Paradigmaváltás a jogi szakmában - A technológiai változások hatásairól

2017.09.26. Jogi Fórum / dr. Papp Gábor / DLA Piper Horváth és Társai Ügyvédi Iroda

Veszélyezteti-e a modern technika a jövő jogászainak munkáját? Kik lehetnek a technológiai változások nyertesei és vesztesei? Mennyiben mások egy fiatal jogász karrierlehetőségei ma, mint 10 évvel ezelőtt? És egyáltalán, hogyan lehet minderre a legjobban felkészülni, akár már gólyaként? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ dr. Papp Gábor, a DLA Piper Horváth és Társai Ügyvédi Iroda szakmai fejlesztésért felelős vezetőjével.

A jogászi szakma tradicionális, megbecsült hivatás. De vajon képes ellenállni a modern technika kihívásainak? Beszélhetünk egyáltalán klasszikus jogi szakmáról, mire a mostani gólyák diplomát kapnak a kezükbe?

P.G.: Mindenek előtt fontos leszögezni, hogy a jogi szakma nincs veszélyben. Sőt! Éppenséggel a világban felgyorsult változásoknak köszönhetően nagyobb az igény a jogi tanácsokra, mint bármikor. A jogi szakma veszélyben nincs, de változás (paradigmaváltás?) alatt áll. Vitathatatlan, hogy a szakmánknak is reflektálnia kell az információtechnológia rohamos fejlődésére. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligencia belátható időn belül át tudná venni a jogászok szerepét; a helyzet ennél árnyaltabb.

Pontosan hogyan kell elképzelni a modern technika megjelenését egy-egy nemzetközi ügyvédi iroda mindennapjaiban? Átvették a robotok az uralmat?

P.G. (nevet): Robotokról, a szó asimovi értelmében nem beszélhetünk. Még... Komolyra fordítva, talán a legfontosabb változás, hogy egyre több jogi részfeladatot tudunk szoftverek segítségével automatizálni, ami elsősorban a gépi tanulás fejlődésének köszönhető. A DLA Pipernél használt Kira nevű program például az ún. M&A-tranzakciókkal (vállalati fúziók és felvásárlások) kapcsolatos jogi tanácsadást könnyíti meg azzal, hogy automatizáltan segíti a cégek átvilágításait, gyorsabban és pontosabban, mintha azt manuálisan kellene elvégezni.

Tehát mégis van, amiben jobbak a robotok…

P.G.: Talán ez így erős. Az ugyanakkor vitathatatlan, hogy vannak olyan elemei a munkánknak, amelyeket hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban végeznek el az algoritmusok. Ez jó hír mindazon jogi tanácsadók számára, akik hozzánk hasonlóan a magas színvonalú szaktudásra mint hozzáadott értékre építenek. A megfelelően kalibrált mesterséges intelligencia bevetésével ügyvédeinknek több ideje marad a komplexebb, magasabb hozzáadott értékkel bíró feladatokra, és végső soron az Ügyfélre.

Az éremnek persze két oldala van. A modern technika elterjedésével a mindennapos, kevésbé kvalifikált szaktudást, mintsem rutinmunkát igénylő feladatok elvégzését komoly árverseny érinti, aminek hatására pusztán ilyen munkákból egyre nehezebb lesz nyereséges üzletet fenntartani. 

Mit jelent mindez egy pályakezdő számára?

P.G.: Leginkább azt, hogy nagyrészt vége az adminisztratív jellegű feladatoknak, már karrierjeik első éveiben komoly szellemi kihívást jelentő, bonyolult jogi problémák megoldásán dolgozhatnak. Arra figyelniük kell azonban, hogy a lexikális tudás mellett az üzleti gondolkodást és az „éles” munka során rendkívül fontos soft képességeket – például időmenedzsment vagy előadástechnika – is elsajátítsák. Ma már a jogi tanácsadói piacon is elengedhetetlen a „trusted advisor” attitűd elsajátítása: nem elég már „csak” a jogot tudni, komplex üzleti problémákhoz kell tudni jogi tanácsot adni, egyben bizalmi alapú kapcsolatot fenntartani az ügyfelekkel.

Nem lehet elég korán kezdeni – mit javasolnál a joghallgatóknak, hogyan töltsék egyetemi éveiket annak érdekében, hogy minél jobban megfelelhessenek az említett elvárásoknak?

P.G.: Az alapos tárgyi, elméleti tudás mindig fontos marad. Úgy is mondhatnám, hogy ezzel lehet odakerülni a felfelé ívelő karrier előszobájába. Elengedhetetlen, csakúgy, mint a biztos nyelvtudás és a külföldi tapasztalat. Erre az alapra lehet aztán építkezni az egyetemi tanulmányok későbbi éveiben, amikor már érdemes versenyeken indulni és szakmai gyakorlattal is próbát tenni. Mindenekelőtt pedig a nyitott látásmód, a tájékozottság, a problémamegoldási képesség és az üzleti szemlélet fejlesztése biztosít előnyöket. A DLA Pipernél szintén jó pontnak számít a tudományos érdeklődés; az idei OTDK-n különdíjakkal is jutalmaztuk a legjobb dolgozatok szerzőit.

A cikk szerzője: dr. Papp Gábor

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG