Dr. Faludi Zoltán

2009. május 13. Antal Attila, Budapest

2009 áprilisában kezdte meg működését a Magyar Energia Hivatal által létrehozott Energetikai Állandó Választottbíróság. A testület elnökét kérdeztük a Választottbíróság létrejöttétől, működéséről és a jövőbeni elképzelésekről.

Miért mondható jelentősnek az Energetikai Állandó Választottbíróság megalakulása, illetve működésének kezdete?

Azért izgalmas ez a téma, mert egy iparági fórumról van szó. Ez egy olyan új állandó választottbíróság, amely egy iparágra szakosodott. A magyar választottbíráskodásnak nagyon komoly hagyománya van: ismerjük a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságot, s ezen kívül vannak egyéb, ágazati választott bíróságok is, utóbbiak működése – az ügyszámot tekintve – nem éri el, sőt meg sem közelíti a Kamara mellett működő választottbíróságét. Ezt a választottbírósági hagyományt és gyakorlatot színesíti az Energetikai Állandó Választottbíróság, amelynek létjogosultságát a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (Get.), valamint – tágabb értelemben pedig – a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény adják. Az alapszabály-rendszer, amelyen a választottbírósági törvényünk is nyugszik az az 1985-ös Uncitral Modell Law, amely kialakította a választottbírósági eljárásrendek nemzetközi sztenderdjét. Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárási rendje (Eljárási Szabályzat) is uncitral-típusú eljárási rend, amely nagymértékben hasonlít az iparkamarai választottbíróság eljárási rendjéhez. A különlegességét mégis az adja, hogy ez egy olyan speciális energiaipari fórum, ahol a bíróság a tagjain, az eljáró bírókon keresztül specifikus iparági szakértelmet is tud nyújtani a jogkeresőknek, az általános, klasszikus jogi, illetve bírói tevékenységen túlmenően.

Van együttműködés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbírósággal?

A két szervezet együttműködik szakmai téren, adott esetben az infrastruktúra közös használata kapcsán is. A bírák személye között is van átfedés. Egy együttműködési megállapodás alapján ez egy tartós, hosszú távú együttműködés. 2009 őszén egy közös, nemzetközi választottbírósággal kapcsolatos konferenciát szervezünk. Az együttműködés és általában az Energetikai Állandó Választottbíróság célja az, hogy minél több jogvitát tudjunk Magyarországon tartani: például minél kevesebbszer válasszanak magyar felek egymás közötti jogviszonyukban külföldi választottbíróságot, csak azért mert az anyavállaltuk külföldi; vagy minél több lehetőséget kapjon az a szerződődés, ahol az egyik fél ugyan külföldi és a másik fél magyar, de a Magyarországon működő választottbíróság is választható.

Mi indokolta a Választottbíróság felállítását?

Az iparágon belül az elmúlt években megmutatkozott az az igény, amely a létjogosultságát adja az új intézménynek. A választott bíráskodásról azt szokták mondani, hogy állami bíráskodás kritikája, kritikája jó értelemben: itt gyorsabb és hatékonyabb eljárásokról beszélünk, az állami bírósági eljárások gyakran lassabbak, mint a választottbírósági eljárások. Az állami bíráskodás gyakorlatában az energiaipar régóta érzi azt a hiányt, hogy a szakma specifikumait (akár műszaki-technikai, akár közgazdasági vagy klasszikus jogi összefüggéseit) mélyen ismerő iparági „insider” bírálja el az ügyét, ami egy rendes bíróságon (ahol nincsenek iparági szakcsoportok, az energiaiparra specializálódott gazdasági bírók sem, bármennyire is jól felkészült és kiváló színvonalon dolgozó bírókról van szó) természetszerűleg kevésbé várható el.

Hogyan alakult ki a bíróság személyi összetétele?

A Választottbíróság létrehozását, felállítását és a bírói kar kinevezését egy hosszú előkészítő folyamat előzte meg: ez egy konzultáció volt az iparággal, az iparág vállalataival, társaságaival, menedzsmentjeivel, jogászaival. A konzultációk alapján a kölcsönösen elismert szakemberek kerültek kiválasztásra, az Energetikai Állandó Választottbíróság első bírói karába. A jogászok a szakma javaslatai alapján kerültek kinevezésre. Az energiaiparban dolgozó ügyvédekről, jogi képviselőkről, jogászokról van szó, akik nem csak a jogi részét, hanem az iparági specifikumait is ismerik ezeknek a szerződéseknek, ügyeknek. A lista még kiegészítésre kerül külföldi szakértőkkel és jogászokkal, s részben még magyar kollégákkal.

A Magyar Energia Hivatal 2008. december 15-én alapította meg a Választottbíróságot. A működés 2009 tavaszán való megkezdése tehát ezzel a hosszú előkészítő tevékenységgel magyarázható?

Igen, az egész 2008-as év gyakorlatilag az előkészítéssel telet el. Egy kis késéssel indultunk, hiszen a korábban hivatkozott jogszabályok alapján már 2008 elején létre lehetett volna hozni a Választottbíróságot, azonban ez pont azért nem történt meg, hogy egy megbízható és az iparág mély támogatását élvező intézmény jöjjön létre, színvonalas szervezeti felépítéssel és szabályrendszerrel. Nem beszélve az Eljárási Szabályzat megalkotásáról, amely egy komoly szakmunka volt, ahol igyekeztünk az Uncitral szabályrendszerének a legújabb módosításait is figyelembe venni, valamint azokat a tapasztalatokat is, amelyeket jogi képviselőként szereztek a kollégák a tevékenységük, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság tevékenysége során. Összességében egy modern, „up to date”, a nemzetközi sztenderdeknek és a hazai hagyományoknak is megfelelő eljárásrendet sikerült kialakítani. Az egész elmúlt év tehát ezzel a szakmai munkával telt.

Milyen esetekben járhat el az Energetikai Állandó Választottbíróság?

Ez a hatáskör kérdése. A törvény megjelöli – szándék szintjén –, hogy mire terjed ki a Választottbíróság hatásköre: elsősorban az energiaiparban működő, a Vet. és a Get. hatálya alá tartozó engedélyesek közötti jogviszonyra, ugyanakkor az nagyon fontos, hogy (ellentétben pl. a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbírósággal) a hatásköre nem kizárólagos, hanem ennél tágabb körben is – ha a felek ezt a fórumot választják – eljárhat ez a Választottbíróság, s nem kizárólagos abban az értelemben sem, hogy azok a felek, akik ugyan engedélyesek, de más fórumot (más választottbíróságot, vagy akár rendes bíróságot) kívánnak választani ezt minden további nélkül megtehetik. Ez azért érdekes, mert az energiaipar köre meglehetősen széles: ide tartozik a villany- és a gázipar, a hőszolgáltatás, a bányászat, amelyek ágazati törvényekben szabályozott tevékenységek. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a választottbírósági törvény alapján bárki alávetheti magát bármely választottbíróság hatáskörének, tehát úgynevezett általános alávetéssel ezen Energetikai Állandó Választottbíróság hatásköre is kiköthető, bármikor, bármilyen felek között, feltéve, ha a felek szabadon rendelkezhetnek az eljárás tárgyáról – ez az energiaiparban alapvetően így van. Talán negatív oldalról érdemes megfogni a hatáskör kérdését, hogy mi az, ami nem tartozik ide: a Magyar Energia Hivatal határozatainak megtámadására irányuló eljárás (ez továbbra is közigazgatási per, s a rendes bíróságnak van hatásköre); továbbá a kisfogyasztók, mint végfogyasztók saját ellátójukkal, hálózati társaságukkal való jogvitái. Az Energetikai Állandó Választottbíróság elé tartoznak tehát klasszikusan a kereskedők közötti, kereskedelmi szerződésekből származó jogviták, a piaci szereplők beruházási és befektetési szerződésekkel kapcsolatos jogvitái. Ez azért fontos, mert számos olyan nemzetközi, európai sztenderd szerződéssel dolgozik az iparág, amelyeknek van egy sajátos gyakorlata, nyelvezete, elszámolási rendszere, s ezek megértése és alkalmazása tapasztalatot igényel – itt olyan kollegák járnak el, akiknek ez a tapasztalta alapvetően megvan.

A Vet. hatálybalépése után még maradhattak olyan korábbi szerződések, amelyek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörét kötötték ki energetikai témakörben. Ezekkel mi a helyzet?

Ezen alávetési klauzulák – feltéve, ha egyébként érvényesek – érvényben maradnak, ezért említettem, hogy az Energetikai Választott Bíróság hatásköre nem kizárólagos, a korábban megkötött szerződésekben foglalt alávetési klauzulákat nem érinti.

Mi a feladata a Választottbíróság elnökének, elnökségének?

A Választottbíróság elnöke, elnöksége az egyes tanácsok eljárásaiban nem vesz részt, erre tartalmi-érdemi szempontból rálátása nincs. Az eljárási rend bizonyos pontokon szab feladatot az elnöknek és az elnökségnek, pl. ha nem sikerül elnököt választani a két jelölt bírónak, akkor az elnök vagy az elnökség jelöl, egy bírói elfogultsági, kizárási indítvány esetén szintén az elnökség dönt, de egyébként a folyó ügyekben, a szakmai döntéshozó munkára nincsen az elnöknek és az elnökségnek befolyása. Az elnökségi tagok is listás bírók: tehát az ítélkezési tevékenységben – ha jelölik őket vagy elnökként tagjai egy tanácsnak – maguk is részt vesznek. Maga az intézmény működésének fenntartása és szakmai munka színvonalának emelése, illetve ennek elősegítése az elnökség legfontosabb munkája, ami alapvetően képzést, szakmai fórumokat, nemzetközi és hazai konferenciákon való megjelenést jelent.

Milyen munkateherre számítanak a jövőben?

Örömteli hír, hogy egyre több energiaipari vállalkozás emeli be a szerzőseibe az Energetikai Állandó Választottbíróságot, s veti magát alá ezen fórumnak. Azt gondolom és bízom benne, hogy ez egyre több lesz. Természetesen az ítélkezési munka színvonala adhatja meg hosszú távon a presztízst ennek a fórumnak, amely a továbbiakban olyan választottbírósággá teszi a jogkeresők szemében, hogy azt mondják majd róla, hogy gyors és hatékony eljárások várhatóak itt. Nagyon jó hír az – bár a Választottbíróság gyakorlatilag most kezdi meg a működését – máris van folyamatban lévő ügye, ami ritka, hiszen statisztikailag el kell telnie bizonyos időnek ahhoz, hogy a tényleges ügyforgalom beinduljon. A folyamatban lévő ügy is azt mutatja, hogy szinte azonnal elkezdték alkalmazni ezeket a klauzulákat.

Számít Ön arra, hogy a közép-kelet európai térség egyik kedvelt energetikai választottbíróságává nőhet a magyar fórum?

Én bízom ebben, hiszen azok a vállalatok, amelyek hazánkban is tevékenykednek nem klasszikusan magyar cégek, hanem többnyire olyan tulajdonosokkal rendelkeznek, akiknek ugyanígy a környező országokban vannak egymással is kereskedő leányvállalatai, ahol, ha egy fórumon gyorsaságot, szakszerűséget tapasztalnak akkor – úgy gondolom – jó esély van arra, hogy más ügyeikben is ezt a fórumot kössék ki.

Hogyan alakulnak a választottbírósági eljárási díjak?

Ezeket az elnökség állapította meg, s azonosak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság eljárási díjaival – a díjrendszer is hasonló. A választottbírósági eljárás díjai magasabbak, mint az állami bíráskodás illetékei, de a magyar gyakorlatnak, a szektorban és a jogkeresők között tapasztalt várakozásoknak megfelelnek.

  • kapcsolódó anyagok
VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG
ENERGETIKA