Fel kell függeszteni a lengyel legfelsőbb bírósági törvény végrehajtását - Az Európai Bíróság döntést hozott

2018.10.19. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Lengyelország köteles azonnal felfüggeszteni a legfelsőbb bíróság bírái nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó nemzeti rendelkezések alkalmazását . A Bíróság elnökhelyettesének végzése visszaható hatállyal alkalmazandó a legfelsőbb bíróság e rendelkezéssel érintett bíráira - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A Bíróság elnökhelyettesének a C-619/18. R. sz. ügyben hozott végzése Bizottság kontra Lengyelország

2018. április 3-án lépett hatályba a legfelsőbb bíróságról szóló új lengyel törvény (a továbbiakban: legfelsőbb bíróságról szóló törvény). E törvény értelmében a legfelsőbb bíróság bíráinak nyugdíjkorhatárát 65 évre csökkentették. Az új nyugdíjkorhatár a törvény hatálybalépésétől alkalmazandó. A legfelsőbb bíróság bírái aktív bírói státuszának a 65. életéven túli meghosszabbítására van lehetőség, de ehhez be kell nyújtani a bírák tisztségük ellátásának folytatására irányuló szándékát jelző nyilatkozatot és igazolást arról, hogy egészségi állapotuk lehetővé teszi az ítélkezést, valamint a Lengyel Köztársaság elnökének engedélyét.

Így a törvény szerint a legfelsőbb bíróságon szolgálatot teljesítő azon bírák, akik e törvény hatálybalépése előtt vagy legkésőbb 2018. július 3-án betöltötték a 65. életévüket, kötelesek voltak 2018. július 4-én nyugdíjba vonulni, kivéve, ha legkésőbb 2018. május 3-án benyújtották e nyilatkozatot és ezen igazolást, valamint ha a Lengyel Köztársaság elnöke engedélyezi számukra aktív bírói státuszuk meghosszabbítását a legfelsőbb bíróságon1. A Lengyel Köztársaság elnökét döntése meghozatalakor nem köti semmiféle szempont és határozata nem tartozik semmiféle bírósági felülvizsgálat hatálya alá. A legfelsőbb bíróságról szóló törvény egyébiránt felhatalmazza a Lengyel Köztársaság elnökét arra, hogy 2019. április 3-ig szabadon határozzon a legfelsőbb bíróság bírái számának emeléséről.

A Bizottság 2018. október 2-án kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a Bíróság előtt2. A Bizottság úgy véli, hogy egyrészt a nyugdíjkorhatár csökkentésével és ennek a legfelsőbb bíróság 2018. április 3-a előtt kinevezett bíráira való alkalmazásával, másrészt a Lengyel Köztársaság elnöke számára a legfelsőbb bíróság tagjai aktív bírói státuszának meghosszabbítása tekintetében diszkrecionális jogkör biztosításával Lengyelország megsértette az uniós jogot3.

A Bíróság ítéletére várva a Bizottság azt kérte, hogy a Bíróság ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében kötelezze Lengyelországot az alábbi ideiglenes intézkedések meghozatalára: 1) függessze fel a legfelsőbb bíróság bírái nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó nemzeti rendelkezések alkalmazását; 2) hozzon meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a legfelsőbb bíróságnak a vitatott rendelkezésekkel érintett bírái ugyanazon álláshelyen folytathassák tevékenységüket, változatlan jogállással, a legfelsőbb bíróságról szóló törvény hatálybalépése előtti jogosultságok és alkalmazási feltételek fennállása mellett; 3) tartózkodjon a legfelsőbb bíróság e rendelkezésekkel érintett bírái helyére más bírák kinevezésére irányul bármely intézkedés meghozatalától, valamint a legfelsőbb bíróság új első elnökének kinevezésére vagy a legfelsőbb bíróság irányításáért felelős személynek az új első elnök kinevezéséig az első elnök helyére való kijelölésére irányuló bármely intézkedés meghozatalától; 4) legkésőbb a Bíróság (elnökhelyettese) végzésének közlésétől számított egy hónapon belül, majd minden hónapban tájékoztassa a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet az ezen végzésnek való teljes megfelelés érdekében hozott.

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az ideiglenes intézkedésről határozó bíró csak akkor rendelhet el ilyen ideiglenes intézkedéseket, ha 1) azok szükségességét a ténybeli és jogi alapok első látásra valószínűsítik (fumus boni iuris), és 2) azok olyan értelemben sürgősek, hogy azokat az Unió érdekeiben bekövetkező súlyos és helyrehozhatatlan kár megakadályozásához kell elrendelni annak érdekében, hogy hatásukat már a végleges határozat meghozatala előtt kifejtsék. Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró adott esetben a fennálló érdekeket is mérlegeli.

A mai napon hozott végzésével a Bíróság elnökhelyettese, Rosario Silva de Lapuerta a Bizottság kérelme alapján és azelőtt, hogy Lengyelország benyújtotta volna észrevételeit az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében4, ideiglenesen helyt ad a Bizottság összes kérelmének az ideiglenes intézkedés iránti eljárást befejező végzés meghozataláig.

