Címke: esélyegyenlőség

Egy példaértékű jogász pálya – nőként – Beszélgetés Borbás Beatrix egyetemi oktató-kutató ügyvéddel

Egy példaértékű jogász pálya – nőként – Beszélgetés Borbás Beatrix egyetemi oktató-kutató ügyvéddel

“Kemény munka összeegyeztetni a női szerepeket egy olyan kompetitív szakmával, mint a jogászi” – mondja Borbás Beatrix egyetemi oktató-kutató, ügyvéd, a Kúria főtanácsadója. De hogyan találkozik az alkotmányértelmezés a női jogegyenlőség témájával? Mi az, amit az amerikai alkotmányértelmezési technikákból vagy a jogi oktatás módszertanából adaptálni lehet itthon? Mi a célja a Magyar Ügyvédnők Egyesületének? Erről beszélgettünk.

Megvalósulhat-e diszkrimináció ugyanazon védett jellemzővel rendelkező munkavállalók között? – Az Európai Bíróság ítélete

A munkáltatónak az a gyakorlata, hogy csak azon, fogyatékossággal élő munkavállalók számára folyósít bérkiegészítést, akik fogyatékosságot elismerő igazolásukat az e munkáltató által megválasztott időpontot követően nyújtották be, minősülhet a fogyatékosságon alapuló közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésnek – áll sz Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Változás januártól az esélyegyenlőség előmozdítását érintő ügyekben! – Az ombudsman veszi át az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait

Az Országgyűlés által elfogadott 2020. évi CXXVII. törvény rendelkezései értelmében 2021. január 1-jétől az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) feladatait az alapvető jogok biztosa veszi át. Az ombudsman közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőség előmozdítását érintő ügyekben, a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően. Az ügyfelek ezen ügyekben is a korábban megszokott módokon fordulhatnak az alapvető jogok biztosához.

Az elfeledett első ügyvédnő – Arckép Ungár Margitról

Az elfeledett első ügyvédnő – Arckép Ungár Margitról

Többféle előítélettel is meg kellett küzdenie jogászi pályafutása során. Úttörőként elévülhetetlenek érdemei abban, hogy manapság több ezer ügyvédnő praktizálhat Magyarországon. A tehetséges, talpraesett jogásznő 1928. június 24-én tette le az ügyvédi vizsgát. Nagy szegénységben és teljesen elfeledve hunyt el. – Arckép Ungár Margitról

Bütethető lesz az akcentus miatti diszkrimináció Franciaországban – A munkahelyi kirekesztésért akár 3 év szabadságvesztés is járhat

A francia parlament csütörtökön nagy többséggel elfogadta azt az egyéni képviselői javaslatot, amely bünteti az akcentuson alapuló diszkriminációt. A tervezetet a kormány is támogatta, miután az elmúlt hónapokban több képviselő is jelezte, hogy a rasszizmus egyik formájának tekinti, ahogyan gúnyolódnak a kiejtésén.

Finanszírozható-e vallási alapon egészségügyi ellátás más tagállamban? – Az Európai Bíróság ítéletet hozott

Közvetetten a valláson alapuló eltérő bánásmódnak minősül, ha a beteg biztosításának helye szerinti tagállam megtagadja a határokon átnyúló egészségügyi ellátás költségeinek visszatérítésére vonatkozó előzetes engedélyt abban az esetben, ha e tagállamban elérhető hatékony kórházi kezelés, de az alkalmazott kezelési módszer a biztosított vallási meggyőződésével nem egyeztethető össze. E megtagadás nem ellentétes az uniós joggal, ha azt objektív módon igazolja az egészségügyi ellátási kapacitások vagy az orvosi szakértelem megőrzésére irányuló jogszerű cél, és az az említett cél eléréséhez megfelelő és szükséges eszközt képez – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A nem vagyoni károk csak pénzben téríthetők meg – A „Gyöngyöspatai szegregációs per”-ben született Kúriai döntés indokai

A Kúria az 1959. évi Ptk. törvényszövege, annak indokolása, továbbá a jogintézmény több évtizedes bírósági gyakorlata és jogirodalma alapján megállapította: a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Pénzbeli kártérítés pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor.

Lezárult a gyöngyöspatai iskolaügy – Átutalták a kártérítések felét – Az ügy nyomán változnak a kártérítéssel kapcsolatos jogi szabályok!

Péntek reggel minden jogosultnak átutalták a számára megítélt kártérítés felét, az összeg hiányzó részét egy hónapon belül ugyancsak megkapják – jelentette be Horváth László miniszterelnöki megbízott a helyi szegregációs iskolaügyben tartott sajtótájékoztatóján, Gyöngyöspatán.

Joggal transznemű – Hogyan viszonyul a jog a nemi identitászavar problematikájához?

Joggal transznemű – Hogyan viszonyul a jog a nemi identitászavar problematikájához?

Módosult az anyakönyvi eljárásról szóló törvény – a személyazonosító adatok nyilvántartásába ezentúl be kell jegyezni az egyén születési nemét és ezen adat a bejegyzést követően nem változtatható meg. Egy „átlagember” számára ebben nincs is semmi kivetnivaló, hiszen „férfinak/nőnek születtem, úgy is fogok meghalni”. De mi a helyzet a transznemű emberekkel, akiknek ezzel a módosítással ellehetetlenülhet az egész életük? Mit tehetne értük a jog?

Az Isztambuli Egyezmény – és ami mögötte van – Okok és indokok

Az Isztambuli Egyezmény – és ami mögötte van – Okok és indokok

A nők elleni erőszak valós és jelentős társadalmi problémaként gyűrűzik a föld valamennyi országában – így hazánkban is. Az Országgyűlés idén májusban mégis elutasította az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. De miért is? Milyen jelentőséggel bír a sokat emlegetett Egyezmény? És milyen indokokra hivatkozással tekintett el mégis a törvényhozó az utólagos jóváhagyásától?