Az ügyvédjelölteket a juttatások és a stabil jövőkép motiválja - Felmérési eredmények a hazai jelöltek körében

2017.01.11. Jogi Fórum / Pro/Lawyer Consulting

Mi motiválja a hazai ügyvédjelölteket? Mi fontos számukra, a magas fizetés, az előrelépési lehetőség vagy a modern munkakörnyezet? Az ügyvédi irodák felvetései alapján végzett kutatás eredményeiből sok mindenre fény derül.

A kutatásról

2016 májusában az ügyvédi kommunikációval foglalkozó Pro/Lawyer Consulting felmérést végzett a hazai ügyvédjelöltek körében. Az online, anonim kérdőívek terjesztésében a Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti tagozata aktív segítséget nyújtott, így összesen több mint 400 ügyvédjelölt töltötte ki a kérdéssort.

Miért szükséges a kutatás

Az ügyvédi irodák részéről folyamatosan felmerülő probléma, hogy nem találnak megfelelő ügyvédjelöltet, vagy ha meg is találják az ideális kollégát, nem tudják hosszútávon megtartani és jobb ajánlat esetén azonnal vált a következő munkahelyre. Ez jelentős költséget generál az irodáknál, továbbá kiszámíthatatlanná teheti a napi működést és a közép-hosszútávú tervezést. Az álláshirdetésre, kiválasztásra fordított költségen felül a betanításra, oktatásra fordított időnek is számszerűsíthető összege van, amely fájdalmas tud lenni, ha évente új ügyvédjelöltet kell keresni. „A probléma egyformán jelentkezik a kis, 1-5 fős irodáknál, a közepes méretű és egyes nemzetközi irodáknál egyaránt. A kutatás egyik célja, hogy a motivációkon keresztül jobban megismerjük az ügyvédjelölteket, ennek és az iroda igényeinek megfelelő kiválasztási rendszer kerüljön kialakításra, illetve további programokkal növeljük a jelöltek elkötelezettségét, ezen keresztül pedig az ügyvédi irodák hatékonyságát.” – mondta el dr. Bende Máté, a kutatást végző Pro/Lawyer Consulting cégvezetője.

Az Y generáció

Hogy jobban megértsük a jelenlegi ügyvédjelöltek motivációit, beszélni kell az Y generáció jellemzőiről. Így nevezik az 1980-2000 között születetteket (mely az 1960-80 közt született X generáció és 2000 utáni Z generáció közé ékelődik). Ők azok, akik a számítógéppel és a mobiltelefonnal együtt nőttek fel, így a technika meghatározó szerepet játszik az életükben. Szinte csak online tájékozódnak, olvasnak, ott intézik a karrierjükkel és a személyes életükkel kapcsolatos ügyeket, ott gyűjtik az információkat. A szüleikkel ellentétben, akik közül sokan egy-két munkahelyen dolgozták végig az életüket (és nagy részük ennek megfelelően nem volt soha megbecsülve), ők nem szeretnének egy mókuskerékben futni évtizedeken át. A saját sorsukat akarják alakítani, ezért mindig a jobb lehetőségeket keresik. Nagy az önbizalmuk, az igazságérzetük és nem félnek kimondani a véleményüket

Az Europass HR szakértői a generáció erősségeként kiemelik a nyelvtudást (általában több idegen nyelven is beszélnek az Y generációsok), a munkavégzés közben mutatott dinamizmust, a céltudatosságot, hatékony, pörgő, innovatív hozzáállást és az ehhez kapcsolódó teljesítményorientáltságot. Szeretnek és tudnak is csapatban dolgozni, de saját magukat, saját érdeküket legtöbbször a csapat, csapatérdek elé helyezik. Nem hisznek a munkáltató mindenhatóságában, nem az ember van a munkahelyéért. Érdekes adat, hogy 75%-uk büszke arra, hogy hol dolgozik, de 57% mégis váltani akar a következő 2 évben.

A jogi egyetem elvégzése és az ügyvéddé válás között sok év eltelik a fiatal jogászok életében, mivel a jogi szakvizsgára bocsátás feltétele, hogy legalább 3 éves joggyakorlattal rendelkezzenek. Ha ügyvéd szeretne lenni, akkor ebből a joggyakorlatból legalább egy évet ügyvédi irodában, ügyvédjelöltként kell eltöltenie.

A nyelvismereten sok múlik

A fővárosi ügyvédjelöltek 88%-a vallotta, hogy nem jelent számára problémát a jogi munka végzése egy idegen nyelven, a nem fővárosiak körében ez az arány 68%. Érdekes adat, hogy saját bevallásuk alapján az ELTE-n végzettek 88%-a tud angolul is dolgozni a magyar mellett, míg a spektrum másik végén a Miskolci Egyetemen végzettek találhatók, köztük ez az arány mindössze 44%. A summa cum laude eredménnyel végzettek nagy része természetesen nemzetközi vagy közepes méretű magyar irodában dolgozik és csak 5%-uk dolgozik egyszemélyes irodában, számukra sokkal fontosabb a nyelvismeret. Míg a rosszabb eredménnyel végzettek 86%-a egyszemélyes vagy kis magyar irodában talált munkahelyet magának.

