Címke: Kúria

Elegendő-e a társasházi alapító okiratban kikötni az elővásárlási jogosultságot? – Friss kúriai döntés társasházzal kapcsolatos ügyben

A társasházi alapító okiratban kikötött elővásárlási jog csak az ingatlan-nyilvántartási be-jegyzéssel nyújt kellő védelmet. A társasházi ingatlan adásvételnél a közreműködő ügyvéd a társasházi törzslap ellenőrzésére is köteles annak megállapítása során, hogy nem áll fenn szerződéses elővásárlási jog, az alapító okiratot azonban nem kell beszereznie – mondta ki egy nemrégi döntésében a Kúria.

Iustitia regnorum fundamentum – A Kúria visszaköltözésével visszakerül az eltüntetett felirat a Kossuth téri Igazságügyi Palotára

Az Országházzal szemben álló, Hauszmann Alajos tervezte Igazságügyi Palota főbejárata felett egykor latin felirat hirdette az épület igazságszolgáltatási szerepét, mivel 1949-ig itt működött a Kúria. A feliratot azonban az ötvenes években levésték, ám most, az épület felújításával és a legfőbb bírói szerv visszaköltözésével hetven év után az eredeti jelmondat is visszakerül a helyére. – A PestBuda.hu oldal írása.

A Kúria túllépte a jogértelmezési tartomány alkotmányos kereteit – Az Alkotmányíróság bírósági ítéleteket semmisített meg

Amikor egy bíróság ítéletében figyelmen kívül hagy valamely, az Alkotmánybíróság által kimondott alkotmányos követelményt, túllépi az alkalmazott jogszabályi rendelkezésre vonatkozó értelmezési tartomány alkotmányos kereteit, ezért döntése alaptörvény-ellenes – szögezi le a Testület IV/1577/2020. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.

Időszerű ítélkezés, innovatív fejlesztések és dinamikus párbeszéd – Elfogadta a parlament az OBH és a Kúria elnökének beszámolóját

A bíróságok 2019. évben is több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett. A perek 86%-a 1 éven belül befejeződött és az elhúzódó ügyek számarányát is sikerült tovább csökkenteni. A 2019-es év leginkább a jogalkotó és bírói hatalmi ágak dinamikus párbeszédével jellemezhető. – Elfogadta az Országgyűlés az OBH elnökének, valamint a Kúria elnökének 2019. évi beszámolóját.

Visszajár a behajthatatlan követelések áfája – mégpedig az adózók javára!

A Kúria először döntött érdemben a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésével kapcsolatos ügyekben – mégpedig az adózók javára. Az ítéletek több hasonló ügyben is utat mutatnak, sőt: a 2020-ban hatályba lépett szabályok alapján kért visszatérítésekben is segíthetik az adózókat.

Jár-e késedelmi kamat áfa-visszatérítés elmaradása esetén? – Az Alkotmánybíróság döntést hozott

A késedelmi kamat érvényesíthetőségére vonatkozó kúriai gyakorlat, különösen az, hogy az uniós jog megsértésén alapuló késedelmi kamat igény hivatalból nem, csak kérelemre érvényesíthető, nem sérti sem a jogegyenlőség, sem a tisztességes eljáráshoz való jog elvét – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1999/2017. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Mikor gyakorolható az adólevonási jog? – Az Alkotmánybíróság döntést hozott

Az adólevonás anyagi jogának jogszerű gyakorlásáért maga a jogosult tartozik felelősséggel, azt – a saját felróható magatartása esetén – nem háríthatja át az ügyében eljáró hatóságokra és bíróságokra – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1578/2020. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Egy példaértékű jogász pálya – nőként – Beszélgetés Borbás Beatrix egyetemi oktató-kutató ügyvéddel

Egy példaértékű jogász pálya – nőként – Beszélgetés Borbás Beatrix egyetemi oktató-kutató ügyvéddel

“Kemény munka összeegyeztetni a női szerepeket egy olyan kompetitív szakmával, mint a jogászi” – mondja Borbás Beatrix egyetemi oktató-kutató, ügyvéd, a Kúria főtanácsadója. De hogyan találkozik az alkotmányértelmezés a női jogegyenlőség témájával? Mi az, amit az amerikai alkotmányértelmezési technikákból vagy a jogi oktatás módszertanából adaptálni lehet itthon? Mi a célja a Magyar Ügyvédnők Egyesületének? Erről beszélgettünk.

Dr. Borbás Beatrix – Női jogászok

Dr. Borbás Beatrix – Női jogászok

“Kemény munka összeegyeztetni a női szerepeket egy olyan kompetitív szakmával, mint a jogászi” – mondja Borbás Beatrix egyetemi oktató-kutató, ügyvéd, a Kúria főtanácsadója. De hogyan találkozik az alkotmányértelmezés a női jogegyenlőség témájával? Mi az, amit az amerikai alkotmányértelmezési technikákból vagy a jogi oktatás módszertanából adaptálni lehet itthon? Mi a célja a Magyar Ügyvédnők Egyesületének? – Egy példaértékű jogászi pálya – nőként. Erről beszélgettünk.