Csábító ajánlat, felnagyított előnyök, elhallgatott hátrányok, a későbbiekben megjelenő fizetési kötelezettségek, és nehezen értékesíthető befektetés – ezek a leggyakoribb fogyasztói panaszok üdülőhasználati jog vásárlásával kapcsolatosan a Budapesti Békéltető Testülethez benyújtott kérelmek alapján.

Miért kell különösen körültekintően eljárni üdülőhasználati jog vásárlásakor?

„Megvenni könnyű volt, eladni nehéz, ráadásul sokkal többe kerül, mint ahogy azt mondták!”

„Visszaadni akartam, rám sóztak még egyet, most kettőtől nem tudok szabadulni!”

Mit érdemes megfontolni üdülőhasználati jog vásárlása esetén?A Budapesti Békéltető Testület 13 pontja

1. A fogyasztók a kereskedők által megtett, szállás ingyenes vagy rendkívül kedvezményes igénybe vételére vonatkozó ajánlatával összefüggésben számoljanak azzal a lehetőséggel, hogy esetleg a kapcsolódó utazáson, rendezvényen vagy egyéb előadáskor üdülési jog megvásárlását fogják számukra felkínálni.

2. A kapott ajánlatok kapcsán a fogyasztók mérjék fel, szükségük van-e az ajánlott üdülési jogra, hosszú távon biztosan ki tudják-e azt használni, valamint, hogy az üdülési jog ellenértékét, az odautazással járó költségeket és a kapcsolódó egyéb költségeket, az általában évente rendszeresen emelkedő éves fenntartási díjat ki tudják-e fizetni. Vessenek számot azzal is, hogy az üdülési jog értékesítése a tapasztalatok szerint később nehézségbe ütközhet, a magas ár ellenére azon csak nehezen tudnak túladni.

3. A szerződéskötést megelőzően gondosan olvassák el a kapott írásbeli tájékoztatókat, valamint magát a szerződést és egyéb dokumentumokat. Szerződéskötés esetén minden iratból kérjenek is el egy-egy példányt. Fontolják meg alaposan a döntést és ne hagyják siettetni magukat: az ilyen szerződések alkalmával rendszerint hosszú távra nyúló és nagy összegre szóló kötelezettséget vállalnak.

4. Mindig vessék össze a szóban kapott információt azzal, hogy az írásos szerződésben foglaltak annak megfelelnek-e. Utólag már lehetetlen azt bizonyítani, hogy a szóbeli tájékoztatás során más hangzott el, mint ami a szerződésben szerepel. Ellentmondás vagy kétség esetén ragaszkodjanak a fogyasztók ahhoz, hogy a szóbeli tájékoztatás szintén rögzítve legyen írásos úton. 

5. Amennyiben a másik fél hozzájárul, készítsenek a szerződéskötéssel kapcsolatos tájékoztatásról hangfelvételt: a felvétel elején a felek személyét, a rögzítés időpontját és a másik fél hozzájárulásának tényét szükséges rögzíteni. Ha ugyanis a fogyasztónak vitája támad a kereskedővel, úgy a hangfelvétel megfelelő bizonyítási eszköz lehet: ha pedig a kereskedő szóban valóban megfelelő tájékoztatást ad, úgy nem indokolt részéről a hozzájárulás megtagadása.

6. Ne feledjék el a fogyasztók, hogy az üdülőhasználati jog értékesítésére adott megbízás a legtöbb esetben nem garantálja az üdülési jog sikeres értékesítését. Azaz a megbízási díjat akkor is ki kell fizetniük, ha az eladni kívánt jog mégsem kerül értékesítésre.

7. Ellenőrizzék azt is, hogy akitől az üdülési jogot megvásárolják, nem csak olyan magánszemély-e, aki maga is meg kíván szabadulni a nem kívánt terméktől – ez esetben ugyanis később nem gyakorolhatják az indokolás nélküli elállási jogokat.

8. Ha valamit nem értenek a szerződésben vagy egyéb dokumentumokban, ne fogadják el feltétel nélkül a vállalkozás szóbeli magyarázatát, kérdezzenek meg másokat is akár ott helyben (más fogyasztókat) vagy telefonon. Kétség esetén ne írják alá a szerződést, nem maradnak le semmilyen kedvezményes ajánlatról. Rendszerint ugyanaz az üdülési jog megvásárolható később is ugyanazokkal a feltételekkel.

9. Győződjenek meg arról a fogyasztók, hogy az elállási jogukról megfelelő és pontos tájékoztatást kaptak, és hogy az ennek gyakorlásához szükséges formanyomtatványt megfelelően kitöltve kapták-e meg. Az elállási jogról nem lehet érvényesen lemondani.

10. Ha már megkötötték a szerződést, utólag is kérjenek tanácsot elsősorban szakemberektől, így például a fővárosi és a megyei békéltető testületektől vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületektől, ennek hiányában családtagjaiktól, ismerősöktől és ennek tükrében még egyszer gondolják át a vásárlást.

11. Amennyiben az üdülőhasználati jog megvásárlása során kapcsolt hitelszerződést kötnek a fogyasztók, úgy annak egy példányát minden esetben kérjék el a vállalkozástól.

Emellett azt csak akkor írják alá, amennyiben azon a kölcsönadó fél, a kölcsönszerződés összege és a fizetés részletei egyértelműen szerepelnek. Ne bízzanak azon ígéretekben, amelyek a másik fél általi utólagos kitöltésre vonatkoznak.

12. A fogyasztók a tizennégy napos indokolás nélküli elállási joguk gyakorlása esetén azt minden esetben írásban tegyék meg, akár a rendelkezésükre bocsátott formanyomtatvány felhasználásával, akár más, ennek megfelelő tartalmú teljes bizonyító erejű magánokiratban (saját kezűleg írva és aláírva vagy egyéb irat esetén aláírva és két tanúval ellátva), az elállási nyilatkozat elküldésének vagy átvételének későbbi igazolhatóságára alkalmas módon (postai úton ajánlott tértivevényes levélben). Az elállási jog gyakorlása csak írásban érvényes.

13. Ne feledkezzenek el arról sem a fogyasztók, hogy a tizennégy napos indokolás nélküli elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő előtt semmilyen címen nem követelhetnek és fogadhatnak el tőlük fizetést! Ellenkező esetben ez kamatostul visszajár a fogyasztó részére.

A Budapesti Békéltető Testülethez benyújtásra kerülő kérelmekből jól láthatóak azok a gyakori kifogások, amelyeket a fogyasztók az üdülési jog értékesítése során tapasztalnak. Számtalan trükköt bevetnek ugyanis egyes kereskedők azért, hogy a fogyasztók üdülési jogot vásároljanak akár több százezer forint értékben úgy, hogy közben fel sem mérik, arra tényleg szükségük van-e.A tapasztalatok szerint általában valamely üdülőhelyre, wellness szállodába kedvezményes áron hívják meg a fogyasztókat néhány nap, esetleg egy kellemes hétvége eltöltésére. Ennek azonban feltétele, hogy egy előadáson kell részt venni. Ezen a rendezvényen bemutatják az adott – és sok esetben több más – szálláshelyet, jellemzően felnagyítják az előnyeit és elhallgatják a hátrányait, majd ezt követően próbálják meg értékesíteni az üdülési jogot a fogyasztók részére. Gyakran az előadás valódi célja – az üdülési jog értékesítése – csak a helyszínen derül ki, így a fogyasztók kellő felkészültség híján védtelenebbek az értékesítők sokszor agresszív rábeszélésével szemben.

Az is sokszor megesik, hogy az üdülési jogot egyben kiváló befektetési lehetőségnek állítják be, hivatkoznak az üdülési jog örökölhetőségére, könnyű eladhatóságára, a világ bármely pontján lévő más üdülésre történő elcserélhetőségére, sokszor további ingyenes szálláslehetőséget is felajánlanak egy vonzó üdülőhelyre, ha a szolgáltatást megvásárolják. Ezek a hivatkozások általában csak részben igazak és akkor is csak bizonyos feltételekkel, az ajándékok pedig a gyakorlatban ésszerű keretek között felhasználhatatlanok. Sokszor szóban kifejezetten meg is ígérik az üdülési jog mindenkori visszavásárlását – ami persze az írásbeli szerződésben már nem szerepel.

A fogyasztó számára feleslegessé váló (megunt, anyagilag megterhelő) üdülési jogok értékesítésére nincs sok esély, mint az a fogyasztói beadványokból kiderül.

Fontos tudni a fogyasztóknak azt, hogy a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011. (VII.21.) Korm. rendelet szabályai szerint a fogyasztókat az ilyen szerződések esetén a szerződés megkötésének vagy (ha az eltérő időpontban történt) kézhezvételének napjától számított tizennégy napon belül írásban indokolás nélküli elállási jog illeti meg, amelyre a szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles a fogyasztó figyelmét külön felhívni és ennek a külön felhívásnak a megtörténtét a szerződésben a fogyasztóval külön is aláíratni.

A Testület azt javasolja a fogyasztóknak, hogy előzetesen tájékozódjanak, és hozzanak tudatos, felkészült döntést, amennyiben üdülési jog értékesítésére vonatkozó szerződés aláírására tesznek számukra ajánlatot.