Beszélgetõpartnerünk ezúttal Losonci György, az Elsõ Óvadékiroda Tanácsadó és Hitelközvetítõ Kft. ügyvezetõje. Az új Büntetõeljárásjogi Kódex tavalyi hatályba lépése bevezette az óvadék intézményét hazánkban is, mely az elõzetes letartóztatásban lévõk számára nyújtja a szabadlábra helyezés lehetõségét, természetesen megfelelõ mennyiségû “pénzletét”, óvadék ellenében. Ezt a lehetõséget tõlünk nyugatabbra speciális irodák nyújtják azoknak, akiknek nincs elegendõ készpénzük ehhez. Elsõsorban az angolszász országokban tehát ez a jogintézmény komoly múltra tekint vissza, azonban hazánkban egyelõre kuriózumnak számít. Losonci urat az iroda tevékenységérõl kérdeztünk.
– Losonci úr, kérem mondjon pár szót magáról!
Losonci György vagyok az Elsõ Óvadékiroda Kft ügyvezetõ igazgatója. Korábban 26 évig BM alkalmazásban álltam , mint bûnügyi nyomozó.
– Miért döntött úgy, hogy ilyen vállalkozásba kezd, milyen ismeretei segítették az indulásban, a vállalkozás megszervezésében?
2003 július 01-ével hatályba lépett új büntetõeljárási törvény áttanulmányozása után döntöttem úgy, és kezdtem el tervezni egy olyan iroda kialakítását, ahol a készpénzzel nem rendelkezõ, kisebb jövedelmû bajbajutott embereken tudok segíteni. A múltamra való tekintettel az elõzetes letartóztatás jogintézménye, illetve a büntetõeljárás lefolyása ismert volt számomra.
– Mennyire más az Önök által kialakított rendszer a pl. USA-beli gyakorlathoz képest?
A Magyar jog és az USA beli gyakorlat – amely az angolszász jogon alapul – igencsak eltérõ, ezért a magyar jog területén való alkalmazása teljesen más. Véleményem szerint a magyar joggyakorlatban az óvadéki eljárás még kiforratlan.
– Számít-e arra, hogy a jövõben több hasonló iroda is megkezdi tevékenységét? Mennyire számít ismertnek jelenleg az Önök tevékenysége?
A lehetõség mindenki számára adott. A mi irodánk kizárólag közvetítõi tevékenységet folytat és komoly jogi és banki háttérrel tevékenykedik a törvény keretei között. 2004 július 01-én kezdte meg az iroda a tényleges mûködést, a médiában és a sajtókban több riport és cikk megjelent az iroda tevékenységével kapcsolatosan.
– Van-e korlátozás a bûncselekményi kör vagy összeghatár tekintetében, illetve a gyanúsított, vádlott elõéletét illetõen?
Irodánk mindenki részére nyitva áll, az engedményeket és a korlátozásokat a Be. Jogszabály tartalmazza.
– Mire ügyelnek leginkább az eljárásban? Mennyi ideig tarthat, míg a szabadságelvonás alól mentesül az ügyfél?
Elsõsorban a legfontosabb személyes kontaktust teremteni az ügyféllel, erre lehetõség van az irodánkban. Az átlagos ügyintézési idõ általában a szükséges dokumentumok beszerzését és elbírálást követõ 10-15 nap .
– Hol érhetõ el a szolgáltatás? Csak a fõvárosban, vagy vidéken is vállalnak ügyfeleket?
Szolgáltatásunk az egész országra kiterjed, bárki számára elérhetõ.
– Melyek az iroda elérhetõségei?
Elsõ Óvadékiroda Tanácsadó és Hitelközvetítõ Kft
Iroda címe : 1054 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 4.
Telefon : 06-1-266-20-96 Mobil : 06-70-385-7562
Email : ovadek@axelero.hu vagy ovadekiroda@axelero.hu
Nyitvatartási idõnk hétköznap 10.00-17.00-ig
Minden esetben elõzetes idõpont egyeztetéssel.
További cikkek és információk az Interneten:
http://www.netural.hu/…a/index.html
http://www.stop.hu/…ik/index.tdp?…
http://index.hu/…/ovadek0630/
Az óvadék szabályozása a büntetõeljárásról szóló törvényben:
Az óvadék
147. §
(1) A bíróság a 129. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben a terhelt elõzetes letartóztatásának elrendelését mellõzheti, és az elrendelt elõzetes letartóztatást megszüntetheti, ha a bûncselekményre és a személyi körülményekre tekintettel az eljárási cselekményeknél a terhelt megjelenését az óvadék letétele valószínûvé teszi. Óvadékot a terhelt vagy helyette más ajánlhat fel, és tehet le.
(2)
(3) A felajánlott óvadék elfogadását a terhelt vagy a védõ az elõzetes letartóztatásról döntésre jogosult bíróságnál indítványozhatja. A felajánlott óvadékról és elfogadásáról a bíróság ülést tart, ezen az ügyészt, a terheltet, a védõt, valamint azt, aki az óvadékot felajánlotta, meghallgatja. Ha a védõ az ülésen értesítés ellenére nem jelent meg, az ülés a védõ távollétében is megtartható.
(4) A bíróság az óvadék elfogadását kimondó határozatában az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel határozza meg. Az óvadék elfogadásával egyidejûleg a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat, házi õrizetet, valamint a terhelt úti okmányának elvételét is elrendelheti.
(5) Az óvadék ellenében a terhelt elõzetes letartóztatásának mellõzését, illetõleg megszüntetését kimondó határozat ellen az ügyész élhet fellebbezéssel.
(6) A bíróság által jogerõsen elfogadott óvadékot a bíróságon készpénzben kell letenni, ennek megtörténte után a fogva lévõ terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
(7) Az óvadék elfogadása iránti indítvány elutasítása esetén a terhelt, illetõleg a védõ óvadék elfogadása iránt ismételten akkor terjeszthet elõ indítványt, ha ebben új körülményre hivatkozik. Ha az ismételt indítványban a terhelt, illetõleg a védõ nem hivatkozik új körülményre, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja.
148. §
(1) Az óvadék mellett szabadlábon hagyott, illetõleg szabadlábra helyezett terhelt elõzetes letartóztatását a bíróság elrendelheti, ha
- a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, és elmaradását elõzetesen alapos okkal nem mentette ki, vagy az akadály megszûnése után nyomban alapos okkal nem igazolta,
- az óvadék elfogadása után a terhelt elõzetes letartóztatásának más oka merült fel.
(2) Az óvadék összegét az óvadékot letevõnek vissza kell adni, ha
- a terheltet – az (1) bekezdés a) pontja kivételével – letartóztatták,
- az ügyész a nyomozást megszüntette, illetõleg annak határideje – ideértve a 176. § (2) bekezdésének második mondatában szabályozott esetet is – meghosszabbítás nélkül lejárt, vagy az ügyész a vádemelést elhalasztotta,
- a bíróság az eljárást jogerõs ítélettel vagy megszüntetõ határozattal befejezte.
(3) Szabadságvesztés kiszabása esetében az óvadékot akkor lehet visszaadni, ha a büntetés végrehajtását megkezdték.
(4) Az óvadékot letevõ elveszti a jogát az óvadék összegére, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból a terhelt elõzetes letartóztatását elrendelték.
