A május végi választásokat követően megalakult kedd délelőtt a közvetlen választások bevezetése óta a nyolcadik Európai Parlament (EP).
Az eddigi 766-tal szemben, az EP-nek immár 15-tel kevesebb, 751 tagja van. A legutóbbi választások óta életbe lépett Lisszaboni Szerződés ennyiben maximálja a képviselők számát. Egy ország sem küldhet 96 képviselőnél többet a strasbourgi uniós parlamentbe, ezért Németország az új EP-be hárommal kevesebb képviselőt delegálhat, emellett pedig 12 ország mondott le egy-egy mandátumról, a többi között Magyarország is.
Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz listavezetője az alakuló ülés előtt magyar újságíróknak kifejtette: a következő ciklus a legfontosabb öt évet jelenti az Európai Unió számára abból a szempontból, hogy az unió megerősödjön, javuljon a versenyképesség, növekedjen a foglalkoztatás, miközben egyik nemzetállam versenyképessége sem szenved csorbát. Arra a kérdésre, hogy számít-e “magyar ügyekre”, a fideszes politikus úgy válaszolt, hogy ha egy tagállam olyan jogszabályt hoz, amely nincs összhangban az uniós szabályokkal, akkor az Európai Bizottság megteszi a szükséges lépéseket, és ez szerinte így is van rendjén.
Arra az újságírói kérdésre, hogy támogatják-e majd a Fidesz politikusai, hogy Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, az Európai Tanács jelöltje legyen az Európai Bizottság következő elnöke, Pelczné azt mondta, a Fidesz nem tudja támogatni Junckert, mert más az elképzelése Európáról, de ez nem a személyről, hanem a programról és az elvekről szól.
Nyilatkozott a magyar sajtónak az alakuló ülés előtt Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője is, a zöld frakció egyik magyar tagja. Jávor véleménye is az volt, hogy a következő öt év meghatározó lesz az EU számára, s alapvető változásokra van szükség. Mint mondta, Magyarország számára is kiemelten fontos, hogy sikeresebb legyen a válságkezelés, erőteljesebben megjelenjenek a térség érdekei, nyomatékosabb és egységesebb legyen az uniós külpolitika. Jávor szerint alapvető és forradalmi változásra van szükség az energiapolitikában, amelyben egységes fellépést szorgalmaz és elmozdulást sürget a megújuló energiaforrások irányába.
A politikus megerősítette, hogy napirenden óhajtja tartani a paksi bővítés kérdését, ezért írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz annak érdekében, hogy a brüsszeli testület vizsgálja meg, tartalmaz-e tiltott állami támogatást a projekt. Jávor véleménye az, hogy igen, ráadásul növeli Magyarország és az EU függését az orosz energiától, továbbá biztonságpolitikai kockázatot is jelent.
Ismét Martin Schulz lett az Európai Parlament elnöke
A német, szociáldemokrata Martin Schulzot választották meg kedden az Európai Parlament (EP) elnökévé a strasbourgi uniós parlament képviselői.
A 751 EP-képviselői közül 723 adta le szavazatát, amelyek közül 111 érvénytelen volt. Martin Schulz a 612 érvényes szavazatból 409-et kapott. Megválasztásához minimum 307 szavazatra volt szükség.
A radikális baloldal jelöltjére, Pablo Iglesiasra 51 képviselő szavazott, és ugyanennyien adták voksukat Ulrike Lunacekre, a zöldek jelöltjére is. Sajjad Karim, az Európai Konzervatívok és Reformerek jelöltje 101 EP-képviselő támogatását nyerte el.
Megválasztását követő rövid beszédében Schulz az európai demokrácia szívének nevezte az Európai Parlamentet, s mint mondta: annak ugyanaz a feladata, mint a tagállami parlamenteknek: elszámoltatni a végrehajtó hatalmat, hogy az érvényt szerezzen a jogszabályoknak.
Schulz külön kitért a következő időszak szerinte legégetőbb problémáira. Említést tett az egyes tagállamokban továbbra is magas ifjúsági munkanélküliségről, amely szerinte elkeseredettséget és reménytelenséget okoz Európában. Martin Schulz szerint az EU a nemek közötti egyenlőség megteremtése terén sem “ülhet a babérjain”. A politikus arra is kitért, hogy nehéz tárgyalások várnak az EU-ra az Egyesült Államokkkal kötendő szabadkereskedelmi és befektetési megállapodásról, az úgynevezett Kereskedelmi és Befektetési Transzatlanti Partnerséggel (angol rövidítéssel TTIP-pel) összefüggésben. A politkus arról is beszélt, hogy meg kell akadályozni a Földközi-tengeren Európába igyekvőket érő, rengeteg halálos áldozatot követelő szerencsétlenségeket.
Martin Schulzot 2012 elején egyszer már az EP elnökévé választották, majd ő lett az európai szocialisták jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára. Miután azonban a májusi EP-választáson a jobbközép Európai Néppárt szerezte a legtöbb mandátumot, a legnagyobb pártok – korábbi megállapodásuk értelmében – amellett szálltak síkra, hogy Jean-Claude Juncker, a néppárt csúcsjelöltje kaphasson elsőként lehetőséget, hogy megszerezze a többség támogatását az EP-ben. Schulzot ezt követően az EP újjáalakuló szociáldemokrata frakciója választotta meg vezetőjének, és jelölte ismét az EP elnökének. A német szociáldemokrata politikus ismételt megválasztásáról Schulz és a legnagyobb frakció vezetője, a szintén német Manfred Weber néppárti frakcióelnök meg is állapodott egymással.
Schulz megbízatása két és fél évre szól
