Pártatlan, független és értékközpontú működést hirdet a bírók új etikai kódexe. Az ügyvédi kamara a fegyelmi eljárások szigorával, az ügyészség tekintélyének növelésével igyekszik betartatni a hivatásbeli protokollt.
Jogászi hivatásrendek etikai szabályairól szóló konferencia került megrendezésre március 12-én az Országos Bírósági Hivatal épületében. Handó Tünde, az OBH elnöke megnyitó beszédében a jogállamiság fontos ismérveként emelte ki a fékek és ellensúlyok elvét, hangsúlyozta a bírók morális tartásának fontosságát, és a magatartási elvek kialakulásában fontos mérföldkőnek jelölte meg a 2005-ben kiadott bírói etikai kódex iránymutatásait. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az újságírók, ügyvédek, politikusok gyakran aláássák a bírói kar tekintélyét azáltal, hogy közismert bírósági ügyeket saját érdekeikre használnak fel, s nyilatkozataikkal többször befolyásolni próbálják a közvéleményt és a bíróságokat. Új kihívásnak értékelte emellett, hogy az internet világában könnyű adatokat szerezni bírókról, így egyre gyakrabban kell szembenézniük ebből adódó visszaélésekkel.
A rendezvény első előadója, Ibolya Tibor fővárosi főügyész általános etikai szabályok bemutatásával és néhány elrettentő példa szemléltetésével mutatta be, milyen etikai normák betartása mellett kell végeznie feladatát az ügyésznek, milyen a helyes viselkedési mód a tárgyalóteremben, az eljárás résztvevőivel szemben vagy a hivatali munka során. Az ügyészeket érintő etikai szabályok több dokumentum rendelkezéseiből tevődnek össze, így elsősorban az Ügyészek Országos Egyesületének szabályzata (Etikai Kódex), az öltözködési előírásokról szóló legfőbb ügyészi körlevél, illetve az Etikai Biztosság Ügyrendje jelenti az ügyészi etikai szabályok zsinórmértékét. Az Etikai Kódex funkciója, hogy alapvető hivatásbeli követelményeivel iránymutatást adjon az Ügyészek Országos Egyesülete tagságának. Elő kívánja segíteni a hivatást övező közbizalom növelését; az ügyészek megbecsülését. Olyan elvárásokat is megfogalmaz, melyek védelmet jelentenek az ügyészség elleni jogtalan támadásokkal és jogellenes intézkedésekkel szemben. Az ügyészségi vezető kiemelte az ügyész pártatlanságának, függetlenségének fontosságát, a vezetők szakmai és etikai magatartásának hangsúlyát. Kitért az alapvető viselkedési normák kiemelt szerepére, így többek között felhívta a figyelmet a hivatalos eljárásokban illendő megszólításokra, a tegeződés mellőzésére, a tárgyalóteremben történő elvárt viselkedésre (köszönés, bemutatkozás, az eljárás résztvevői hol foglalnak helyet), s arra az elvárásra, hogy az ügyész tartózkodjon a még ki nem hirdetett döntés kritizálásától, s általában az előítéletektől. Ha az ügyész etikai vétséget követ el, cselekményét az Etikai Bizottság kivizsgálja, indokolt esetben pedig marasztaló határozatot hoz (figyelmeztetés, megrovás, méltatlanság megállapítása) ellene.
Az ügyvédi hivatásrend képviseletében Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke köszöntötte a megjelenteket, s beszédében ismertette az ügyvédi etikai normák megszegésének következményeit, majd beszámolt a fegyelmi eljárások menetéről is. Az elnök elmondta, hogy az eljárás alá vont ügyvédet akár ki is zárhatják a kamarából, ami teljes egzisztenciális veszteséget jelenthet. A kizárt tag ezt követően 10 évig nem gyakorolhatja újra hivatását. Az ügyvédi kar tekintélyének rombolását sokféle magatartás megalapozhatja, így az etikátlan, esetenként botrányos ügyvédi magatartás ugyanúgy lehet fegyelmi eljárás kiváltója, mint egy – az ügyvéd elleni – végrehajtási ügyben közzétett nyilvános hirdetmény. A fegyelmi bizottságok munkája azonban nem minden esetben lehet teljesen objektív, vannak esetek, amikor például egy kisebb településen a fegyelmi bizottság tagja és az eljárás alá vont személy között házastársi, rokoni vagy baráti kapcsolat áll fenn. A kamara ennek elkerülése érdekében a fegyelmi bizottságok szervezését megyei szintről régiós szintre emelné. A kamara adatai alapján az országban működő 12 ezer ügyvéd munkája ellen országos szinten tavaly 1300 panasz bejelentést tettek, melyek közül 720 ügyben indult fegyelmi eljárás. Az eljárások eredményeképpen az ügyvédi kamarából évente körülbelül 20 ügyvéd kerül kizárásra. Amennyiben egy ügyvéd ellen büntetőeljárás is indul, annak befejezéséig a kamara felfüggeszti a folyamatban lévő fegyelmi eljárást. Évente nagyjából 70-80 büntetőeljárás indul ügyvédek ellen.
A közjegyzői etikai normák bemutatásáról Györgypál Miklós, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Etikai Bizottságának elnöke gondoskodott a konferencia során. A közjegyzőség intézménye nagy múltra tekint vissza Magyarországon, s a közjegyző hivatali munkájával, magánéletével kapcsolatos követelmények folyamatosan alakultak ki az idő folyamán. A legfontosabb követelményeket az 1991. évi XLI. tv. és a 13/1991.(XI.26.) IM sz. rendelet jogszabályi rangra emelt. Az általános elvek közé tartozik például, hogy a közjegyző legyen lelkiismeretes, kötelességtudó, ismerje és megfelelően alkalmazza a jogszabályokat, munkáját a jó erkölcsnek is megfelelően végezze. A hivatali eljárását és a magánéletét gondosan különítse el, az ügyfeleket kímélje meg a felesleges anyagi kiadásoktól. Fontos elvárások alakultak ki a közjegyző irodájával szemben, fontos, hogy az iroda külső megjelenése, berendezése és működése, de az alkalmazottak személye is a megbízhatóságot tükrözze. A közjegyzői tevékenység nem része a piaci versenynek, ezért az egyéni reklám nem engedhető meg a közjegyzőnek. Az iroda névtábláját is csak az iroda épületén helyezheti el, tilos az útbaigazító táblák kihelyezése. Mivel a közjegyzőség arculata és feladatrendszere napjainkban is kialakulóban van, így az etikai normarendszer folyamatos kiegészítést igényel.
A közszolgálati hivatásrend etikai szabályai ugyancsak ki vannak téve a folyamatos fejlődésnek, leginkább az Európai Uniós elvárások és a nemzetközi trendek hatására. A témában Kis Norbert PhD, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese tartott összefoglaló beszédet. Ismertette a kormánytisztviselők feladatira irányuló hivatásetikai alapelveket, külön kiemelve a vezetői munkakörben dolgozókkal szembeni egyéb elvárásokat. A hivatásetikai részletszabályok keretében külön hangsúlyt kapott a visszaélések bejelentésének fontossága, az elfogulatlanság és a befolyásmentesség megőrzése, a jogtalan előnyök kerülése.
A rendezvény utolsó előadója Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla és a Magyar Bírói Egyesület elnöke a bírói hivatásrend képviseletében bemutatta a bírói kar etikai szabályainak alakulását, s a készülő új etikai kódex előkészítő munkáját. 2005 februárjában fogadták el a jelenlegi etikai kódexet, mely kódex megalkotásának igénye a bíróság felől mutatkozott, mondhatni, a bírák önmaguk számára alkották. Az előadó elmondta, hogy nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a bírók akkor követik igazán az etikai szabályokat, ha azok megszületése maga a bírói kar egyetértésével történik. E kódex, nem tekintendő jogszabálynak ugyan, mégis erkölcsi zsinórmértékül szolgál a bíróság számára. A kódex azokat az etikai elveket és magatartási szabályokat tartalmazza, melyek a bírók részére iránymutatásul szolgálnak, s az alkotmányos, törvényes rendelkezések végrehajtását segítik. Kifejezésre jut benne a bírói karnak a társadalom felé tanúsítandó felelőssége, illetve a bírók megfelelési igénye a társadalmi elvárásoknak. Az etikai eljárás nem egy meghatározott személy ellen folyik, hanem egy vizsgálat alá vont magatartás ellen, melynek során annak megállapítása sem szükséges, hogy a magatartás megvalósult-e. Mivel nem személy ellen folytatják le a vizsgálatot, az eljárás során személy elleni szankció sem kerül megállapításra. Az eljárás lényege, hogy felhívja a figyelmet egy adott magatartás helytelen voltára.
A rendezett tűnő szabályozási környezettel szemben az utóbbi években mégis felvetődött az etikai szabályok újrarendezésének kérdése, részben az európai szintű közös etikai elvárásoknak köszönhetően, részben a kor kihívásainak változása miatt. Az új kódex megalkotásának előkészítésére Gerber Tamás vezetésével egy 12 tagú Koordinációs testület alakult. Az új szabálygyűjtemény tartalma, a kapcsolódó eljárási szabályok a bírói kar véleménye alapján alakítható majd ki, a végleges kódexet pedig az OBT fogadja majd el.
Az OBH szerint az új etikai kódex nem titkolt célja, „a bírósági szervezet iránti közbizalom erősítése, egy olyan protokoll kialakítása, amely biztosítja egyfelől az értékközpontú, átlátható és számonkérhető működés, másfelől a törvényesség, a pártatlanság, a tisztesség, a szakmaiság és a diszkriminációmentesség érvényesülését a bírói szervezetben”. További szempontként fogalmazódott meg ugyanakkor, hogy a magatartási szabályok megsértését a jelenleginél hatékonyabb szankciók fenyegessék, kérdés persze, hogy ennek igényét szintén nyugtázza-e a bírói kar egyetértése.
A konferencia moderátora Túri Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnökhelyettese, a Bírósági Integritás Munkacsoport vezetője volt, akinek záróbeszédével ért véget a rendezvény.
