Dr. Jakab András és Dr. Fekete Balázs - Internetes Jogtudományi Enciklopédia

2018. július 9. Horváth Eszter, Budapest

"Az IJOTEN a magyar jogtudomány valaha volt legnagyobb projektje, mind a munka tervezett volumenét, mind a résztvevők számát tekintve." - állítja Jakab András egyetemi tanár, az MTA doktora. Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia létrejöttéről, létéről és létjogosultságáról beszélgettünk a portál megálmodóival és jelenlegi főszerkesztőivel, Jakab Andrással és Fekete Balázzsal.

Mi az IJOTEN és kiknek szól?

Jakab András: Az ijoten.hu egy internetes portál, amelynek célja a magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának a bemutatása és egy minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztése érdekében. Terveink szerint másfél ezer, átlagban egy-két szerzői ív terjedelmű szócikkről van szó, végső soron legalább ötszáz szerzővel. Így ez a magyar jogtudomány valaha volt legnagyobb projektje, mind a munka tervezett volumenét, mind a résztvevők számát tekintve.

Fekete Balázs: Az IJOTEN az Internetes Jogtudományi Enciklopédia kifejezésből alkotott betűszó. Úgy gondoltuk, hogy ezt egyszerűbb megjegyezni akár egy honlap neveként, akár mint önálló „kifejezést”.

Az IJOTEN alapvetően a joggal hivatásszerűen foglalkozónak szól, beleértve a tanulmányaikat folytató joghallgatókat is. De bízunk abban, hogy e célcsoport mellett a jog iránt bármely indíttatásból és szempontból érdeklődő nagyközönséget is elérheti, bár az nyilvánvaló, hogy a gyűjtemény konkrét, napi jogi tanácsokat nem nyújt, hiszen tudományos jellegű szövegek alkotják. Mindemellett bízunk abban is, hogy az IJOTEN talán a laikus – a jog ismeretéből és a joggal kapcsolatos attitűdökből összeálló – jogi kultúra fejlesztéséhez is hozzájárulhat. Ma ha egy laikus az interneten keres valamely jogi tárgyú fogalmat, szakkifejezést, akkor számára nehezen értelmezhető törvényszövegeket vagy esetleg ilyen-olyan egyetemi jegyzeteket kap a keresés eredményéül. Az IJOTEN ezzel ellentétben hiteles, a szakterület elismert művelői által írt és lektorált fogódzókat nyújt a nem szakmabeliek számára is.

Dr. Jakab András és Dr. Fekete Balázs

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Miért gondoltak az internetes formára?

JA: A tudományos ismeretek ingyenes elérhetővé tétele a világhálón világtendencia. Ez egyrészt növeli a hivatkozás valószínűségét - amit nem tud az olvasó számítógépes környezetben megjeleníteni, abban keresni stb., azt sokkal kisebb eséllyel fogja elolvasni és idézni. Másrészt segíti a tudás társadalmasítását - a kutatások többsége ugyanis közvetve vagy közvetlenül közpénzből zajlik.

A papíralapú nagyprojekteknél mindig gondot szokott okozni, hogy egy-két késedelmes kollégára vár a teljes kötet megjelenése. A folyamatos internetes megjelenésnél ez nem jelent problémát! A szócikkek frissítése, update-elése is sokkal egyszerűbb - az egyes szócikkek végén mindig szerepel a pontos felöltési dátum a verziók elkülöníthetősége végett.

Ki vagy kik találták ki ezt az oldalt és miért gondolták fontosnak, hogy létrehozzák?

FB: Az IJOTEN létrehozását eredetileg mi ketten kezdeményeztük az MTA TK Jogtudományi Intézetében. Úgy véltük, hogy az internet mint a tudásközvetítés médiuma olyan új lehetőség, amellyel a tudományos ismeretek terjesztésnek egy teljesen új csatornája nyílik meg. Fontosnak tartottuk, hogy bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé váljon egy olyan hiteles – a tudományos tudás „megteremtése” bevett szabályai alapján kialakított – tudásbázis, amely mind a szakmai, mind az állampolgári jogi kultúra fejlesztéséhez hozzájárulhat. Végső soron – a nemzetközi és egyre szélesebb körben teret nyerő open access tendenciákkal összhangban – a jogi tudás társadalmasításához kívántunk az IJOTEN kezdeményezésével hozzájárulni.

Dr. Jakab András és Dr. Fekete Balázs

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Mikor kezdték a munkát és mikor lesz kész a portál?

JA: Az IJOTEN projekten 2014 januárja óta dolgozunk. Rengetek munkaóránk van benne. A rovatszerkesztők felkérését a szócikklisták összeállítása követte. Ez utóbbi sokkal bonyolultabb volt, mint előre gondoltuk: külön műhelyvitákat rendeztünk hozzá, csaknem két évig tartó egyeztetési munkába került. Azt reméljük, hogy az oldal elérhetővé tétele és a nemrégiben megrendezett ünnepélyes honlapbemutató is lelkesítőleg hat minden kollégánkra, aki már megkapta a felkérést, de még nem készítette el a kéziratát.

