Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

A jog jövője - Hogyan hat a technológia a jövő jogalkotására és jogalkalmazására? - Konferencia, kisfilmmel

2018.11.19. Jogi Fórum / MOKK

A technológia gyökeresen átalakítja a jogalkotás és a jogalkalmazás teljes folyamatát. De kiválthatja-e a mesterséges intelligencia és a blokklánc-rendszerek terjedése a humán tényezőt? Lesz-e létjogosultsága a robotközjegyzőknek és a virtuális ügyvédeknek? Milyen változást hoznak az okosszerződések? - Ezekre a kérdésekre is választ adott a 30. Közép-európai Közjegyzői Kollokvium.

A következő évtizedekben gyökeresen átalakíthatja a jog minden területét a technológia, azonban a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása és a blokklánc-rendszerek terjedése ellenére a humán tényező továbbra is nélkülözhetetlen eleme marad a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak egyaránt – hangzott el a Jog jövője címmel megrendezett 30. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, Szegeden. Noha a Big Data segítségével ma már bírák és ügyvédek profiljait is képesek elkészíteni, és akár egy per várható kimenetelét, vagy bűncselekmények előfordulási helyét valószínűsíteni, az algoritmusok és szoftverek egyelőre képtelenek megbirkózni az ember által alkotott rendszerek – így többek közt a jog – paradoxonjaival. Miközben a rutinszerű feladatokat kiválthatja a technológia és átalakulhatnak jogászi munkakörök, a kibertér és a fizikai valóság közötti kapcsolat megteremtése, vagy a jogviszonyok ellentmondásainak kezelése egyelőre biztosan az ügyvédek, a közjegyzők és a bírák kezében marad.

„Lesznek-e egy évszázad vagy csak ötven év múlva is közjegyzők, bírák, ügyvédek?”– tette fel a kérdést nyitóbeszédében Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint "egyértelmű, hogyha lesznek, az a hivatásgyakorlás nagyon más lesz, mint a mai. Ma azt látszik, hogy a gép a sokszorosan ismétlődő tevékenységben jobb, mint az ember, de a kreatív, egyedi, és az új dolgok megalkotásában gyengébb. Az ugrásszerű változások mindig sokkolták a társadalmat, de az ember mindig alkalmazkodott a változásokhoz. A jogi hivatások is csak alkalmazkodással és a lényegüket megőrző feladatvállalással tudnak megfelelni majd az új kor kihívásainak” – tette hozzá.

A szoftverek előre megjósolják az ítéletet

A legújabb technológiákat a jog nem most kezdi el használni, a mesterséges intelligenciát, vagy a Big Data-t már jelenleg is a jog számos területén alkalmazzák: a Big Data segítségével a közösségi hálózatokon például elemezhető egyes jogszabályok társadalmi fogadtatása, de a nagy adathalmazok elemzése kiváló társnak bizonyul a prediktív bűnmegelőzésben is. Az algoritmusok ugyan nem tudnak pontosan előre jelezni egyedi bűncselekményeket, vagy egy terrortámadást, de különböző változók alapján (bűncselekmények száma, italboltok és bárok sűrűsége, közlekedési csomópontok) hozzájárulnak a rendőri erőforrások pontosabb, ésszerűbb elosztásához. A Big Data másik nagy felhasználási területét a nagy mennyiségű jogi szövegek statisztikai elemzése jelenti. Elemzőszoftverek segítségével bírói, és ügyvédi profilokat alakítanak ki – mintázatokat, ismétlődéseket, szabályszerűségeket és összefüggéseket keresnek –, amelyek előrejelzik, hogy például egy adott ügyre kijelölt bírónál várhatóan meddig tart majd az eljárás, és milyen – kedvező, vagy kedvezőtlen - ítélet születhet.

