Mosott pénzek - Az új pénzmosás és terrorizmus elleni törvény legfontosabb újításai

2017.08.14. Jogi Fórum / Fábián Erika

Okostelefonnal is azonosíthatóak lesznek a pénzügyi intézmények ügyfelei az új pénzmosás elleni törvény alapján. Szigorúbb ellenőrzési kötelezettsége lesz a szolgáltatóknak, és a céges ügyfelek tényleges tulajdonosi adatai egy központi adatbázisba kerülnek.

Az Európai Unió „negyedik pénzmosás elleni irányelve” hatására 2017. június végétől új pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (új Pmt.) lépett hatályba. A jogszabály azokra a gazdasági szereplőkre terjed ki, akiknek szolgáltatásait mások könnyen bűncselekményből származó vagyon legalizálására, vagy a terrorizmus támogatására használhatják fel. Jellemzően ilyenek a hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, posták, könyvelők, adószakértők, játékkaszinók. Olyan szolgáltatóknak is alkalmazniuk kell ezentúl a pénzmosás elleni szabályokat, akikre a korábbi törvény hatálya nem terjedt ki, így a szerencsejáték szolgáltatók is bekerültek ebben körbe.

Kiemelt szerepet kap a kockázatalapú megközelítés az ügyfél-átvilágítás során és fontos változásként az Irányelv lehetővé teszi – persze csak a megfelelő garanciák biztosításával – az ügyfél-átvilágítás és üzleti kapcsolat létesítés személyes megjelenés nélkül történő lefolytatását. Az online, távolról történő ügyfélazonosítás csak olyan hírközlő rendszer – például okostelefon vagy számítógép - segítségével történhet, ami valós időben tud kép- és hangfelvételt készíteni. A szolgáltató alkalmazottjának be kell azonosítania az ügyfél arcképét az általa mutatott személyi igazolvány vagy jogosítvány alapján, illetve össze kell vetnie a kártya adatait egy számára hozzáférhető nyilvántartással.

Ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell tennie a szolgáltatónak üzleti kapcsolat létesítésekor; a legalább hárommillió-hatszázezer forint összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; fogadást szervező esetében a legalább hatszázezer forint összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; árukereskedő esetében a legalább kétmillió- ötszázezer forint összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor. Akkor is kell ügyfél átvilágítást végezni ezen kívül, ha háromszázezer forintot meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítése történik; pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az átvilágításra még nem került sor; illetve akkor is, ha kétség merül fel a korábban kapott ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.

Ügyfél átvilágítás keretében a szolgáltató köteles az ügyfelet azonosítani és személyazonosságát megállapítani, és az ügyfél mögött álló tényleges tulajdonos kilétét azonosítani. Ezen kívül szolgáltató adatokat rögzít az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan, majd az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni.

A szolgáltató a vele szerződő ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt köteles beazonosítani. A kért adatok köre többnyire a magánszemély személyi adataira, illetve a cégek cégnyilvántartásban, alapító okiratában szereplő adatai egy részére terjednek ki. A játékkaszinót, kártyatermet működtető szolgáltató azonban jogosult rögzíteni a természetes személy ügyfele képmását is, tevékenységéről videofelvétel készíteni, valamint a képmást elektronikus nyilvántartási rendszerében tárolni.

A tényleges tulajdonos vizsgálata a korábbi szabályokkal többnyire azonos maradt. A természetes személy ügyfél továbbra is csak akkor lesz köteles a szolgáltató részére nyilatkozatot tenni, ha az tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. Ezzel szemben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője mindig köteles nyilatkozatot tenni a tényleges tulajdonosára vonatkozóan. Új kötelezettségként jelenik meg a tényleges tulajdonosok adatainak központi nyilvántartásba kerülése.

A szolgáltató az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát; ügyleti megbízáskor pedig a megbízás tárgyát és összegét; a teljesítés körülményét. Ha az ügyfél-átvilágítást nem lehet végrehajtani, akkor a szolgáltató köteles megtagadni a fizetési művelet végzését, az üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot az ügyféllel.

Az adatrögzítési kötelezettség alól kivételt képeznek egyes kis összegű jogügyletek, melyek esetében aránytalan adminisztratív tehernövekedést jelentene a fenti eljárás. Ilyenek jellemzően a kis összegű készpénzbefizetések a biztosításokhoz kapcsolódóan, vagy a kis összegű az áru- vagy szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányuló ún. „sárga csekken” és „fehér csekken” történő bankkártyás és készpénzbefizetések.

Az új Pmt. előírja a szolgáltatóknak, hogy belső szabályzatukban rögzítsék azokat az alacsony kockázatú esetköröket, melyek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás végzése indokolt. Az Irányelv ugyanakkor a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében a magas kockázattal bíró ügyfelek és üzleti kapcsolatok, ügyletek tekintetében fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. A törvény azokban az esetekben mondja ki a fokozott ügyfél- átvilágítás alkalmazását, amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából; külföldi székhelyű szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése esetén; kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létrejötte vagy ügyleti megbízás teljesítésekor; illetve a pénzváltó irodák tekintetében.

A korábbi pénzmosás elleni törvény különbséget tett hazai és külföldi kiemelt közszereplők között, s míg korábban csak a külföldi kiemelt közszereplők esetén írt elő fokozott intézkedéseket, addig az új szabályok egységesen minden kiemelt közszereplő tekintetében nyilatkozattételi feladatokat írnak elő. Kiemelt közszereplő a törvény szerint az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél- átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. A kissé általános megfogalmazást pontosítja ugyanakkor a definíció elemeinek meghatározása, melyben részletes felsorolás kapunk arról, ki számít fontos közfeladatot ellátó személynek (államfő, kormányfő, miniszter, stb.). Az előírások betartatása érdekében a jogszabály kijelöli a felügyeletet ellátó szerveket, így ilyen funkciót lát el többek között az MNB, az állami adóhatóság, a területi kamarák vagy Budapest Főváros Kormányhivatala, mint kereskedelmi hatóság is. A felügyeletet ellátó szervek közül az MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi információs egység a jogsértés súlyával arányosan a törvényben meghatározott intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja a felügyelete alá tartozó szolgáltatókkal szemben abban az esetben, ha azok a Törvényjavaslat rendelkezéseit megsértik, vagy nem megfelelően alkalmazzák.

A jogszabály idén június végén lépett hatályba, bizonyos rendelkezései azonban csak később kerülnek alkalmazásra. A szolgáltatók 2019. június 26-át követően kötelesek az ügylet teljesítését megtagadni olyan ügyfeleknél, akikkel még 2017. június 26-a előtt szerződtek, de 2019. június 26-áig az ügyfél-átvilágítás nem végezte el.

A jogszabály betartása érdekében a szolgáltatóknak belső szabályzatukban kötelezően rögzítendő tartalmi elemeket kell szerepeltetniük, mely tartalmat illetően a Nemzetgazdasági Minisztérium kapott felhatalmazást alsóbb szintű jogszabály létrehozására. A rendelet idő közben 21/2017. (VIII. 3.) NGM számon megjelent, és pontokba szedve tömören határozza meg a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit. Így például a belső szabályzatban kell rögzíteni a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontokat, az ügyfélazonosítás belső eljárási rendjét, az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreit vagy például a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak történő bejelentés belső eljárási rendjét és formáját.

Fontos rendelkezéseket tartalmaz továbbá egy másik, az új Pmt.-hez kapcsolódó jogszabály, a Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2017. (VII. 19.) MNB rendelete, mely július 19-től alkalmazandó, és olyan lényeges részletszabályokat rendez, mint az azonosításhoz szükséges elektronikus hírközlő eszköz minimumkövetelményei, az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei, a megerősített eljárás esetei, vagy a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszere.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
BŰNÜLDÖZÉS
EURÓPAI UNIÓ
PÉNZMOSÁS