A tiltott adatszerzés bűncselekmény - A Kúria is osztja a Legfőbb Ügyészség jogi álláspontját

2017.07.10. Jogi Fórum / Legfőbb Ügyészség

A Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria - az ügyészség álláspontjával egyezően - megállapította, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a tiltott adatszerzés bűncselekményét csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel a „más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” fogalmának.
A Legfőbb Ügyészség változatlan álláspontja szerint indokolt lenne kibővíteni az elkövetés helyének bővebb meghatározásával a bűncselekménnyel fenyegetett magatartások körét. A Legfőbb Ügyészség ezen jogi álláspontja kapcsán már 2006. októberében, majd 2017. februárjában jogalkotási kezdeményezéssel élt.

A Legfőbb Ügyészség – a Fővárosi Főügyészség által az un. MTVA-s megfigyelési ügyben hozott részmegszüntető határozat kapcsán –  2017. februárjában hivatalból eljárva megvizsgálta a Btk. 422.§-ának (1) bekezdésében szabályozott tiltott adatszerzés bűncselekménye szabályozását.

A Legfőbb Ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy a Büntető törvénykönyv tiltott adatszerzésre vonatkozó tényállása kapcsán jelenleg olyan szabályozatlan kérdés van, amely miatt 2017. február 15-én az Igazságügyi Minisztérium felé jogalkotási kezdeményezéssel élt.

 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 422. §-ának (1) bekezdése szerint, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyel vagy rögzíti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a tiltott adatszerzés bűncselekményt csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel „a más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” fogalmának.

Így viszont nem felel meg a törvényi tényállásnak az a magatartás, amikor munkahelyi irodában vagy egyéb helyiségben figyel meg valaki másokat vagy rögzíti az ott történteket, pedig indokolt lenne az elkövetés helyének bővebb maghatározásával kibővíteni a bűncselekménnyel fenyegetett magatartások körét.

A korábbi Btk szerinti magántitok jogosulatlan megismerése bűncselekményének szabályozása kapcsán a Legfőbb Ügyészség – észlelve a már akkor fennálló jogalkotási problémát – 2006. október 27-én az Igazságügyi Minisztérium felé  hasonló tartalmú jogalkotási kezdeményezéssel élt.

A korábbi Btk szerinti magántitok jogosulatlan megismerése bűncselekményének szabályozása után, az új Btk-ban azt váltó tiltott adatszerzés tényállása csak a jogosulatlanul megszerezhető titokkört bővítette, az elkövetési magatartásokat, illetve elkövetési tárgyakat viszont nem szélesítette. Így a tiltott adatszerzést  – hasonlóan a magántitok jogosulatlan megismeréséhez – változatlanul csak magánlakásban lehet elkövetni.

 A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az elkövetés helyének tágabb meghatározásával válna lehetővé – az eredeti jogalkotói szándéknak is megfelelően – valamennyi e körbe tartozó társadalomra veszélyes magatartás büntetőjogi üldözése.

A tiltott adatszerzés jelenleg hatályos szabályozása miatt, a Legfőbb Ügyészség egyidejűleg a Kúriánál a Zalaegerszegi Járásbíróság 2015. december 15-én jogerőre emelkedett végzése ellen a terhelt javára felülvizsgálati indítványt nyújtott be.

A Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria - az ügyészség álláspontjával egyezően - a 2017. május 23-án meghozott felmentő ítéletében megállapította, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a tiltott adatszerzés bűncselekményét csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel a „más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” fogalmának.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
ÜGYÉSZSÉG
KÚRIA