FB: Ez egy (nagyon) hosszú távú projekt, amelynek nem is lehet kitűzni a végét, műfaji okoknál fogva. Bizakodunk abban, hogy az elkövetkező években minél több szócikk el fog készülni, de – mivel közben a szakirodalom is fejlődik, és a jogi környezet is folyamatosan változik – az enciklopédia szócikkeinek „karbantartása” folyamatos és jelentős feladatot jelent majd.

JA: Egy fellengzős hasonlattal élve a projekt olyan, mint a kölni dóm: folyamatosan épül, vagy éppen növekszik, de teljesen sosem készül el, hiszen amíg készülnek az egyes szócikkek és kerülnek fel a honlapra, azzal párhuzamosan válik szükségessé egyes részek frissítése, aktualizálása. Leginkább tehát egy platform, hivatkozási alap – reményeink szerint a jogtudománynak, a jogi oktatásnak, a joggyakorlatnak, de a jogászságon túli közönség számára is. Jelenleg a tervezett mintegy ezerötszáz szócikkből csaknem harminc elérhető.

Kik a szerzők, hogyan válogatták ki őket? Van-e lehetőség szerzőként csatlakozni az enciklopédiához?

FB: A szerzőket a teljes autonómiával rendelkező rovatszerkesztők kérték fel a saját szakmai szempontjaik alapján. Ha valaki csatlakozni szeretne, első lépésként az adott rovat szerkesztőjét kell megkeresni.

Ki áll intézményileg a projekt mögött, illetve kik segítették annak létrejöttét?

JA: Az enciklopédia létrehozását eredetileg az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének munkatársaiként mi ketten kezdeményeztük, majd azt a nyolc hazai jogtudományi egyetemi kart tömörítő Jogász Dékáni Kollégium szakmai támogatásáról biztosította. Kiadása több hazai jogtudományi kar együttműködésében valósul meg. Az anyagi hátteret három jogi kar (Pázmány, ELTE és Szeged) közös finanszírozása biztosítja. A kiadás székhelye a Pázmány, de a fentiek fényében ez az összes magyar jogi kar és a teljes magyar jogtudomány közös projektje.

Dr. Jakab András és Dr. Fekete Balázs

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

FB: Az enciklopédia honlapja korábbi verzióinak kialakításához nyújtott tanácsaikért köszönettel tartozunk Mészáros-Kiss Margitnak, Ződi Zsoltnak és Stasznyi Ádámnak, az anyagi segítségért a Gárdos Mosonyi Füredi Ügyvédi Irodának, a jelenlegi honlap kialakításáért Bakos Ádámnak, Blaskó Attilának, valamint az impresszumban szereplő három hazai jogtudományi karnak. A munkafolyamatban nagyon sokat tanultunk Bodnár Krisztától is. És persze óriási köszönet a szerzőknek és a rovatszerkesztőknek a türelemért és a kitartásért!

Nem áll fenn a veszélye annak, hogy a gyors jogi változások miatt maga az enciklopédia is gyorsan avul?

JA: Nem az volt a célunk, hogy a hatályos jogot leírjuk. Ennél egy absztrakciós szinttel magasabbra lőttük be a műfajt. Alapvetően fogalmi tisztázást kértünk a szerzőktől, amire adott esetben példa lehet a hatályos magyar vagy külföldi szabályozás. A példákat persze frissíteni kell majd időről időre, de maga a mondandó reményeink szerint így tartós maradhat.

FB: Ha pedig mégis frissíteni kell az anyagot, akár a szakirodalmi újdonságok miatt is, akkor az internetes forma erre ideális.

Vannak-e külföldi példák, vagy jó minták Önök előtt, van-e előzménye az IJOTEN-nek?

FB: Sokat merítettünk a Stanford Encyclopedia of Philosophy koncepciójából, melyet mi egy nagyon jól kitalált és összerakott internetes enciklopédiának tartunk.

JA: Igen, leginkább a stanfordi példa lebegett a szemünk előtt, de inspiráló volt a Max Planck Encyclopedia of Public International Law is, bár ez utóbbi fizetős szolgáltatás.

Hogy készül az enciklopédia, hogyan dolgoznak?

FB: Az enciklopédia létrehozásának kulcsszereplői a rovatszerkesztők. Ők szervezik a szerzők munkáját, beleértve a minőségbiztosítási mechanizmusok működtetését (műhelyviták, szakmai lektorálás). Mi társfőszerkesztőként a koordinációt végezzük, a háttérben tevékenykedünk. Ha kell, természetesen segítünk műhelyviták megszervezésében és megbeszéljük a felmerülő esetleges problémákat - minden lehetséges módon támogatjuk a rovatszerkesztők munkáját. Továbbá az enciklopédia egészével kapcsolatos feladatokkal foglalkozunk, például a nyelvi lektori háttér működtetése, az internetes megjelenés koordinálása.

JA: Azt is mondhatjuk, hogy ez egy franchise rendszer: a rovatszerkesztők rendelkezésére bocsátjuk az infrastruktúrát, a honlapot, az eljárásokat, a brandet és az olvasószerkesztési szolgáltatást, de a rovat működtetése, az anyag létrehozása alapvetően az ő felelősségük.

Hogyan döntötték el, hogy miből lesz önálló rovat és miből nem?

FB: Az ezerötszáz szócikket harmincegy rovatba rendeztük, ezek nagyjából megfelelnek a klasszikus jogi egyetemi diszciplínáknak - például alkotmányjog, dologi jog stb.. A jogtudományi területek mostani rovatfelosztása természetesen nem teljes, de a gyakorlati szempontokat is figyelembe véve - például hogy van-e az adott területnek valóban elismert szakértője hazánkban, létezik-e működő szakmai közösség stb. - úgy véljük, hogy megfelelően reprezentálja a magyar jogtudomány egészét. További bővítés a későbbiekben elképzelhető.

Mitől jobb ez, mint egy wikipédia?

JA: Elsősorban a szakmai ellenőrzés alaposságától, intézményesített eljárásaitól. A szócikkek legalább három kontrollfázison mennek keresztül. A rovatszerkesztői szűrésen és javításon túl minden írás szakmai véglegesítését egy, rendszerint a rovatszerkesztők által kijelölt külső szakember - írásos lektori vagy műhelyvita alkalmával szóban elmondott - véleménye segíti. A műhelyvitákon a rovatba tartozó más szócikkek szerzőinek, a szűkebb szakterület művelőinek a meglátásai, kiegészítései nyomán tovább csiszolódik az anyag. Ezenfelül külön olvasószerkesztő, - személy szerint Csizner Ildikó - biztosítja a nyelvi egységességet és a szerzői útmutatóknak való megfelelést.

FB: Úgy véljük, hogy e mechanizmusok elégségesek lehetnek ahhoz, hogy az enciklopédia egyenletes és magas tudományos színvonalát megfelelően biztosítsák. Mindent megteszünk azért, hogy szakmailag a jelenlegi tudásunk szerinti legmegbízhatóbb tudásanyag kerüljön az oldalra. Ilyesmit a legtöbb nyomtatott tudományos kiadás esetén sem találni. Arra is ügyeltünk, hogy oldalszámok hiányában is pontosan lehessen hivatkozni az írások egyes részeire: a bekezdések minden írásban be vannak számozva, így a hivatkozás precizitását sem akadályozza az internetes megjelenés.

Dr. Jakab András és Dr. Fekete Balázs

Fotó: Mohai Balázs / Jogi Fórum

Mit tudnak az egyes szócikkek?

JA: Minden szócikk egy absztrakttal kezdődik, amely lexikonszerűen, alapvetően a legszélesebb érdeklődő közönségnek, akár nem jogász olvasóknak szólóan, számukra is érthetően foglalja össze a tartalmat. A főszöveg, a téma kifejtése, a voltaképpeni szócikk célközönsége ellenben kifejezetten szakmai, ennek megfelelően a szöveg tudományos jellegű, a legmagasabb jogtudományi mércéknek felelve meg, jegyzetanyaggal ellátva, „hardcore” jogtudományként. Vagyis az absztrakt célközönsége laikus - az általános jogi kultúra előmozdítása céljából, míg a főszövegé kifejezetten szakmai - a tudományos diskurzus szabályainak megfelelően.

FB: A rovatbevezető szócikkek (ebből a szócikkek számából következően harmincegy van, illetve lesz) eltérnek a többi szócikktől. Ezeket a belső terminológiánkban identitásszócikknek is nevezzük. Ez az adott jogterületnek vagy jogágnak a jogtudomány egészében elfoglalt helyét mutatja be, a rovatbeli szócikklista áttekintését nyújtja, tudománytörténeti információkat tartalmaz alapvető irányzatokról és iskolákról. Lényegében egy térkép a rovatról.

Hogyan tudjuk nyomon követni a készülés folyamatát?

JA: Van egy külön Facebook-oldalunk, és a Jogtudományi Hírlevélben is jelezzük az új szócikkeket és az egyes műhelyvitákat is.

FB: A visszajelzésekért és tanácsokért hálásak vagyunk, minden szempontból! A honlapot formailag is folyamatosan fejlesztjük, és az egyes szócikkek tartamát illetően is mindig hasznosak a külső visszajelzések.


Jakab András (1978) alkotmányjogász, egyetemi tanár, az MTA doktora. Korábban Heidelbergben, Nottinghamban, Liverpoolban, Madridban és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen dolgozott egyetemi oktatóként és kutatóként, 2013 és 2017 között az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója. 2016-ban monográfiája jelent meg a Cambridge University Press-nél European Constitutional Language címmel, tavaly társszerkesztőként az Oxford University Press-nél publikálta a The Enforcement of EU Law and Values című kötetet. Kilenc nyelven mintegy kétszáz tudományos publikációt jegyez. Jelenleg a Salzburgi Egyetemen az osztrák alkotmányjog professzora.

Fekete Balázs (1980) az ELTE ÁJK egyetemi adjunktusa, az MTA TK JTI tudományos munkatársa, habilitált doktor.