Dr. Kiss Daisy

2010. január 15. Babanics Rita, Budapest

Dr. Kiss Daisy, a Magyar Ügyvédi Kamara titkára, az ELTE tiszteletbeli tanára az ügyvédi továbbképzés kötelezővé tételének lehetőségeiről

Mi az Ön, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara álláspontja a kérdésben, tervben van-e, hogy kötelezővé teszik a továbbképzést (mint ahogy más szakmáknál kötelező), ha igen, milyen lépéseket tettek ezügyben?

A Magyar Ügyvédi Kamara álláspontja az, hogy meg kell őriznünk az ügyvédi tevékenységgel szemben táplált bizalmat, amelynek egyik eszköze az, hogy az ügyvédek jogi tudása magas szintű, naprakész. Személyes álláspontom szerint is indokolt az ügyvédek szakmai továbbképzése, annak érdekében, hogy megfelelően biztosítani tudjuk az ügyvédi munka magas színvonalát. Első elképzelésünk az volt, hogy törvény tartalmazzon előírásokat a szakmai képzésről, mint ahogyan az a többi szabályozott szakmában is (könyvvizsgálóknál, szabadalmi ügyvivőknél, orvosoknál, mediátoroknál, stb.) megtörtént. A Magyar Ügyvédi Kamara előkészítette – tervezeti szinten – az ügyvédi törvény átfogó módosítását, a tervezetet megvitatta ügyvédi fórumokon. A szakmai továbbképzés kérdésében az ügyvédi karon belül teljes volt a konszenzus. Utóbb azonban kiderült, hogy az ügyvédi törvény átfogó módosítását az Országgyűlés nem tervezi, ezért megpróbáltuk, hogy támogatást szerezzünk kisebb terjedelmű törvénymódosításhoz, többek között a szakmai továbbképzés kereteinek törvényi meghatározásához. Sajnos a törvénymódosításhoz ebben a kérdésben nem kaptuk meg a szükséges támogatást. Ezért jelenleg nem marad más hátra, mint hogy kamarán belül, saját erőből, a már megkezdett szakmai továbbképzést folytassuk, illetve továbbfejlesszük.

Milyen témaköröket érint az ügyvédi továbbképzés?

A kérdés összetett, ezért a válasz is az lesz. A jelenlegi keretek között a kamara által szervezett továbbképzések mindig arra a területre koncentrálnak, amelyeken az ügyvédi munkát érintő jelentős változások következtek be. Így pl. komoly képzést folytattunk az elektronikus cégbejegyzési eljárás témakörében, a Polgári perrendtartás rendszeres módosítása tárgyában, adójogi, ingatlanjogi, közbeszerzési, büntetőeljárási témákban, a jogügyletek biztonságosságát szolgáló jogszabálymódosítások tárgyában. Most az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek oktatását készítjük elő, hiszen az ügyvédeknél merülnek fel először azok a kérdések, amelyek megválaszolása az új szabályok ismeretét igényelni fogja, sőt, az ügyfelek is az ügyvédek munkáján keresztül fogják megismerni ezeket az új szabályokat.

Ha elfogadásra került volna a kötelező szakmai továbbképzés törvényi keretszabálya, akkor oktatásszervezők segítségével kibővíthettük volna az oktatás kereteit, és nemcsak a jogszabály-módosítások ismertetésére, értelmezésére szorítkozhattunk volna, hanem szakirányú továbbképzéseket, vagy akár nem jogi, hanem egyéb tárgyú (pl. retorika, elektronikus adatbázisok kezelése, ügykezelés, stb.) képzéseket is tarthattunk volna, kiterjesztve a képzést az ügyvédeken kívül az ügyvédek munkáját segítő asszisztensek, titkárságvezetők oktatására is. Készülhettek volna írásos anyagok, elektronikusan is elérhető tananyagok. Ezt a tervünket persze nem adjuk fel, és annak ellenére, hogy a jogalkotó nem látta szükségesnek meghatározni a kötelező továbbképzés szabályozási kereteit, kamarán belül meg fogjuk teremteni az érdeklődésre számottartó kérdések oktatását, az azokkal összefüggő szakmai konzultáció lehetőségét.

Milyen megfontolások vezettek oda, hogy a kamara a továbbképzést bevezesse, illetve – ahogy említette – továbbfejlessze?

Szerintem nem az a kérdés, hogy milyen megfontolás vezet a szakmai továbbképzés bevezetéséhez, fejlesztéséhez, hanem az, hogy milyen megfontolás alapján nem került törvényi szabályozásra ez a kérdés. A Magyar Ügyvédi Kamara álláspontja töretlen abban, hogy az ügyvéd tudásának naprakésznek kell lennie. Enélkül nem tud a hivatásával szembeni elvárásoknak eleget tenni.

