Tocsik-ügy - kedden kezdődik a másodfokú büntetőper

2003.03.30. MTI

A Tocsik-ügy másodfokú büntetőperének első tárgyalását keddre tűzte ki a Legfelsőbb Bíróság (LB); az elsőfokú ítéletet fellebbezésében a védelem és a vád egyaránt támadta megalapozatlanság, illetve tényállás téves megállapítása miatt.

Ha az LB helyt ad a fellebbezéseknek, a hét éve tartó büntetőeljárás során egyszer már hatályon kívül helyezett és megismételt ügyben sor kerülhet az elsőfokú büntetőper harmadszori lefolytatására is. Az MTI úgy tudja a LB keddre, szerdára illetve április 8-ra tűzte ki a másodfokú büntetőper tárgyalásait. Az 1996-ban kipattant privatizációs botrány kapcsán az ügyészség 1997-ben nyújtotta be a vádiratot, melyben a 804 millió forintos sikerdíjáról ismerté vált Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. vezető jogászát csalással, a privatizációs szervezet négy vezetőjét hanyag kezeléssel, Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt pedig befolyással üzérkedéssel vádolta.

A Fővárosi Bíróság (FB) 1999-ben kihirdetett első, nem jogerős ítéletében bűncselekmény hiányában mentette fel a csalással, illetve hanyag kezeléssel vádoltakat, ám több hónapos letöltendő szabadságvesztést szabott ki Boldvai László szocialista országgyűlési képviselő és Budai György szabad demokratákhoz közelálló vállalkozó esetében. Az LB azonban 2000-ben megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az FB döntését, és új eljárásra utasított. A megismételt elsőfokú eljárásban több vádlott cselekménye más minősítést kapott, a bűnösség kérdésében pedig az FB az előző döntéséhez képest szinte ellentétes ítéletet hozott. Az FB 2002. március 18-án kihirdetett elsőfokú ítéletében a vádtól eltérően bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt ítélte négy év letöltendő börtönbüntetésre, továbbá 640 millió forint vagyonelkobzásra Tocsik Mártát, 3 év 6 hónapra bűnsegédként Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. egykori vezetőjogászát, tettesként pedig 4 év 6 hónapra Szokai Imrét, a privatizációs szervezet volt elnökét.

Ugyanakkor az FB felmentette a zsarolás vádja alól Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt. A Legfőbb Ügyészség a másodfokú eljárás során Boldvai László és Budai György vonatkozásában kéri a tavaly márciusban kihirdetett elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és a büntetőper harmadszori lefolytatását megalapozatlanság, illetve tényállásbeli hiányosságok miatt. Az elsőfokú ítélet ezen részei a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint felülbírálatra alkalmatlanok. Korábbi hatályon kívül helyező végzésben az LB arra hívta fel a figyelmet, hogy az eredetileg befolyással való üzérkedéssel vádolt Boldvai László és Budai György cselekménye zsarolási elemeket is mutat. Az ügyészség a megismételt eljárásban ezzel a súlyosabb cselekménnyel vádolta meg őket, ám az FB a második, ez év március 18-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében e körben felmentő ítéletet hozott.

Az FB tavalyi ítéletét megalapozatlanság, illetve a tényállás hiányosságai miatt fellebbezéssel támadták az elmarasztalt vádlottak védői is. Az eljárás során minden vádlott következetesen tagadta bűnösségét, leszámítva Tocsik Márta 1996 őszén, a nyomozás kezdetén a BRFK Gyorskocsi utcai épületében tett "pizsamás" vallomását, melyben éppen Boldvai Lászlóra és Budai Györgyre tett terhelő nyilatkozatokat. Hónapokkal később a szocialista pártpénztárnokra, illetve szabad demokratákhoz közeli vállalkozóra tett terhelő vallomását Tocsik Márta visszavonta és a büntetőeljárásban az azóta eltelt évek során erről már nem is kívánt nyilatkozni, holott minden más kérdésben rendre részletes vallomásokat tett. A LÜ által részben hatályon kívül helyezni javasolt elsőfokú ítélet késedelmes, fél évig húzódó írásba foglalása miatt fegyelmi eljárás indult a Fővárosi Bíróság büntetőperben eljáró bírája és a büntető kollégium vezetője ellen, továbbá az OIT írásbeli figyelmeztetésben részesítette az FB elnökét.