Top-10 Ab-határozat - Augusztusi mustra

2017.08.31. Jogi Fórum / Munkatársunktól

Augusztus 25-én befejeződött a nyári ítélkezési szünet az Alkotmánybíróságon. Az őszi ülésszak kezdetén tallóztunk az első félévi statisztikában, valamint csokorba gyűjtöttük az év eddigi tíz legjelentősebb döntését.

Ötből négy alkotmányjogi panasz

Az Alkotmánybíróság első félévi ügyforgalmi statisztikája szerint 2017. június 30-ig 207 ügyet fejeztek be, ebből 43-at érdemi határozattal. A befejezett ügyekből 174 alkotmányjogi panasz, 14 bírói kezdeményezés, három utólagos és egy pedig előzetes normakontroll volt. Az alkotmánybírák négy jogszabályi rendelkezést és öt bírói döntést semmisítettek meg, öt ügyben alkotmányos követelményt, két esetben alkotmányos mulasztást, három határozatban alkalmazási tilalmat, míg egyszer megsemmisítés nélküli alaptörvény-ellenességet állapítottak meg. Június végéig a főtitkári előkészítő eljárás során 308, egyesbírói végzéssel 122 ügyet fejeztek be. Az egyesbírói feladatokat március végéig Szívós Mária és Szalay Péter, míg áprilistól Szívós Mária és Horváth Attila látta el.

A legtöbb befejezett ügy előadója Sulyok Tamás (28) volt, akit Pokol Béla (22) és Balsai István (18) követett. A különvélemények terén Salamon László (8) volt a legszorgalmasabb, Dienes-Oehm Egon és Stumpf István (7-7) előtt. A párhuzamos indokolások csatolásában Czine Ágnes (8) végzett az élen, Pokol Bélát, Stumpf Istvánt és Varga Zs. Andrást (4-4) megelőzve.

A három öttagú tanács közül az 1. számú volt a legaktívabb (Juhász Imre tanácsvezető, Balsai István, Czine Ágnes, Horváth Attila és Sulyok Tamás): 59 ügyet fejezett be. A 2. számú (Varga Zs. András tanácsvezető, Pokol Béla, Schanda Balázs, Stumpf István és Szívós Mária) 54, míg a 3. számú (Dienes-Oehm Egon tanácsvezető, Hörcherné Marosi Ildikó, Lévay Miklós, Salamon László, Sulyok Tamás és Szalay Péter) 49 döntést hozott.

Az év elején 321 folyamatban maradt ügye volt az Alkotmánybíróságnak, amihez hat hónap alatt további 254 új ügy érkezett. Június 30-án 370 folyamatban lévő ügye volt a testületnek. A folyamatban lévő ügyek közül a legtöbb Czine Ágnesnek van kiszignálva (40), de Juhász Imre és Stumpf István (32-32) sem panaszkodhat munkanélküliségre.

Az Ab 10 legjelentősebb határozata 2017-ben (kronologikus sorrendben)

1.) Kétharmad kell a közigazgatási felsőbírósághoz – 1/2017. (I. 17.) AB határozat

Az Ab január 13-án nyilvánosan kihirdetett határozata alaptörvény-elleneseknek minősítette a parlament által 2016. december 6-án elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezéseit. Helyt adtak Áder János államfő indítványának, miszerint a közigazgatási felsőbíróság egyszerű többségű törvénnyel nem létrehozható. Emellett olyan hatáskört adtak volna a közigazgatási felsőbíróságnak, melyet a médiatörvény sarkalatos rendelkezése már más bíróság kizárólagos

illetékességébe utalt. Alaptörvény-ellenes a választási bizottságok közigazgatási ügyeivel kapcsolatos perek közigazgatási felsőbírósági hatáskörbe utalása is. A határozathoz Dienes Oehm Egon különvéleményt, Pokol Béla, Stumpf István, Varga Zs. András és Juhász Imre párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Sulyok Tamás)

2.) Az eljárás elhúzódása miatti enyhítés – 2/2017. (II. 10.) AB határozat

Az Ab február 7-én megállapította: a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 258. § (3) bekezdés e) pontjának alkalmazása során alkotmányos követelmény, ha a bíróság a terhelttel szemben alkalmazott büntetőjogi jogkövetkezményt az eljárás elhúzódása miatt enyhíti, akkor határozatának indokolása rögzítse az eljárás elhúzódásának a tényét, valamint a büntetés enyhítését és az enyhítés mértékét. A határozathoz Czine Ágnes és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Stumpf István és Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó: Czine Ágnes)

3.) A demonstrációkról való tudósítás nem öncélú –  3/2017. (II. 25.) AB határozat