Elhelyezkedés

A jelöltek 60%-a az egyetem után azonnal talált munkát a fővárosban, vidéken ez az arány 50%-os. További 25%-uk 3 hónapon belül talál helyet. Tehát megállapítható, hogy aki ügyvédjelölt akar lenni, az az átlagos magyar munkakeresési idő (mely 18 hónap) töredéke alatt talál munkahelyet magának. A fővárosiak 70%-a már az egyetem alatt is dolgozott gyakornokként, és a 60%-uk fizetést is kapott érte, a nem budapesti jelöltek felének van irodai tapasztalta, de vidéken csak 40%-os a fizetési hajlandóság a gyakornokok irányába. Ellenben a fővárosiak csak 55%-a gondolja azt, hogy további karrierje szempontjából hasznos volt a gyakorlati idő, míg a fővároson kívüliek 67%-a tartotta úgy, hogy ez segített neki állást találni.

Juttatások és munkaidő

A kutatás rákérdezett a béren kívüli juttatásokra is, ami egyre fontosabb tényezővé válik egy munkahely megítélése során. A budapesti válaszadók legnagyobb arányban a BKV bérletet (20%), az éves bónuszt (15%) és a mobiltelefont (13%) jelölték meg. 12% azonban semmilyen juttatást nem kap, 7% viszont juttatásnak tartja azt is, hogy időnként otthonról is dolgozhat.

Vidéken más a helyzet. 38% egyáltalán nem részesül semmilyen extra juttatásban és csak 14% kap valamilyen bónuszt vagy prémiumot, 11% pedig mobiltelefont.

És mindezért mennyit kell dolgozni? A fővárosiak 33%-a napi 10 óránál többet dolgozik, ellenben csak 7% nak kell 8 órát dolgoznia egy nap. És itt még nincs vége, 65%-kal szemben az is elvárás, hogy munkaidőn kívül is elérhetőek legyenek e-mailen vagy telefonon. Vidéken jobb a helyzet, ott a jelöltek 27%-a dolgozik 8 órát, és csak 15%-uk 10 óránál többet.

Akkor elégedettek az ügyvédjelöltek vagy nem?

A fővárosiak 70%-a, a vidékiek 80%-a elégedett a jelenlegi munkahelyével. Viszont ha arra kérdezünk rá, hogy váltana-e munkahelyet, akkor kissé árnyaltabb képet kapunk. A fővárosiak 64%-a váltana munkahelyet most rögtön (ebből 43% csak nagyon jó ajánlat esetén – kérdés, hogy kinek mit takar a nagyon jó ajánlat, de nem nehéz kitalálni, ha megnézzük, mit tartanak fontosnak egy munkahelyen). Vidéken a válaszadók 52% mondta, hogy nem váltana munkahelyet, tehát elégedettebbnek tűnnek – vagy csak nincs elég lehetőség a váltásra?

És mi miatt váltanának, azok, akik mennének? A 3 leggyakoribb válasz a több fizetés és béren kívüli juttatás, de jelentős indok az előrelépési lehetőség is – azaz a jövőkép.

Az elégedettséghez tartozik az is, hogy a fővárosiak leginkább azokkal az állításokkal értenek egyet, hogy van értelme a munkájuknak, stresszes és kihívásokkal teli a munkájuk, de jó a viszonyuk a főnökükkel. Viszont úgy gondolják, a munkájuk nincs eléggé megfizetve, nem elégedettek a béren kívüli juttatásokkal és nincs meg a munka-magánélet egyensúlya az életükben. Ezek az adatok országosan igazak, azzal a különbséggel, hogy a vidékiek sokkal elégedetlenebbek a fizetéssel és a juttatásokkal (2.88 és 2.45 pontot értek el ezek a tényezők a 6 pontos elégedettségi mutatón, míg Budapesten 3.26 és 2.81 pontot).

Mi motiválja az ügyvédjelölteket

A három legnagyobb motivációs tényező összességében a valódi mentorálás, a modern irodai környezet és a több önálló munkavégzés. Ezek után következik csak a teljesítményarányos bérezés. Érdekes adat, hogy a több idegennyelv-használat a munkavégzés során szignifikánsan a nemzetközi irodában dolgozókat motiválja, ahogy a modern irodai környezet és a saját név alatti publikálás lehetőség is. A kis irodákban dolgozókra ellenben a valódi mentorálás és a több önálló munkavégzés hat motiválóan.

Ügyvéd lesz-e a jelöltekből?

Ezek után adja magát a záró kérdés, azaz ügyvéd lesz-e a ma ügyvédjelöltjeiből. Mikor megkérdeztük a jelölteket, hogy számítanak-e rájuk a jelenlegi munkahelyükön és egyáltalán akarnak-e ügyvédek lenni, a következő válaszok születtek: 38% szeretne önálló lenni, és saját irodát nyitni. Viszont 10% egyáltalán nem akar a szakvizsga után ügyvéd lenni, 7% pedig még nem tudja, mit hoz számára a jövő.

Figyelembe véve a jogi oktatás átalakulását és ebből következően a jelentős diákhitellel terhelt friss jogászok számát, továbbá a fővárosi lakhatási költségek emelkedését, van rá esély, hogy egyre kevesebben fogják választani az ügyvédjelölti pályát, és meg fog emelkedi a fizetési igény a jelöltek részéről. A gazdagabb, nagyobb és nemzetközi irodák és tanácsadó cégek levadásszák a legjobbakat. A kis irodák néhány éven belül nem engedhetik majd meg maguknak az ügyvédjelöltek alkalmazását, ezért jelentősen át kell alakítani a működésüket. Eljön a 3-5 fős ügyvédi irodák ideje, ahol igazi tudásközösségként kell együtt dolgoznia az ügyvédeknek, hogy versenyképesek maradjanak.

A teljes kutatás letölthető a www.prolawyer.hu/ugyvedjelolt címen.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG