A Kúria javaslatokat tett a büntetőeljárási törvény módosítására - Hatályon kívül helyezett büntetőügyek vizsgált a joggyakorlat-elemző csoport

2013.03. 4. Jogi Fórum / MTI

Szükséges a büntetőeljárási törvény módosítása a hatályon kívül helyezett büntetőügyek vizsgálatának eredményei szerint - mondta Márki Zoltán kúriai tanácselnök, a legfelsőbb bírói fórum joggyakorlat-elemző csoportjának vezetője.

Három évtizede nem folyt a mostanihoz hasonló vizsgálat: több száz alsóbb fokú hatályon kívül helyező döntést elemeztek a szakemberek. A statisztikai adatok szerint akkor és ma is a megfellebbezett ügyek mintegy 8 százalékában fordul elő az ítélet megsemmisítése és új eljárás - mondta Márki Zoltán.

Az elmúlt években hatályon kívül helyezték a bíróságok egyebek mellett a Globex-, a Kulcsár-ügyet és a móri bankrablás ügyét, a közelmúltban pedig például az UD Zrt. és egy debreceni rablógyilkosság ügyét.

Az ítélet megsemmisítésére és az addigi bírósági eljárás megismétlésére az eljárási törvény néhány szigorúan meghatározott formai, illetve tartalmi hiba - például az összeférhetetlenségi szabályok megsértése vagy az ítélet megalapozatlansága - esetén ad lehetőséget. A jogállami büntetőeljárás fontos garanciális eleme, hogy hiba esetén legyen lehetőség a javításra. Egy új eljárás viszont sok időt, pénzt, munkát emészt fel, és az igazság kiderülésének esélye is rohamosan csökken az idő múlásával, ezért törekedni kell arra, hogy ez minél ritkábban forduljon elő. Ugyanakkor a hatékonyság szempontjait sem lehet abszolutizálni az igazságszolgáltatásban - figyelmeztetett a szakember.

A hatályon kívül helyezést gyakran negatívan értékelik, a kudarcosság, alkalmatlanság, időfecsérlés, tehetetlenség megnyilvánulásának tartják, holott nem rendszerhiba, de az elvárható, hogy ne öncélú, hanem ésszerű, okszerű és célszerű legyen. "Abból kell kiindulni, hogy a hatályon kívül helyezés nem a rossz döntés utolsó, hanem a helyes döntés első pillanata" - fogalmazott.

A jelentés egyik tanulsága, hogy bizonyos esetekben mégis diszfunkcionális a hatályon kívül helyezés, továbbá kimutathatók regionális különbségek az ezzel kapcsolatos gyakorlatban. A vizsgálat során több olyan ítéletet találtak, amelyben a mérlegelő tevékenység lényegében hiányzott, az indoklás pusztán a bizonyítékok felsorolásából állt.

A másodfokú bíróság felelőssége, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel korrigálja a hibás alsóbb fokú döntést, és ha lehet, megalapozottá tegye, pótolja a hiányzó indoklást, valamint kiküszöbölje az eljárási szabálysértést. A bírói indoklások színvonalát nem a hatályon kívül helyezésekkel kell javítani, hanem képzéssel, időszakos értékeléssel, súlyosabb esetben a szakmai alkalmassági vizsgálat elrendelésével. Az eljárás érintettjeinek és a szélesebb nyilvánosságnak a szemszögéből nehezen indokolható, ha olyan ok miatt történik hatályon kívül helyezés, amely orvosolható lett volna a fellebbvitel során - említette meg Márki Zoltán.

A jelenlegi fellebbezési rendszerben a másodfokú bíróság "kockáztat", ha a bűnösség kérdésében változtat az elsőfokú ítéleten. Ekkor ugyanis megnyílik a másodfellebbezés lehetősége, ami azzal is járhat, hogy a másodfokú bíróság ítéletét harmadfokon változtatják meg. Ezért "biztonságosabbnak" tűnhet a másodfokú bíróság számára, ha megalapozatlanságra hivatkozva hatályon kívül helyezi az elsőfokú ítéletet, és a végzésben iránymutatással "orientálja" az elsőfokú bíróságot korábbi döntése megváltoztatására. A hatályon kívül helyezéssel szemben ugyanis nincs lehetőség jogorvoslat igénybevételére.

Miután nincs egzakt módon számon kérhető mérce arra, hogy milyen jellegűnek és milyen mértékűnek kell lennie a relatív eljárási szabálysértésnek ahhoz, hogy hatályon kívül helyezéshez vezessen, fennáll a lehetősége, hogy egy bonyolult ügyben a fellebbviteli bíróság ilyen módon kerülje meg az állásfoglalást az érdemi kérdésekben.

Elgondolkodtató adat, hogy a megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezett ügyek 36 százalékában felmentő ítéletet helyeztek hatályon kívül, javarészt a "rugalmasan értelmezett" megalapozatlanság miatt, miközben évente az összes ügy átlag 7 százaléka végződik felmentéssel. Ráadásul nyilvánvaló, hogy ha felmentő ítéletet helyez hatályon kívül a fellebbviteli bíróság, akkor magával a felmentéssel van problémája, míg a bűnösséget kimondó döntések hatályon kívül helyezésénél lehet, hogy annak csupán egy fontos részlete maradt tisztázatlan - jegyezte meg a szakember.

A javaslatok között szerepel a megalapozatlanság miatti hatályon kívül helyezés jelenlegi szabályozásának módosítása, az eljárási törvény egyik rendelkezése szerint ugyanis ha az ügyész nem indítványozza, a bíróság nem köteles a vádat alátámasztó bizonyítási eszközök beszerzésére és megvizsgálására. Ugyanakkor bizonytalanság van abban, hogy hatályon kívül helyezéshez vezethet-e, ha emiatt megalapozatlan a határozat.

Célszerű lenne megnyitni a hatályon kívül helyező végzések elleni fellebbezés lehetőségét. Az ilyen esetekben a Kúria döntene, és iránymutatása kötelező lenne.

Mindkét javaslat lényege és indoka, hogy a Kúriának - a legfelső szint egyedülállóságából fakadóan - kivételes jelentősége és felelőssége van. A legfelsőbb bírói fórum mindenütt jogbíróság, feladata elsődlegesen a jogegység biztosítása - mondta Márki Zoltán.

Ha a jelentésben megfogalmazott jogalkotási javaslatokkal a Kúria elnöke egyetért, továbbítja az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez, aki megküldi az igazságügyi tárcának.

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjait tavaly állította fel Darák Péter kúriai elnök. A vizsgált témák között szerepeltek a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos perek, a fogyasztói kölcsönszerződésben a pénzintézetek által alkalmazott általános szerződési feltételek és a rokkantnyugdíjakkal kapcsolatos tb-perek.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
KÚRIA