Az Ab február 14-én megsemmisítette a Kúria Pfv.IV.20.121/2016/3. számú ítéletét. Az indítványozó szerint a támadott bírói döntés azért sérti a véleménynyilvánítási szabadságát és a sajtószabadságot, mert a bíróság úgy foglalt állást, hogy megsértették a perbeli felperes rendőrök képmásuk védelméhez fűződő személyiségi jogát, amikor a politikai demonstráció biztosítását végző rendőröket felismerhető módon ábrázoló fényképeket tettek közzé. Az Ab a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatra hivatkozva hangsúlyozta: a demonstrációkról való tudósítás nem öncélú, kivéve, ha az emberi méltóság benső lényegét érintő, vagy a sajtószabadsággal való visszaélést megvalósító tudósítás volna. Mivel ilyen körülményt a jogerős ítélet sem mutatott fel, a benne elfoglalt jogi álláspont sérti a véleménynyilvánítási szabadságot és a sajtószabadságot. A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó és Szalay Péter párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla különvéleményt csatolt. (Előadó: Juhász Imre)

4.) Joghézag a választási eljárási törvényben – 6/2017. (III. 10.) AB határozat

Az Ab március 7-én – hivatalból eljárva – megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a másodfokú választási bizottság és a felülvizsgálati bíróság közölje a határozatát mindazokkal, akikre a választási jogorvoslati eljárás során hozott határozat rendelkezést tartalmaz. A testület június 30-ig adott időt a parlamentnek, hogy jogalkotási feladatának eleget tegyen. A határozathoz Czine Ágnes, Salamon László és Stumpf István párhuzamos indokolást írt. (Előadó: Szívós Mária)

5.) Alaptörvény-ellenes az ásotthalmi rendelet – 7/2017. (IV. 18.) AB határozat 

Az Ab április 11-én, soron kívüli eljárásban, Székely László ombudsman indítványa alapján megállapította: Ásotthalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 12/2014. (IV. 20.) önkormányzati rendelete 7/B. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2016. november 23-ával megsemmisítette. A rendelet megtiltotta közterületen a müezzin tevékenységet, a burka és a csador viselését, és bármilyen olyan propaganda-tevékenység megvalósítását, amely a házasság intézményét nem egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Sulyok Tamás)

6.) A hirdetményi kézbesítés szabályai – 10/2017. (V. 5.) AB határozat

Az Ab május 2-án hozott határozatában megállapította: az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből folyó alkotmányos követelmény, hogy ugyanabban a közigazgatási hatósági eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § (4) bekezdés b) pontja szerinti, az eljárás megindulásáról szóló értesítés-mellőzési indokot, és a 80. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hirdetményi úton történő közlést ismert ügyfelek esetében együttesen nem lehet alkalmazni. A határozathoz Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó: Szalay Péter)

7.) A bírák nemzetbiztonsági ellenőrzése – 12/2017. (VI. 19.) AB határozat

Az Ab június 13-án nyilvánosan kihirdetett határozatában megállapította: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § g) pont „a bírói szolgálati jogviszony,” szövegrésze, a 71. § (2) bekezdés e) pont „bíró,” szövegrésze, továbbá a 72/B. § (2) bekezdés e) pont „vagy a nemzetbiztonsági ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója” és „így különösen” szövegrészei alaptörvény-ellenesek, ezért azokat 2018. június 29-i hatállyal megsemmisítette. Az Ab megalapozottnak találta Darák Péter kúriai elnök indítványát, mert az Alaptörvényből nem következik olyan nemzetbiztonsági érdek, amely a bírák megszorítás nélküli nemzetbiztonsági ellenőrzésének szükségességét igazolná. A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást, Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó: Szalay Péter)

8.) A szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés – 13/2017. (VI. 19.) AB határozat

Az Ab június 13-án nyilvánosan kihirdetett határozatában megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 292–293. §-aiban nem szabályozta az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésének megfelelően a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajthatóságának az elévülését.  

Ezért az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2017. december 31-ig tegyen eleget. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó: Czine Ágnes)

9.) Diszkrimináció az egyszázalékos törvényben – 17/2017. (VII. 18.) AB határozat

Az Ab július 11-én hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem biztosította a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényben az adózók számára, hogy rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak. A parlamentnek 2017. december 31-ig kell eleget tennie jogalkotási feladatának. A határozathoz Pokol Béla és Stumpf István párhuzamos indokolást, Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó: Schanda Balázs)

10.) Ki viseli a vadkárt? – 20/2017. (VII. 18.) AB határozat

Az Ab július 11-én alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisítette a Balassagyarmati Törvényszék 21.Pf.20.741/2015/4. számú ítéletét. Az alapügyben egy szarvas nekiugrott egy gépjárműnek, amelynek vezetője kártérítési pert indított a vadásztársaság ellen. A jogerős döntést hozó bíróság a keresetet elutasította, mert az eset elbírálásakor irányadó bírósági gyakorlat szerint felróhatóság hiányában az érintettek maguk viselik a kárukat. Az ütközéskor hatályos törvényi szabályozás azonban ettől eltérően rendelkezett, és a vadászatra jogosult vadásztársaságra telepítette a kárt. A határozat indokolása szerint „az a bírói ítélet, amely alapos ok nélkül hagyja figyelmen kívül a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével”. A határozathoz Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó: Sulyok Tamás)

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG