknak a munkacsoportszerverekhez való operációs rendszerek piacán a Microsoft termékeivel versenyző termékek fejlesztésére és forgalmazására történő felhasználásának az engedélyezését. Korrekciós intézkedésként a Bizottság kötelezte a Microsoftot arra, hogy ésszerű és nem diszkriminatív feltételek mellett hozzáférést biztosítson ezen információkhoz, és engedélyezze ezek felhasználását. Azon céllal, hogy segítse a Bizottságot annak felügyeletében, hogy a Microsoft megfelel e e határozatnak, elrendelte egy végrehajtást felügyelő független megbízott kinevezését, akinek a díjazásával kapcsolatos költségeket a Microsoft viseli, és aki a Bizottságtól függetlenül jogosult hozzáférni a Microsoft által nyújtott támogatáshoz, a Microsoft információihoz, dokumentumaihoz, helyiségeihez és alkalmazottaihoz, valamint a Microsoft releváns termékeinek „forráskódjához”.
A 2004-es határozat elfogadását követően a Bizottság és a Microsoft párbeszédet folytattak az interoperabilitásra vonatkozó információk közzétételi mechanizmusának létrehozása céljából. Tekintettel arra, hogy a Microsoft nem nyújtotta be az interoperabilitásra vonatkozó információk teljes változatát a 2004-es határozatban előírt határidőn belül, valamint arra, hogy a Microsoft által az ezen információkhoz való hozzáférésért kért díjazás mértéke ésszerűtlen volt, a Bizottság számos határozatot hozott, amelyekben a Microsofttal szemben kényszerítő bírságokat szabott ki.
2006. július 12-én hozott határozatában Bizottság 280,5 millió euró összegű kényszerítő bírságot szabott ki, mivel úgy találta, hogy a Microsoft nem tett eleget a 2004-es határozatnak a 2005. december 16. és 2006. június 20. közötti időszakban.
2007. szeptember 17–én hozott ítéletében a Törvényszék helyben hagyta a 2004-es határozat lényegét. Ugyanakkor a Törvényszék részlegesen megsemmisítette a határozatnak a végrehajtást felügyelő független megbízottra vonatkozó cikkét.
2008. február 27 én hozott határozatában Bizottság újabb, 899 millió euró összegű kényszerítő bírságot szabott ki a Microsofttal szemben a 2006. június 21. és 2007. október 21. közötti időszak vonatkozásában, azzal az indokkal, hogy a Microsoft által az interoperabilitásra vonatkozó információkhoz való hozzáférésért kért díjazás mértéke ésszerűtlen.
A Microsoft azt kérte, hogy a Törvényszék semmisítse meg e határozatot, vagy másodlagosan, semmisítse meg, vagy csökkentse a kényszerítő bírság összegét.
A mai napon hozott ítéletében a Törvényszék lényegében megerősíti a Bizottság határozatát, és elutasítja a Microsoft által annak megsemmisítése érdekében felhozott valamennyi érvet. A Törvényszék úgy találja először is, figyelembe véve a Microsoft és a Bizottság által kidolgozott értékelési elveket, hogy a Microsoft abban a helyzetben volt, hogy értékelhette, hogy az általa az interoperabilitásra vonatkozó információkhoz való hozzáférésért 2007. október 21-ig kért díjazás mértéke a 2004-es határozat értelmében ésszerű volt e.
Másodszor a Törvényszék úgy véli, hogy a szóban forgó technológiák innovatív jellegével kapcsolatos kritérium, amelyet a Bizottság a Microsoft által kért díjazás mértéke ésszerű jellegének értékelésekor figyelembe vett, arra utal, hogy az említett díjazási mértékek inkább az adott technológia belső értékét tükrözik, és nem a Microsoft operációs rendszerekkel való együttműködtetés puszta lehetőségéből fakadó stratégiai értéket.
Ebben az összefüggésben, harmadszor, a Bizottság jogosult e technológiák innovatív jellegét az összetevőik – azaz az újdonság és a feltalálói tevékenység – alapján értékelni, mivel a Microsoft nem hivatkozott arra, hogy a szóban forgó technológiákkal kapcsolatos feltalálói tevékenységet elképzelhetetlen lenne a szabadalmi oltalom megszerzésétől eltérő összefüggésben értékelni. A jelen ügyben a megtámadott határozat tárgyát képező technológiák innovatív jellegének az újdonság és a feltalálói tevékenység alapján történő értékeléséből nem következik a szellemi tulajdonjogok, az üzleti titkok vagy más bizalmas információk értékének általános elenyészése, és még kevésbé következik e jelleg előírása annak feltételeként, hogy egy termék vagy információ adott jog hatálya alá tartozzon, vagy általánosságban üzleti titoknak minősüljön. Az ilyen értékelés egyetlen célja annak kizárása, hogy a Microsoft az interoperabilitásra vonatkozó információk stratégiai értékét tükröző – és mint ilyen, a 2004 es határozat által megtiltott – díjazást kapjon.
Ezenfelül a Törvényszék úgy találja, hogy a Microsoft nem tudta megcáfolni a Bizottság azon értékelését, mely szerint az interoperabilitásra vonatkozó információkat tartalmazó 173 technológia közül 166 nem innovatív.
Mindazonáltal a Törvényszék szükségesnek találja a kényszerítő bírság összegének felülvizsgálatát a Bizottság 2005. június 1-jei levelének figyelembevétele érdekében. E levélben a Bizottság elfogadta, hogy a Törvényszék T–201/04. sz., Microsoft kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének kihirdetéséig, azaz 2007. szeptember 17-ig, a Microsoft korlátozhatja az „open source” versenytársai által az interoperabilitásra vonatkozó – szabadalmi oltalom alatt nem álló és nem innovatív – információk alapján fejlesztett termékek forgalmazását. Jóllehet a megtámadott határozat a Microsoft által ajánlott díjazási mérték ésszerűtlen mivoltán alapult, és nem az interoperabilitásra vonatkozó információkhoz való hozzáférés megtagadásán, a szankcionált magatartás súlyának meghatározása során, és ekképpen a kényszerítő bírság összegének megállapításakor figyelembe vehető azon tény, hogy a Bizottság – tekintettel a perfüggőségre – megengedte a Microsoft számára, hogy egy bizonyos ideig olyan gyakorlatot folytasson, amely egy olyan helyzet fenntartását vonhatja maga után, amelynek megszüntetése a 2004 es határozat célja.
Ezen összefüggésben, figyelemmel az ügy iratainak tartalmára, a Törvényszék úgy találja, hogy a szankcionált magatartás által kiváltott hatások csupán elenyésző része származott a 2005. június 1-jei levélben felkínált lehetőségből, így a Microsofttal szemben kiszabott kényszerítő bírság összegét 860 millió euróban határozza meg.
