Függetlenség, közbizalom és hatékonyság - Elkészült a Kúria középtávú intézményi stratégiája

2013.09.30. Jogi Fórum / Kúria

Az Árop-1.1.19-2012-2012-0002. számú projekt 22 millió forintos pénzügyi támogatásával 2013 szeptemberében elkészült a Kúria középtávú intézményi stratégiája, mely a szervezeti- intézményi kérdések mellett kiemelt hangsúlyt fektet a Kúria jogegységesítő és joggyakorlat-elemző tevékenységének fejlesztésére. Az intézményi stratégiát egy 10 fős kúriai bírókból álló munkacsoport külső szakértő támogatásával dolgozta ki 2013 márciusától kezdődően.

A stratégia megalkotására a legfőbb ítélkező fórum szervezet rendszerének és részben működési céljainak 2012. január 1-től történő megváltozása miatt volt szükség. A legjelentősebb változás a bíróságok igazgatásának megváltozásán kívül az, hogy a 2012. január 1. napjától hatályos, a Kúriára vonatkozó törvényi szabályozás kiemelt feladatként határozza meg a Kúria részéről a jogegységesítő tevékenységet. A közvélemény és a bírói kar többi részének is jogos elvárása, hogy a Kúria középtávon is magas szinten, és egységes elvek szerint végezze ezt a feladatát. A stratégia megfogalmazói arra törekedtek, hogy egy alapos helyzetelemzést adjanak, felmérjék a Kúria jelenlegi működésének erősségeit és gyengeségeit, valamint azt, hogy milyen területen kell és lehet – a törvényi szabályozás maximális tiszteletben tartásával – beavatkozni, fejleszteni a Kúria ítélkező és jogegységi tevékenységét.

A stratégia szembenéz a szervezet és működés eddigi problémáival, empirikus adatok alapján felmérte a Kúria társadalmi elfogadottságát, a Kúria által használt jogegységesítő eszközök hatékonyságát, és tervet dolgozott ki arra nézve, hogy miképpen küszöbölje ki a jelenleg létező bizonytalanságokat és megteremtse a magas szintű – koherens és értékalapú – ítélkező és jogegységi tevékenység intézményi és szervezési kereteit. A dokumentum általános célja, a Kúria átlátható eredményes és hatékony működésének biztosítása, mely mind a társadalmi, mind a szakmai dimenziót illetően meg tud felelni a XXI. század kihívásainak.

A stratégia figyelembe veszi a régóta működő jogállami demokráciák tapasztalatait, és számot vet a történeti-társadalmi körülmények sajátosságaival. Mindezekre építve törekszik a joggyakorlat-elemzés intézményesítve eddig nem létező rendszerének kiépítésére, az alsóbb fokú bíróságokkal történő intenzívebb kapcsolattartásra, és a jogegységesítést elősegítő dokumentumok megfelelő hatásfokú publikálására. Kitér az ítélkezési tevékenység újabb dimenzióira (az európai jog alkalmazására, az alkotmányjogi panaszra és az önkormányzati normakontrollra). A stratégia alkotói egy modern legfelsőbb ítélkező fórum képét tartották szem előtt, ugyanakkor a meglévő személyi és anyagi erőforrásokra támaszkodva igyekeztek reális jövőképet felvázolni.

A stratégia sajátossága, hogy szól olyan kérdésekről is, amelyekről eddig a bírói berkeken kívül kevés szó esett: a bírósági szintek közötti megfelelő információáramlásról, az egyes jogegységesítő eszközök (kollégiumi vélemények, jogegységesítő határozatok, elvi bírósági döntések stb.) egymáshoz való viszonyáról, a közhangulat és a közvélemény felől érkező nyomás kezeléséről, a kollégiumok szerepének és a létező tanácsszerkezet modelljének átgondolásáról.

A stratégia végig kiemelt alapértékként és célként kezeli a Kúria és a bíróságok függetlenségét, ugyanakkor a közbizalom fenntartását és a hatékony működés megteremtését.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
KÚRIA