E-kereskedők, figyelem!

2015.07.10. Jogi Fórum / Sereg András

Milyen jogszabályokra kell figyelemmel lenni egy webshop működtetésekor? Mire kell az ÁSZF? Mely termékekre és szolgáltatásokra nem vonatkozik az elállási jog? Ilyen és hasonló kérdésekre igyekeztek praktikus választ adni a Jogi Fórum e-kereskedelemmel foglalkozó konferenciájának előadói.

Az elektronikus kereskedelem jogi szabályai és jogalkalmazási kérdései címmel rendezett konferenciát június 25-én a Jogi Fórum. A budapesti Szakmai Napon az uniós jogi normákon túl az előadók elemezték az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit, a tavaly hatályba lépett fogyasztóvédelmi kormányrendeletet, valamint a távértékesítéssel kapcsolatos adótörvényeket és a webáruházakat érintő adatvédelmi szabályokat is. A szakértők a félnapos tanácskozáson több ötlettel és tanáccsal álltak elő, megkönnyítve a jogi dzsungelben nehezen tájékozódó, ám a különféle megoldási lehetőségek iránt nyitott e-kereskedők dolgát.

Ormós Zoltán ügyvéd, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület elnöke

Ormós Zoltán ügyvéd másfél évtizedes e-kereskedelmi jogi praxisának tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával. Megfogalmazása szerint manapság „egészpályás letámadás” folyik az e-kereskedelemben, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a gyártók közvetlenül e-kereskednek, az e-kereskedők pedig termékfejlesztenek.

Az irodavezető ügyvéd előadását felhasználóbarát hívószavak köré szervezte. „Eladásfokozó jogszabálykövetés” címszó alatt arról beszélt, hogyan lehet előnyt kovácsolni a jogkövetésből. Példaként említette, hogy a weboldalon elhelyezett pozitív üzenetek (úgymint bírságmentes, panaszmentes, minősített stb.) növelik a vásárló bizalmát. Külön is hangsúlyozta az Általános szerződési feltételek (ÁSZF) fontosságát. Mint mondta, egy profi webáruház nem engedheti meg magának, hogy másoktól lopja össze a szerződési feltételeit. Nemcsak jelentős eltérések lehetnek a termékkörök és a vásárlási folyamatok között, hanem ráadásul még az engedély nélküli másolás meg is valósítja a szerzői jogok megsértése elnevezésű bűncselekményt, nem beszélve arról, hogy a jogszerűtlenül másolt tartalmakat a Google algoritumusa érzékeli, és a lopott tartalmú oldalakat jóval az organikus találatok mögé sorolja.

Ormós Zoltán, aki a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület elnöke is, azt tanácsolta, hogy ajánlatos a különböző időben született ÁSZF-eket archiválni, illetve a legfontosabb szabályokról – különös tekintettel az Y és Z generációkra – kivonatot készíteni. Az ÁSZF-ben azért is kifizetődő precízen és világosan fogalmazni, mert az új Ptk. alapján a fogyasztóvédelmi szerződésben a nem egyértelmű kikötések semmisnek számítanak. Emellett a jogszabályi gyakorlattól eltérő ÁSZF-szakaszokra külön is fel kell hívni a figyelmet, azaz a vevői elfogadáshoz külön jelölőnégyzet szükséges. És ha már az új Ptk. szóba került, a törvénykönyv lehetővé teszi az e-kereskedőknek, hogy minden megkötés nélkül szabadon és korlátlanul csökkenthessék a szerződéseikből fakadó kártérítési felelősségüket.

A vételtől való elállás üzleti veszteség, de egyúttal fokozza is a vásárlói bizalmat. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet értelmében a fogyasztót megilleti a jog, hogy az interneten megrendelt, illetve a nem üzletben vásárolt (például telefonon vagy csomagküldő szolgálattól rendelt, netán házaló ügynöktől vett) termékek megvételétől elálljanak. Erre összesen 14 napig van lehetőségük. A gondolkodási idő a megrendelt áru átvételétől veszi kezdetét. Amennyiben a kéthetes időszak utolsó napja munkaszüneti napra esik, a gondolkodási idő az ezt következő munkanapon jár le. Ha a kereskedő nem tájékoztat megfelelően az elállási jogról a honlapján, akkor az eredeti 14 napos elállási határidő 12 hónapra fog kitolódni.

Rutinos e-kereskedők ma is abban a hitben élnek, hogy az elállási jog minden termékre és szolgáltatásra vonatkozik. Ez azonban nem igaz. A tizennégy napos gondolkodási idő nem vonatkozik például a konkrét időpontra szóló repülő- és vonatjegyekre, romlandó árukra, zárt csomagolású higiéniai termékekre, illetve olyan lezárt adathordozókra (dvd-kre), amelyeket a vevő átvételkor már felbontott.

Ormós Zoltán néhány „elrettentő” példát is említett az elállási joggal való visszaélésre. A könyvkereskedők gyakran panaszkodnak, hogy egyes vevők a megrendelt könyvet 14 nap alatt kiolvassák, majd elállnak vételi szándékuktól. Viccesen megjegyezte: akár a megrendelt túrabakancsot is vissza lehet adni egy tíznapos El Camino zarándokút megtétele után.

Sokan azt hiszik, előírhatják az ÁSZF-ben, hogy a vevő csak formanyomtatványon jelentheti be a webshopnak az elállás jogának gyakorlását. Ez tévhit, hiszen a formanyomtatvány nem kötelező, csak segítség a vevőnek. A fogyasztó ugyanis az elállás jogát az elállásra vonatkozó bármilyen egyértelmű nyilatkozattal gyakorolhatja. Ha a webshop a honlapján biztosítja az elállási jog gyakorlását, akkor köteles haladéktalanul tartós adathordozón (e-mailben vagy levélben) visszaigazolni a fogyasztói nyilatkozat megérkezését.

Az előadó szerint minden webshopra ráfér egy „jogi nagytakarítás”. Mint mondta, a jogászok fejében is nagy a katyvasz, ha a jótállás és a szavatosság fogalma közötti különbségeket kell meghatározni. És azt sem árt tisztázni, hogy a webshop kizárólag a termék, szolgáltatás bruttó árát tüntetheti fel.

Czöndör Szabolcs, a NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának főosztályvezetője

Czöndör Szabolcs, a NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának főosztályvezetője kiemelte, hogy 2014-ben Magyarországon és Oroszországban nőtt legdinamikusabban az elektronikus kereskedelem. Hazánkban tavaly 26 százalékkal haladta meg az e-kereskedelem volumene az előző évi forgalmat. Minden relatív: míg nálunk 930 millió euró értékű forgalom bonyolódott, Csehországban 2874, Lengyelországban 6541 milliós.

A főosztályvezető cáfolta, hogy az internet adómentes terület lenne, bár elismerte: a személyi jövedelemadóról szóló törvény hiányossága, hogy nehéz alkalmazni internetes tevékenységre. Nincsenek is speciális adójogszabályok az e-kereskedelemre, kivéve az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 29. §-át, amely a távértékesítés szabályait taglalja. Ez a rendelkezés kimondja, hogy „a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van”. A 45/A. § pedig, amely 2015. január 1-jén lépett hatályba, a távolról nyújtható szolgáltatások kapcsán leszögezi, hogy „a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van”.

Szintén ez év elején vezették be a szűkített egyablakos ügyintézést (MOSS – Mini Egyablakos Rendszer), amely lehetővé teszi az elektronikus szolgáltatást nyújtó adóalanyoknak, hogy ha olyan tagállamban nyújtanak szolgáltatást, ahol nem telepedtek le, adóbevallásukat annak a tagállamnak a webes portálján keresztül nyújtsák be, amelyben azonosítóval rendelkeznek. A MOSS-rendszerben tehát elég egy helyen regisztrálni ahhoz, hogy az e-kereskedő mind a 28 uniós tagállamban végezhesse a tevékenységét.

Soós Andrea ügyvéd, adatvédelmi szakértő

Soós Andrea ügyvéd a webáruházak adatkezelési gyakorlatáról és adatvédelmi szabályzatáról tartott előadást. Az adatvédelmi szakember szerint a weboldal stílusában érdemes elkészíteni az adatvédelmi szabályzatot is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az adatvédelem „költség”, mert az adatkezelő kötelessége az adatvédelemről gondoskodni. Mint mondta, az e-kereskedőknek is figyelniük kell az adatvédelem alapelveire: az adatminimalizálásra és a célhoz kötöttségre. A főszabály szerint személyes adat bárki számára hozzáférhetővé tételéhez, nyilvánosságra hozatalához hozzájárulás szükséges. Ellenben a személyes adat akkor is kezelhető, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna. A 16 éven aluli személy esetében a személyes adat kezeléséhez be kell szerezni a törvényes képviselő beleegyezését vagy utólagos jóváhagyását.

Nem árt azt sem tudni, hogy az e-kereskedőknek kötelező a weboldalukon panaszkezelési szabályzatot közzétenniük, adatvédelmi felelőst megnevezniük, és nem utolsó sorban – 30 napon belül – kivizsgálniuk a panaszt.

Fotó: Fóris Gábor / Jogi Fórum



  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
E-KERESKEDELEM
JOGI FÓRUM KONFERENCIÁK