Ingyenes közigazgatási eljárások

2016.01.26. Jogi Fórum / Fábián Erika

Több igazolvány kiváltása is illetékmentes lett januártól, így nem kell fizetni a személyi igazolvány, a lakcímkártya, és az erkölcsi bizonyítvány kiadásáért, de az első alkalommal kiváltott jogosítvány is ingyenes.

A bürokráciacsökkentés érdekében tett kormányzati reformintézkedések az állampolgárok és a vállalkozások adminisztrációs terheit kívánja csökkenteni. Ennek eredményeként módosult elsősorban több ponton is az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a közúti közlekedésről szóló törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, s több más jogszabály is.

A legfontosabb intézkedés kétségtelenül az egyes hatósági okmányok kiállításának ingyenessé tétele, melynek köszönhetően illetékmentes a személyi igazolvány, a lakcímkártya, a családi állapot változásából eredő névváltozás miatti okmánycsere, az ellopott iratok pótlása, a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának kiváltása, az erkölcsi bizonyítvány, az oktatási igazolvány, a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány, jelnyelvi tolmács névjegyzékbe vételével kapcsolatos eljárás, a vállalkozói igazolvány, az üzlet működésével kapcsolatos eljárás, a népi iparművészeti igazolvánnyal kapcsolatos eljárás, valamint a cégiratok kiállítása és a cégiratok másolatának megküldése (ha azt a cég tagja vagy képviselője kéri ki). A hatósági erkölcsi bizonyítvány évente négy alkalommal is ingyenesen igényelhető. Ezeken kívül ingyenes továbbá a jogosítvány első alkalommal történő kiállítása és az állampolgárok építési engedélyezéssel járó a 160 négyzetméter hasznos alapterületnél kisebb más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó lakóépület engedélyezési eljárása is.

Az illetéktörvény változása a veszélyhelyzet okozta károkra is kiterjed, mely szerint a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás is illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentes, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok munkája is. A jogszabály a vállalkozások terheinek csökkentése érdekében megszüntette a számviteli beszámoló közzétételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat is. Mentesülnek továbbá a fizetési kötelezettség alól azok, akiknek az adó- vagy a TB kártyáját ellopják, így ezeknek az igazolványoknak a pótlásáért nem kell illetéket fizetni. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásokban is történt némi kedvező változás, a jogszabály kedvezményben kívánja részesíteni az örökléssel összefüggésben tulajdonjog szerző személyek és a haszonélvezők jogának bejegyzését, ezért ilyenkor az ingatlan-nyilvántartási eljárások tárgyi illetékmentesek. A diákigazolvány és a pedagógusigazolvány kiállításáért sem kell fizetni, mivel az új jogszabály a nemzeti köznevelésről szóló törvényt is kedvezően módosította.

Az illetékeket és az igazgatási díjakat érintő változás csak egy részét képezik a reform intézkedéseknek, a közigazgatási bürokráciacsökkentés kapcsán ugyanis számos - mintegy 110 - jogszabály módosítására került sor.

A közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) teljes felülvizsgálatára ugyan nem került sor, tekintve, hogy azt a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény fogja megtenni, azonban több kisebb rendelkezés mégis módosult a Ket.-ben a közigazgatási reformcsomag részeként. A legfőbb változások az eljárás felfüggesztését, a belföldi jogsegélyt és a határidőket érintő rendelkezésekben történt. Jelentős változás az eljárások egyszerűbb, gyorsabb lefolytatása. Az úgynevezett sommás eljárásokban (amikor a tényállás tisztázott, nincs ellenérdekű ügyfél és az ügyintézési határidő nem haladja meg a két hónapot vagy a hatvan napot) például a közigazgatási ügyekben 21 nap helyett 8 nap alatt születik meg a döntés. A szakhatósági eljárások ügyintézési határideje tizenöt nap, amelynél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig csak törvény állapíthat meg.

A jogszabályváltozás azt is elő kívánja mozdítani, hogy csak indokolt esetben kerüljön sor és a korábbinál jóval szűkebb körben az eljárások felfüggesztésére. Pozitív és régen várt változás, hogy a hatóságok együttműködése is gyorsabbá válik a kizárólag elektronikus úton történő adatkéréssel, de az sem elhanyagolható újítás, hogy az ügyintézési határidőnél hosszabb határidőt kormányrendelet nem állapíthat meg most már, arra kizárólag törvény útján van lehetőség. Az ügyintézési határidő meghosszabbítására sincsen már lehetőség, mivel – a jogszabályi indoklás szerint – a hosszabbítás nem tartozik a jogalkotói célok közzé. A módosítással arra sincsen lehetőség, hogy a másodfokú hatóság a tényállás tisztázatlansága miatt új eljárás lefolytatására utasítsa az első fokon eljárt hatóságot. A másodfok ugyanis saját maga folytatja le a bizonyítást, s ennek alapján a jogerős, érdemi döntést is ő hozza meg.

A módosítás kitért továbbá azokra a jogszabályokra is, melyek különös eljárási rendelkezéseket tartalmaznak az általánoshoz képest, és a Ket.-nél hosszabb ügyintézési határidőt írnak elő. Ezeket a határidőket szintén lecsökkentették az új szabályok. A bürokráciacsökkentéssel bizonyos engedélyezési eljárások megszüntetésére is sor kerül, azaz a korábban engedélyköteles tevékenységek bejelentési eljárássá változnak, és a hatósági kontroll ellenőrzéssel történik. A bejelentéshez kötött ügyekben kiszámítható módon, adott időpontban megkezdhető a tevékenység végzése, ha a hatóság nem dönt két hónapon belül, akkor a kérelmező megkezdheti a kért tevékenység folytatását. A kérelemre indult eljárásokban egyebekben - főszabály szerint - a hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül függő hatályú döntést hoz.

Idő közben pedig kezdetét vette az első elektronikus személyi igazolványok kibocsátása is. Az okmány elektronikus aláírásra is használható, de a TAJ-kártya és az adóazonosító igazolvány funkcióit is ellátja. Az elektronikus igazolvány bevezetése a közigazgatás-fejlesztési program része, akárcsak a digitális fejlesztési program. Ez utóbbi lényege az úgynevezett Digitális Magyarország létrehozása, mely elsősorban az Európai Unió által nyújtott támogatásból, illetve hazai forrásból valósulna meg a kormányzat, az intézményi és a piaci szereplők közös szerepvállalásával. A fejlesztés nyitott arra, hogy a kormányzati szerveken kívül cégek és intézmények is csatlakozzanak a programsorozathoz. Célja, hogy az állampolgárok és a vállalkozások minél szélesebb körben jussanak hozzá elektronikus szolgáltatásokhoz, az állam által nyújtott szolgáltatások fejlődjenek, az ország versenyképessége növekedjen a digitális szolgáltatások révén, illetve a digitális alkalmazások, szolgáltatások elterjedésén keresztül az is életminőség javuljon.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁS
KÖZIGAZGATÁSI REFORM