Célkeresztben a lombikbébiprogram

2017.09. 3. Jogi Fórum / Sereg András

Veres András katolikus püspök szerint bűnös, aki részt vesz a lombikbébiprogramban. A kormány azonban kitart a program mellett. Magyarországon mintegy százötvenezer meddő házaspár él, és évente 1700 gyermek születik mesterséges megtermékenyítéssel. Miről szól a több évtizedes jogi-teológiai vita?

Harminckilenc éve, 1978. július 25-én az angliai Oldhamben látta meg a napvilágot az első lombikbébi, Louise Brown. A kislány in vitro (üvegben) megtermékenyítéssel született. A művi megtermékenyítés testen kívül módszere során a női testből nyert petesejtet és a férfitől nyert spermiumot egy laboratóriumi tálkán egymás mellé rakják, ahol nagyobb lehetőségük van az egyesülésre és növekedésre. Ha ez megtörténik, vagyis a megtermékenyítés és az ezt követő osztódás végbement, a növekvő sejtcsomót beültetik a méhbe, ahol az beágyazódhat a méh bélésébe. A lombikbébi eljárás az elmúlt évtizedekben rutin beavatkozássá vált: már több mint ötmillióan születettek művi úton világszerte. A beavatkozás kidolgozója, Robert Edwards 2010-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott, 2011-ben lovaggá ütötték, 2013 áprilisában halt meg. Louise Brown, aki azóta már elvesztette szüleit, postai tisztviselőként dolgozik, és boldog édesanya.

Az első lombikbébi, Louise Brown gyermekével és szüleivel 2008-ban - Forrás: http://abcnews.go.com

Tíz évvel később, 1988. augusztus 24-én Pécsett látta meg a napvilágot az első magyar lombikbébi, Zsuzsanna. Ő úgynevezett GIFT-módszerrel született, aminek lényege, hogy a méhtüszőből kiemelt érett petesejtet egyesítették a férfi spermiummal, és utána mindjárt vissza is helyezték a méhkürtbe. Az első „igazi” hazai lombikbébi egy év múlva, szintén Pécsett született – in vitro megtermékenyítéssel. Magyarországon mintegy százötvenezer meddő házaspár él, és évente ezerhétszáz gyermek születik mesterséges megtermékenyítéssel.

A lombikbébi eljárás már kezdetek óta viták kereszttüzében áll, különösen a katolikus egyház bírálja (az abortuszhoz és az eutanáziához hasonlóan) a mesterséges megtermékenyítést. A klérus álláspontját II. János Pál pápa 1995. március 25-én kiadott, „Az élet evangéliuma” című enciklikájában foglalta össze: „A mesterséges megtermékenyítés különféle módozatai is – melyek látszólag az élet szolgálatában állnak, s nemegyszer pozitív szándékkal végzik – valójában kaput nyitnak az élet elleni új támadásoknak. Eltekintve attól, hogy erkölcsileg elfogadhatatlanok, mert kiszakítják az életfakasztást a házastársi aktus emberi egészéből, ezeknek az eljárásoknak igen nagy hányada sikertelen: nem annyira a megtermékenyülés szempontjából, hanem mert az embrió fejlődése nem történik meg, s ezzel halálveszélynek teszik ki az éppen megfogant életet. Továbbá olykor a beültetéshez a szükségesnél nagyobb számban történik a megtermékenyítés, s az úgynevezett »számfölötti embriókat« elpusztítják vagy tudományos és orvosi kísérletekhez használják föl; valójában azonban az emberi életet egyszerű »biológiai anyag« szintjére fokozzák le, amivel szabadon rendelkezhetnek.”

A Pápai Tanács az Életért nevű testülete 2010-ben rendezett, „Az emberi nemzés méltósága és a reproduktív technológiák antropológiai és etikai szemszögből” című konferenciáján nyilatkozatot fogadtak el. A dokumentum szerint a Vatikán amiatt aggódik, amiért az orvosok meddőség gyanújakor túl könnyen nyúlnak a mesterséges megtermékenyítés eszközéhez ahelyett, hogy diagnosztizálnák a terméketlenség okait, és megpróbálnák gyógyítani. A tanács megismételte azt az álláspontját, hogy a megtermékenyített petesejt már embernek tekintendő, ezért ugyanazok a jogok illetik meg, mint bárki mást. Ebből következően megengedhetetlenek az embriókon végzett kutatások is. A mesterséges megtermékenyítés után megsemmisített embriókat „tömeggyilkosság ártatlan áldozatainak” nevezte a nyilatkozat, hozzátéve, hogy „sem háború, sem katasztrófa nem követelt még ennyi áldozatot”. A tanács egyúttal elismerte, hogy minden emberpár jogosan szenved, ha nem lehet gyermeke, és a katolikus egyház is minél több gyermekáldást szeretne. „Vannak azonban bizonyos határok” – figyelmeztetett a Szentszék, így a „gyermek iránti érthető igény” nem csaphat át abba „az önhitt tudatba, hogy mindenkinek joga van utódhoz”, és ezért bármilyen eszköz igénybe vehető.

