A hitelszerződések egyoldalú módosításának ítélkezési gyakorlata - A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának vizsgálata

2012.11.23. MTI

A pénzügyi szolgáltatók fogyasztói kölcsönszerződéseinek egyoldalú módosításával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot vizsgálta a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja.

A jelentéstervezet megállapítja, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége önmagában nem tisztességtelen, de a rendes üzleti kockázatokat minden félnek magának kell viselnie, és indokolatlan előnyszerzés érdekében senki nem élhet ezzel a joggal.

Az egyoldalú szerződésmódosítást indokolttá teheti a hosszabb távú, tartós jogviszonyokban a körülmények előre nem látható, a rendes üzleti kockázaton kívül eső, objektív okokból bekövetkező változása. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége racionális és indokolt, mindkét szerződő fél érdekében álló, hiszen a hosszú távú szerződés alatt a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közti egyensúly megőrzését szolgálja, a kockázatokat csökkenti - mondta Vezekényi Ursula, a Kúria tanácselnöke egy háttérbeszélgetésen.

Hozzátette, hogy ellenkező esetben a pénzügyi szolgáltató a jövőbeni esetleges költségemelkedéseit elővigyázatosságból már szerződéskötéskor a fogyasztóra terhelné, azaz ebben az esetben a kölcsön sokkal drágább lenne. Továbbá a szakember figyelmeztetett arra is: a pénzintézetek a betétesek pénzét kezelik.

Ugyanakkor a megvitatásra váró munkaanyag tartalmazza azt is: "az egyoldalú szerződésmódosítás jogát nem lehet egyoldalú haszonszerzésre fordítani".

A pénzintézet egyoldalú, indokolatlan előnyökhöz jutna, ha a rendes üzleti kockázatba tartozó hátrányokat áthárítaná a fogyasztókra. Az egyoldalú szerződésmódosítás jogát lényegében akkor gyakorolhatja a pénzügyi szolgáltató, ha a körülmények előre nem látható változása számára lényeges érdeksérelmet okoz, és a rendes üzleti kockázaton kívül esik - fejtette ki a Kúria tanácselnöke.

A rendes - előre látható, kalkulálható - üzleti kockázatot minden szerződő félnek vállalnia kell, ebbe tartozik a szerződéskötést követő változások lehetőségének felmérése, és ebben a körben a felek általában nem hivatkozhatnak pusztán arra az egyoldalú szerződésmódosítás érdekében, hogy a változások folytán számukra a teljesítés elnehezült.

Az egyoldalú szerződésmódosítás kikötésekor, illetve végrehajtásakor számos elvet tiszteletben kell tartani, így például a szimmetria elvét, amely szerint a körülményeknek a fogyasztó számára kedvező változását is érvényesíteni kell. Az egyoldalú szerződésmódosítást akkor jogosult gyakorolni a pénzintézet, ha az arra okot adó körülményeket tételesen, teljes körűen - nem példálódzva - és egyértelműen tartalmazza a szerződés, melyben erre az esetre felmondási jogot kell biztosítani az ügyfélnek. Az egyértelműség megítélésekor egy átlagos fogyasztót kell figyelembe venni, ám az olyan egyértelmű szakmai fogalmakat nem kell elmagyarázni a szerződésben, mint például hogy jegybanki alapkamat vagy állampapír átlaghozama. Továbbá az egyoldalú módosítás feltételeinek objektívnek kell lenniük, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatónak nincs módja azokat befolyásolni.

A kúriai munkaanyag szerint a pénzügyi szolgáltatónak az árazás elveit is rögzítenie kell, azaz hogy milyen ügyfeleknek mennyiért, milyen árváltoztatási mechanizmusokkal értékesíti termékeit. Az árazás elveit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrizheti.

Semmis az a kikötés, amely a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megsértésével indokolatlanul előnyös helyzetbe hozza a pénzintézetet, és hátrányos a fogyasztó számára.

A szakember szerint a hatályos szabályozás megfelelő, a 2010 előtti egyoldalú szerződésmódosítások megítélése okoz nehézséget.

A Kúrián a napokban szakmai tanácskozást tartanak a munkaanyagról, majd a legfelsőbb bírói fórum polgári kollégiuma is megvitatja.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
PÉNZÜGYI JOG
FOGYASZTÓVÉDELEM
KÚRIA