Először is a fumus boni iuris fennállására vonatkozó feltétellel kapcsolatban az elnökhelyettes – anélkül, hogy nyilatkoznia kellene a fumus boni iuris fennállásáról – hangsúlyozza, hogy a Bizottság által előadott érvek első látásra nem tűnnek sem nyilvánvalóan elfogadhatatlannak, sem minden jogi alapot nélkülözőnek. Ennélfogva nem zárható ki, hogy a fumus boni iuris fennállására vonatkozó feltétel teljesül.

Másodszor, a sürgősségre vonatkozó feltételt illetően az elnökhelyettes megjegyzi, hogy a vitatott nemzeti rendelkezéseket már alkalmazni kezdték, ami a legfelesőbb bíróság jelentős számú bírájának, köztük az elnöknek és két tanácselnöknek a nyugdíjazásával járt. E körülmény, amelyhez hozzáadódik ezzel párhuzamosan a Lengyel Köztársaság elnökének jóváhagyásával a legfelsőbb bíróság bírái számának 93-ról 120-ra növelése, valamint a legfelsőbb bíróságon több mint 44 álláshely, köztük az első elnök által betöltött álláshely meghirdetése, továbbá a Lengyel Köztársaság elnöke által legalább 27 új bíró kinevezése, a legfelsőbb bíróság összetételének mély és azonnali átalakulásával jár, amely átalakulás további új kinevezésekkel tovább mélyülhet. Amennyiben a Bizottság által Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek végül helyt kell adni, abból az következne, hogy a legfelsőbb bíróság által a Bíróság e kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetről szóló határozatáig meghozott összes határozatot a jogalanyoknak a független bírósághoz való fordulás alapvető jogához fűződő garanciák nélkül hozták meg. Ezzel kapcsolatban az elnökhelyettes emlékeztet arra, hogy a bírák függetlenségére vonatkozó követelmény a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog lényegéből következik, amely döntő jelentőségű a jogalanyok uniós jogból eredő valamennyi joga védelmének biztosítása és a tagállamok közös hagyományaiból eredő, az EUSZ 2. cikkben felsorolt alapvető értékek, különösen pedig a jogállamiság értéke megőrzésének biztosítása szempontjából. Az olyan alapvető jog megsértése, mint amilyen a független bírósághoz való fordulás joga így magának a megsértett jognak a természetéből adódóan önmagában súlyos és helyrehozhatatlan kárt jelenthet. A jelen ügyben a legfelsőbb bíróság végső fokon eljáró bíróság jellege és az e bíróság által a Bíróságnak a kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetről szóló ítéletének meghozataláig hozott határozatok jogereje lehetővé teszik a jogalanyokkal szembeni súlyos és helyrehozhatatlan kár bekövetkezésének valós kockázata fennállásának megállapítását, amennyiben nem kerül sor ideiglenes intézkedések meghozatalára és a Bíróság helyt ad a megsemmisítés iránti keresetnek. Ilyen körülmények között az elnökhelyettes az eljárás jelen szakaszában megállapítja, hogy a sürgősségre vonatkozó feltétel teljesülni látszik.

Harmadszor az elnökhelyettes megvizsgálja, hogy az érdekek mérlegelése az ideiglenes intézkedések elrendelése mellett szól-e. Az elnökhelyettes rámutat, hogy amennyiben a kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet el kell utasítani, az ideiglenes intézkedések elrendelése csupán elhalasztja a vitatott nemzeti rendelkezések alkalmazását. E tekintetben az elnökhelyettes úgy véli, hogy az ilyen intézkedések elrendelése nem veszélyezteti jelentős mértékben a szóban forgó nemzeti rendelkezések által követett célkitűzést. Ezzel szemben, amennyiben a kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek helyt kell adni, az ilyen rendelkezések azonnali alkalmazása helyrehozhatatlan kárt jelenthet a független bírósághoz való fordulás alapvető jogát tekintve.

_________________________________________________________________________________

1A legfelsőbb bíróság azon bíráit, akik 2018. július 4. és 2019. április 3. között töltik be a 65. életévüket, 2019. április 3-án nyugdíjazzák, kivéve, ha 2019. április 3-a előtt benyújtják a szükséges nyilatkozatot és igazolást, valamint ha a Lengyel Köztársaság elnöke engedélyezi számukra aktív bírói státuszuk meghosszabbítását a legfelsőbb bíróságon. A legfelsőbb bíróságra 2018. április 3-a előtt kinevezett azon bírák esetén, akik 2019. április 3-a után töltik be a 65. életévüket, az aktív bírói státusznak a 65. életéven túli meghosszabbítása az általános előírások hatálya alá tartozik, vagyis nyilatkozat és igazolás benyújtására, valamint a Lengyel Köztársaság elnökének engedélyére van szükség.

2C-619/18. sz. ügy.

3Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét.

4A Bizottság a hatékony bírói jogvédelem uniós jog keretében való alkalmazását érintő súlyos és helyrehozhatatlan kár azonnali bekövetkezésének veszélye miatt a Bíróság eljárási szabályzata 160. cikkének (7) bekezdése alapján kérte ezen intézkedések elrendelését még azelőtt, hogy Lengyelország előterjesztette volna észrevételeit.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ESÉLYEGYENLŐSÉG
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG
LENGYELORSZÁG