"Jószándék köntösébe bújtatott törvény" - Veres András püspük - Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Tulajdonképpen a hivatalos vatikáni álláspontot tolmácsolta Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is, amikor augusztus 20-i beszédében élesen bírálta a lombikbébiprogram támogatását: „Testvérek, még egy belső veszélyre oda kell figyelnünk! Ugyanis egy fondorlatosan megfogalmazott, a jószándék köntösébe bújtatott törvény által, amely figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet, észrevétlenül is belopódzik a keresztény értékekre építkező társadalom önfeladásának mételye! Láthattuk ezt legutóbb például a lombikbébiprogram támogatásának növelésével kapcsolatos rendelkezésben…”

A győri püspök állásfoglalását egy lapinterjúban kiegészítette: "A lombikbébiprogrammal az a probléma, hogy nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan meg az élet, ráadásul pluszmegfoganások is történnek mesterséges körülmények között. A többi embriót vagy lefagyasztják és félreteszik, vagy elpusztítják. A mesterséges megtermékenyítés nem elfogadható a katolikus egyház számára" – hangsúlyozta Veres András, aki arra a kérdésre, bűnt követ-e el az, aki részt vesz a programban, azt felelte: attól függően, hogy mennyire volt tudatos részéről a döntés, ennek mértékében a bűne súlyosabb vagy kevésbé súlyos.

A katolikus egyház rosszallását az váltotta ki, hogy az egészségügyi kabinet ez év májusában elfogadta azt a javaslatot, amely több ponton kibővíti a lombikprogram támogatását. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár ezek között említette, hogy a jövőben megdupláznák a beavatkozásokra szánt összegeket, ösztönöznék a kórházakat, hogy minél több sikeres beültetést hajtsanak végre és növelnék a gyógyszertámogatásokat is. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára pedig egy képviselői kérdésre adott írásos válaszában kifejtette: összesen 41 050 művi megtermékenyítési eljárást végeztek közfinanszírozás terhére 2010 óta a magán- és állami fenntartású meddőségi centrumok. Az összes államilag finanszírozott kezelésből 8 895 (21,67%) volt eredményes, ám figyelembe kell venni – tette hozzá –, hogy a tavaly végzett beavatkozásokból még nem születhetett meg minden gyermek.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a reformáció 500. évfordulójára szervezett, augusztus 26-i konferencián fontosnak nevezte, hogy az egyházak részt vegyenek az élet nagy kérdéseit érintő szabad vitákban. „Az ő álláspontjuk segít bennünket abban, hogy például a lombikbébiprogramban egyre jobban érvényesítsük az élet védelmét. Ez a program több ezer meddő házaspárnak nyújt lehetőséget gyermek vállalására. Ezt a lehetőséget a kormány támogatja és szélesíteni kívánja, mert mi örülünk minden így született gyermeknek” – erősítette meg a kormány álláspontját a miniszter. Előző nap Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár Veres András szavaira reagálva kijelentette: nem lehet elítélni azokat a párokat, akik ilyen megoldást választanak a gyermekvállalás érdekében.

A lombikbébiprogrammal kapcsolatos hazai jogi szabályozás alapját az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek az „Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások, a művi meddővé tétel” című fejezete (165–187. §) tartalmazza, amelyet az utóbbi években is többször módosított az Országgyűlés. Egy 2013-as módosítás szerint „a korlátozott időtartamig tárolható ivarsejteket a tárolási idő lejártát követően meg kell semmisíteni”, míg egy másik, 2016. január elején hatályba lépett módosítás leszögezte: „Az ivarsejtek tárolása során a különböző donoroktól származó, az azonos donoroktól nem egyidejűleg levett, a különböző célból adományozott ivarsejtek, valamint az ivarsejtletét céljából tárolt különböző ivarsejtminták nem keverhetők össze.”

Laboratóriumi körülmények között „technizálódik az élet keletkezése” - Jobbágyi Gábor - Fotó: Nagy Balázs / Magyar Hírlap

A szabályozást több ponton is támadja Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusa, aki szerint a hatvanas évektől a testen belüli, a nyolcvanas évek végétől a testen kívüli művi megtermékenyítést nagy számban alkalmazták úgy, hogy nem voltak jogi, etikai állásfoglalások, iránymutatások. A jogászprofesszor „A művi megtermékenyítés jogi és erkölcsi kérdőjelei” című tanulmányában két főbb jogi aggályt fogalmazott meg: egyrészt az ember eldologiasodását, másrészt a családi kapcsolatok bizonytalanságát, felbomlását.

Szerinte az egyik legfőbb probléma, hogy az eldologiasodás miatt az élet keletkezése kiszakad természetes folyamatából, és laboratóriumi körülmények között „technizálódik az élet keletkezése”. Ennek során pedig fennáll a veszély, hogy a sikeres megtermékenyítés után nem ember keletkezik, hanem dolog. Vagyis az emberi egyedfejlődés kezdeti szakaszában a keletkezett „eredmény” jogon és orvosi etikán kívül marad, és mintegy szabad rendelkezés tárgyává válik. Helmut Weber német morálteológust idézve: „A gyermeket e folyamatban nem elfogadják, hanem előállítják, nem nemzik, hanem termelik.” Jobbágyi ezzel magyarázza azt is, hogy a hatályos törvény a magzatokkal kapcsolatban gyakran dologi jogi fogalmakat használ – mint például embrióadományozás, embrióletét és embrióbirtoklás.

A professzor megítélése szerint a családi kapcsolatok felbomlásához vezethet, hogy a művi megtermékenyítés legtöbb gyakorlati esetében elválik a genetikai anya-apa a gyermeket megszülő anyától, illetve a gyermeket nevelő apa a vérszerinti apától. A művi megtermékenyítés után születő gyermek erősíthet egy terméketlen házasságot, ugyanakkor válsághelyzet esetén csökkentheti a gyermek iránti felelősséget. "Nem lehet figyelmen kívül hagyni a fő érvet sem a beavatkozás mellett; a módszerrel, egyébként terméketlen párok gyermekhez juthatnak, s ez a kapcsolat többször közelebbi anyai-apai élményt ad, mint az örökbefogadás" – ismerte el Jobbágyi Gábor.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
EMBERI JOGOK
EGYHÁZ