"A technológia ugyanakkor a jog számos területén komoly korlátokba ütközik, ezért a technológiák forradalma ellenére a szakmák, így a jogi hivatások végéről nagyon korai még beszélni" – hangsúlyozta Ződi Zsolt. A Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar Infokommunikációs Tanszékének docense szerint semmilyen szoftver nem képes ugyanis célokat kitűzni, az adatok értelmezésének kereteit meghatározni, váratlan, innovatív döntést hozni, szépen, megnyugtatóan indokolni és főként nem tud értékek közt mérlegelni, vagy értékkonfliktusokat feloldani. A jogalkotónak például mindig vannak szabályozási céljai, értékei és normákat határoz meg, amit egy gép nem fog megtenni az ember helyett, egy szoftver nem fog értékválasztásokat tenni. Ezért nyilvánvalóan szükség lesz jogászokra, de nem feltétlenül ugyanazokban a munkakörökben, mint jelenleg. Mindez nem negatív irányú folyamat, mert új munkakörök is létrejöhetnek, másrészt a technológia kreatív lehetőségeket ad a jogászok kezébe – tette hozzá Ződi Zsolt.

Jogászok jelenthetik a kapcsolatot a valósággal

"A blokklánc rendszerekből ismert okosszerződések sem kiváltják, hanem átalakíthatják a jogászok szerepét a szerződéses viszonyok életciklusában" – mondta előadásában Horváth Róbert. A MakerDAO fejlesztője szerint lehet, hogy lesznek olyan résztevékenységek, amelyeket az okosszerződések átvesznek a közjegyzőktől, vagy az ügyvédektől – például a letéti őrzés –, ugyanakkor más tekintetben felértékelődik a közjegyző szerepe. Mivel az okosszerződés önmagától nem tudja megállapítani, hogy a szerződés bizonyos feltételei ténylegesen teljesültek-e, a szerződésnek feltétlenül szüksége lesz arra, hogy ezt valaki – egy valós személy – tanúsítsa és rögzítse a rendszerben. Ezt pedig tipikusan egy, a szerződésben nem érintett, mindenki számára hiteles harmadik fél, azaz a közjegyző tudja tanúsítani.

A gépek nem szeretik a paradoxont

Parti Tamás, a Budapesti Közjegyző Kamara (BKK) elnöke szerint a technológia elsősorban a rutint képes kezelni, azonban a jogalkalmazás nem szereti a rutinszerűséget. Ugyanis ha egy összetettebb jogviszonyt így intéznek, az sokkal nagyobb eséllyel vezet további problémákhoz. A felmerülő eredeti ellentmondásokat nem tudják az algoritmusok kezelni, márpedig az emberi rendszerek – a jog is ilyen – ellentmondásokkal terhesek.  Ha ezekre kizárólag egy algoritmust alkalmazunk, akkor az rögtön eltorzítja a rendszert, mert matematikai következetességgel csak azokat a szempontokat követi, amelyeket korábban beleprogramoztak. "Éppen ezért a humán tényező egészen addig biztosan nem lesz kiküszöbölhető, amíg el nem jön a humán szintű mesterséges intelligencia kora – az a kor viszont már valószínűleg nagyon más lesz, mint a mai" - tette hozzá Parti Tamás.

A BKK elnöke szerint a kibertérben kötött szerződések terjedése ellenére ebből folyamatból sem lesz kihagyható a humán tényező. Egy pénzintézet vagy bármely szerződő fél például a jövőben a szerződéseket, iratokat elektronikusan az ügyfél rendelkezésére bocsáthatja, a kommunikáció akár videokonferencia segítségével biztosítható, és a szerződések a távollévő felek között elektronikus formában, elektronikus aláírások igénybevételével megköthetők és továbbíthatók úgy hogy papíron semmi sem jelenik meg és a feleknek sem kell egymást felkeresniük.

De vajon mennyire sérülékeny ez a rendszer, ha érvényesíteni kell a szerződésből fakadó jogokat és az adós/kötelezett arra törekszik, hogy a szerződéskötés minden elemét kétségbe vonja és kibújjon a kötelezettség alól? Ezért "továbbra is szükség van olyan jogi megoldásokra, amelyek az ilyen kockázatok kezelésére megfelelő segítséget nyújthatnak, és a kiberteret összekötik a fizikai valósággal" – hangsúlyozta Parti Tamás. A közjegyzői eljárások képesek támogatni az elektronikus szerződéskötést a szerződők fizikai azonosítása és a jogérvényesítés vonatkozásában is. "Az elektronikus szerződéshez kapcsolt közjegyzői okirat alapján azonnal közvetlen bírósági végrehajtás indítható bárhol az Európai Unió területén" – hangsúlyozta Parti Tamás.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
KÖZJEGYZŐK
ÜGYVÉDSÉG
JOGALKOTÁS