Különleges megoldások a hatékonyabb igazságszolgáltatásért - Az amerikai legfelsőbb bíróság elnökével egyeztetett a Kúria elnöke

2014.10.27. Jogi Fórum / MTI

Az amerikai legfelsőbb bíróság elnökével, valamint a washingtoni szövetségi fellebbezési és az elsőfokú bíróságon tárgyalt az elmúlt napokban Darák Péter, a Kúria elnöke, aki Washingtonban részt vett a nemzetközi adójogi bírák éves világtalálkozóján is.

A Kúria elnöke elmondta, hogy az igazságügyi diplomáciai találkozók a kölcsönös tapasztalatok, törekvések megismerésére, egymás eredményeinek hasznosítására irányulnak.

Darák Péter és John Roberts, a szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke eszmecseréjén téma volt, hogy miként illeszkedik a legmagasabb szintű amerikai bírói testület alkotmányos feladata az alsóbb bíróságok munkájához, és milyen különleges megoldások jellemzik a legfelsőbb bíróság munkáját. Szóba került, hogy a magyar Kúriával szemben, ahol még mindig jelentős szerepe van az egyes jogorvoslati kérelmek elbírálásának, a legfelsőbb bíróság az ítélkezés egységesítésére és az alkotmányos elvek megjelenítésére vagy érvényesítésére törekszik a bírói gyakorlatban.

A testület ezen funkciójának teljesítését nagymértékben elősegíti az a lehetőség, hogy a hozzá beérkezett ügyek közül válogathat olyan szempontból, hogy melyiknek van alkotmányos jelentősége, illetve, hogy hol mutatkozik eltérés az alsóbb fokú bíróságok és a szövetségi fellebbezési bíróságok gyakorlatában.

Szóba került az is, hogy a legfelsőbb bíróság előtt csak az ügyvédek egy kisebb része járhat el: azok, akik jelentkeznek a testület előtti képviseleti tevékenységre, és akiket az erre hivatott bizottság felkészültségük és szakmai tapasztalataik kiválasztott erre a feladatra. Ez a megoldás egyébként Darák Péter szerint felveti a magyar eljárásrendszerekben is esetlegesen az ilyen irányú lehetőségeket.

A Kúria elnöke tájékoztatta John Robertset arról, hogy Magyarországon milyen új megoldásokkal próbálják meg az igazságszolgáltatást rugalmasabbá tenni, megemlítve a joggyakorlat-elemzés lehetőségét, amelyek alapján sor kerülhet az esetlegesen szükséges jogalkotási vagy jogalkalmazási korrekcióra is.

Darák Péter látogatást tett a washingtoni székhelyű szövetségi fellebbezési bíróságon, amely azért különleges, mert a kormányszervek határozatai, közigazgatási döntései is erre a bíróságra kerülnek másodfokon.

Itt szóba került az a szintén angolszász intézmény, amely lehetővé teszi, hogy az adott ügyhöz bármilyen módon kapcsolódó személyek úgynevezett "amicus curiae" levelet intézzenek a bírósághoz, amelyekben különösebb érintettség nélkül is jogi érveket adhatnak elő az adott üggyel összefüggésben. Ez az intézmény azt szolgálja, hogy az ügy jogi megítélésének minden társadalmi szempontja a bíróság elé kerülhessen, ami esetleg amiatt nem került kifejezésre az ügyben, mert a peres felek azt nem tartják fontosnak. Amerikában ez egyfajta társadalmi részvételt tesz lehetővé a köz számára is érdekes, érdeklődésre számot tartó ügyekben.

Magyarországon a jogegységi eljárásokban a Kúria előtt vált gyakorlattá az az utóbbi időben, hogy a testület professzoroktól vagy más szakértőktől kér véleményt. Ennek kiterjesztettebb változata az "amicus curiae" közreműködése a bírósági eljárásokban az Egyesült Államokban.

A Kúria elnöke rákérdezett arra, hogyan oszlik meg az egységes joggyakorlat biztosításának feladata a legfelsőbb bíróság és a fellebbezési bíróságok között. Mint mondta, úgy tűnik, hogy a fellebbezési bíróságok között a horizontális szakmai konzultáció ritka.

"Magyarországon az utóbbi időben célul tűztük ki azt, hogy megteremtsük ezt a horizontális konzultatív lehetőséget is a már lezárt ügyekben a fellebbezési bíróságokon. Hiszen ezzel akár meg tudjuk előzni az eltérő bírói gyakorlat kialakulását fellebbezési szinten, és annak ismeretében hozhatnak döntést az ítélőtáblák, hogy egy másik ítélőtáblán hasonló ügyben már döntés született" - nyilatkozott Darák Péter.

A Kúria elnöke felkereste a washingtoni szövetségi elsőfokú bíróságot is, amelynek elnökével arról folytatott eszmecserét, hogy miként oldják meg bíróságokra háruló hihetetlen nagy ügyterhet. Ennek bevett módja a mediáció, illetve a perbeli egyezség, amelynek segítségével az ügyek 90 százaléka bírósági ítélet nélkül megoldódik. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezekben az ügyekben a bírók ne dolgoznának és nem próbálnák meg világossá tenni a per, a vita kereteit, hiszen ez a munka vezet többnyire ahhoz, hogy a peres felek vagy a vádlott és az ügyész egymással egyezségre jutnak.

Darák Péter a nemzetközi adójogi bírák éves világtalálkozóján előadást tartott a vaterás ingó adásvételi szerződések adóztatására vonatkozó, a tavalyi év végén megszületett jogegységi határozatról. Ez kimondta, hogy aki üzletszerűen értékesített az interneten keresztül, arra a szigorúbb szabályokat kell alkalmazni, és nem illeti meg az a különadózási lehetőség, ami az egyszeri vagy nem üzletszerű értékesítőt.

  • kapcsolódó anyagok
KÚRIA
USA
DARÁK PÉTER
IGAZSÁGÜGY