Ügyvédi letét szabályosan - A Ruttner-ügy margójára

2017.10.12. Jogi Fórum / Török Soma

Végérvényesen pont került Ruttner György sztárügyvéd pályafutásának végére, amikor a Kúria helybenhagyta a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának Ruttner kamarai tagságát megszüntető döntését. A Kúria a kamara álláspontját megerősítve egyértelművé tette: a szabálytalan ügyvédi letétkezelés a legsúlyosabb következményeket kell, hogy maga után vonja.

A határozat alapjául szolgáló ügyben Ruttner György egy behajtás eredményeképpen hozzá került pénzösszeg vonatkozásában járt el szakszerűtlenül és szabálysértően, amikor is a befolyt összeget sem a jogosult részére nem utalta ki, sem pedig az ügyvédi letétkezelésre irányadó szabályokat nem tartotta be.

A letét jogintézményét már a római jog is jól ismerte, konkrét és széles körben alkalmazott tartalommal töltötte fel, így az egyike a legősibb kontraktusoknak, amely lényegi vonásait tekintve alig változott az elmúlt évszázadok jogfejlődése során. A letéti szerződés a legáltalánosabb értelemben véve ingó dolog őrizetbe adását jelenti a bármikori visszaadás kötelezettsége mellett. A Polgári Törvénykönyv a kötelmi jogi könyv egyes szerződések szabályait tartalmazó különös részében külön címet szentel a letéti szerződéseknek, a letét egyes formáinak is alapmodelljéül szolgáló 6:360. §-ban pedig így rendelkezik: „Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles.”

Az ügyvédi hivatásrend igazságszolgáltatásba való szoros beágyazottságára, valamint az ügyvédeknek az ügyfeleikhez fűződő bizalmi, speciális szabályozást szükségesség tévő viszonyára tekintettel mind az 1998. évi, mind pedig az idén júniusban elfogadott 2017. évi ügyvédi törvény az általános szabályokhoz képest szigorúbb, bizonyos hivatásrendi többletkötelezettségeket is megfogalmazó rendelkezéseket tartalmaz az ügyvédi letétkezelésre nézve. Azt már az 1998. évi törvény is előírja például, hogy az ügyvédeknek a vagyontárgy és a pénz letétként történő átvételét eredményező jogügylet során meg kell felelnie a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatának, a letét kezelésének tényéről és a jogszabályok által meghatározott adatairól (úgy, mint az átvett letét összegét, típusát, a letéteményes ügyvéd nevét, azonosítóját, a szerződés dátumát, a letét összegét is érintő módosítás tényét és a megváltozott összeget, a megszűnés dátumát és a letét azonosítóját) pedig a területi ügyvédi kamaráknak kell nyilvántartást vezetnie. Ez utóbbi intézmény nem csupán a pénzletétek biztonságát hivatott javítani, de a letétkezelésre vonatkozó szabályok ellenőrzésének hatékonyságát is jelentős mértékben segíti elő.

A júniusban elfogadott, és fokozatosan hatályba lépő 2017. évi ügyvédi törvény (amely törvény elfogadásának apropóján Bánáti Jánossal, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével beszélgettünk – erről szóló írásunk ITT olvasható) érdemben nem változtat az ügyvédi letétkezelés szabályain, néhány helyen pontosít csupán, illetve adott esetben részletesebb szabályokat alkalmaz a korábbi normaszöveghez képest. Ami viszont a letét Ptk.-ban foglalt, általános szabályaiban, továbbá az ügyvédi törvényekben a letétkezeléssel szemben megfogalmazott követelményekben egyaránt közös, az a letett dolog letéteményes általi felhasználhatóságára vonatkozó expressis verbis tiltás. Mind a Ptk., mind az ügyvédi törvények akképpen rendelkeznek ugyanis, hogy a letéteményes, azaz ügyvédi letét esetében az ügyvéd, a letett dolgot nem használhatja, továbbá nem is hasznosíthatja.

Az ügyvédi hivatás gyakorlásától immáron végérvényesen eltiltott Ruttner György a fentiek értelmében nem csupán az ügyvédi törvény alapján a letétkezelés vonatkozásában őt terhelő adminisztratív kötelezettségeknek mulasztott el eleget tenni, de az ügyvéd részére letétbe adott dolog felhasználására vonatkozó tiltást is megszegte, amikor a hozzá befolyt pénzzel rendelkezett, illetőleg azt felhasználta. Ezt a magatartást kellő mértékben szankcionálandó, a Budapesti Ügyvédi Kamara kizárta tagjai sorából az ismert büntetőjogászt, ezzel véget vetve ügyvédi pályafutásának, Magyarországon kamarai tagság hiányában ugyanis ügyvédi tevékenységet folytatni nem lehet.

Ahogyan azt az ügyvédjelölti oktatásokon tanítani szokták, az ügyvédi kamara a szakmai önigazgatás és autonómia letéteményese, amelynek működésére az ügyvédi hivatásrend sajátos alkotmányos helyzete miatt van szükség. Az ügyvédi kamarának biztosított fegyelmi jogkör, vagyis az a tény, hogy a szakmai előírásokat be nem tartó tagjával szemben a kamara saját hatáskörben, fegyelmi eljárás keretében eljárhat, és a sérelmezett magatartás jogkövetkezményeit saját hatáskörben állapíthatja meg, ezen szakmai autonómia egyik alappillére. Az ügyvédi kamara feladata ebben az értelemben tehát a megfelelő minőségű, kellően szakmai szolgáltatásnyújtás biztosítása, hogy a Ruttner György által megvalósított, és ahhoz hasonló ügyvédi műhibák ne fordulhassanak nagy számban elő.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG