Sérül a közhatalmi döntéshozatal nyilvánossága? - Nem nyilvános Handó alkotmánybírósági meghallgatása - Jogvédők tiltakoznak

2013.04.23. Jogi Fórum / MTI

Civil jogvédő szervezetek szerint sérti a közhatalmi döntéshozatal nyilvánosságát, a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés jogát és a tisztességes eljárás elvét, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) zárt ülésen hallgatja meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét.

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért szerint "védhetetlen", hogy az OBH elnökének meghallgatásáról az Ab kizárta az indítványozók képviselőit - írták közös közleményükben.

Az Ab várhatóan kedden, a Hagyó-ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása során hallgatja meg Handó Tündét. Az alkotmánybírósági eljárás alapja, hogy az OBH elnöke az általános szabályok szerint illetékes fővárosi bíróságról Kecskemétre tette át a volt szocialista főpolgármester-helyettes és társainak korrupciós vádak miatt indult büntetőperét.

Az alkotmányjogi panaszt benyújtó ügyvédek egyebek mellett azt kifogásolják, hogy az ügy áthelyezéséről csak a vádhatóság képviselője fejthette ki véleményét, a vádlottak és védőik nem élhettek jogorvoslattal. Az OBH elnöke az alkotmánybírósági eljárásban kérte meghallgatását.

A civil jogvédők közleménye szerint "a zárt ülés elrendelése sérti a konkrét eljárás tisztességességét, mert a vitában álló feleknek nem biztosít egyenlő jogokat. Meggyőződésünk azonban, hogy a nyilvánosság kizárása a tisztességes alkotmánybírósági eljárásba vetett közbizalmat is aláássa, és annak megjelölt indoka nem szolgálhat a zárt meghallgatás magyarázatául".

A jogvédők emlékeztetnek: az Ab ügyrendje alapján az elnök a nyilvánosságot akkor zárhatja ki, ha a meghallgatás nyilvánosságától nem várható az ügy érdemi előmozdítása. A nyilvánosság igényét azonban a jogvédők szerint nem az alapozza meg, hogy attól várható az ügy érdemi előrehaladása. A nyilvánosság elsődleges célja a bíráskodás társadalmi ellenőrzése, az, hogy átlátható és érthető legyen a jogokról és kötelezettségekről szóló döntéshozatal. A nyilvánosság teremti meg és tartja fenn az állampolgárok független, pártatlan, elfogulatlan bíróságba vetett bizalmát.

Jelen esetben a bírósági igazgatás csúcsszervének vezetőjét hallgatja meg az Ab az ügyáthelyezési jogosultságával kapcsolatos jogi álláspontjáról. "Állami szerv nyilatkozik tehát egy másik állami szerv előtt az állampolgárok alapvető jogait közvetlenül érintő kérdésben. A meghallgatás tárgya és tartalma kétségkívül közügy, ezért nem a meghallgatás nyilvánossága, hanem annak kizárása szorul igazolásra. Egy ilyen eljárási mozzanatban csak akkor lenne védhető a nyilvánosság mellőzése, ha ezt kényszerítő ok, így például nemzetbiztonsági érdek vagy minősített adat védelme indokolná" - érvelnek közleményükben a civil jogvédők. Jelezték, hogy ha az elhangzottak nyilvánosságra hozatala elmarad, a jegyzőkönyv megismerhetősége érdekében az Ab-hez fordulnak.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága - azaz a strasbourgi bíróság - "egyszer már elmarasztalta a magyar Alkotmánybíróságot amiatt, hogy nem tette lehetővé közérdekű információk szabad hozzáférését" - emlékeztettek a közleményben.

Kapcsolódó cikk:

Alkotmányjogi panaszok bíróság kijelölésével kapcsolatban - Nem nyilvános az OBH elnökének alkotmánybírósági meghallgatása →

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
TASZ
EKINT
HELSINKI BIZOTTSÁG
OBH
HANDÓ TÜNDE