Az ügyvéd ügyfele képviseletében, ügyfele érdekében jár el, ezért nem tévedhet, nem engedheti meg magának, hogy ne ismerje a hatályos jogszabályi rendelkezéseket. Az ügyvéd, amikor bíróság előtt képviseli ügyfelét, az igazságszolgáltatási tevékenység részese, ebben a minőségében is csak akkor lehet hiteles, ha biztonságos szakmai tudást mutat fel. Ugyanakkor csak 2009-ben 161 törvény, 359 kormányrendelet született, és akkor nem beszéltünk az alacsonyabb szintű jogszabályokról. Ez szükségszerűvé teszi a jogszabályváltozások folyamatos követését.

Egy ügyvéd nyilvánvalóan folyamatosan képzi önmagát, hiszen minden ügy, amit ellát, minden kérdés, amire válaszol, igényli, hogy az ügyvéd utánanézzen a hatályos szabályozásnak, bírói gyakorlatnak, elméleti fejtegetéseknek, jogirodalmi álláspontoknak. Az ügyvédi kamara feladata pedig az, hogy ebben segítse a kollégákat.

Mi a nemzetközi gyakorlata az ügyvédi továbbképzésnek?

A belga, holland, francia és német gyakorlatot vizsgáltuk, ezekben az országokban évente 16-20 tanórát fordítanak továbbképzésre. A versengő oktatási intézmények közül a kamara akkreditálja azokat, amelyeknél teljesített továbbképzés kreditpontok jóváírásával jár.

Lesz-e anyagi vonzata a továbbképzésnek? Milyen terhet ró az ügyvédekre nagyságrendileg?

Az ügyvédi kamara köztestület, független szervezet, amely annak ellenére, hogy bizonyos állami feladatokat is ellát (gondolok itt az elektronikus ügyintézéssel az ügyvédekre terhelt iratmegőrzési, irattározási feladatokra, hatósági feladatokra, ügyvédjelöltképzésre, stb.) saját vagyonából illetve tagjai befizetéseiből biztosítja működését, illetve ezen feladatok ellátását. Külső anyagi támogatás hiányában tehát a továbbképzés anyagi terheit is magunk között kell megosztanunk. Terveink (és eddigi gyakorlatunk) szerint a továbbképzésnek van olyan területe, amely a területi kamara tagjai számára ingyenes. Ide tartozik a jogszabályi változások követéséből adódó ún. alapképzés. Abban az esetben azonban, ha már szakosító továbbképzést, vagy valamilyen speciális képzést venne igénybe az ügyvéd, annak a díját fizetni kell(ene). Természetesen az ügyvédi kamara ilyen esetben is eldöntheti, milyen módon támogatja a képzésben való résztvételt (pl. kedvezményes díj kialakításával, résztvételi díj megfizetése átvételével, stb.).

Milyen rendszerű lesz a továbbképzés, milyen rendszerességgel kell részt venni a gyakorló ügyvédeknek a továbbképző előadásokon, konferenciákon. Esetleg nekik is folyamatosan kreditpontokat kell gyűjteni, úgy, mint például az orvosoknak... (?)

A kreditpont gyűjtése azért célszerű, mert ezzel az eszközzel lehet objektíven mérni a továbbképzésben való részvételt. Egy adott képzési időszakban (amelynek hosszát meg lehet állapítani egy évben, három évben, öt évben, stb.) előre meghatározott számú kreditpontot kellene gyűjteni. A kreditpontok fele gyakorlati pont, fele pedig elméleti pont lenne. Mivel az ügyvédi munkával együttjár az önképzés, ezért az ügyvédi tevékenység folytatása gyakorlati pontokat hoz az ügyvédnek. Az elméleti pontok pedig konferencián, konzultáción, szakmai rendezvényeken résztvétellel gyűjthetők. Kreditpont járna oktatási, publikációs, tudományos tevékenységért, szakjogászi vagy más másoddiploma szerzéséért, stb. Első számításaink szerint egy év alatt tizenkét órát (átlag havi egy órát) kellene feltétlenül elméleti képzésben résztvételre fordítani.

Amennyiben a továbbképzési rendszer bevezetése mellett döntenek, mikorra várható, hogy kötelezővé teszik az ügyvédeknek a folyamatos továbbképzést?

Itt valójában csak az a kérdés, hogy bizonyos újításokat, fejlesztéseket mikorra tudunk bevezetni. Fel kell készülnünk a távoktatásra, időben, térben ez a legrugalmasabb képzési forma. Meg kell oldanunk a konferenciák, közös konzultációk Budapesten kívüli megszervezését is, pl. egyetemi központokban, régiókban. Meg kell találni azt a módot, hogy a továbbképzéseken rendszeresen résztvevő ügyvédek erről milyen igazolást, elismerést kaphatnak. És egy idő múlva már eljuthatunk oda is, hogy szankcionáljuk, ha ügyvéd nem vesz részt továbbképzésen. Valójában azonban a célunk az, hogy olyan színvonalas programokat tudjunk biztosítani a kollégák számára, hogy azokon érdeklődésből és ne kényszerűségből vegyenek részt.

Köszönjük szépen az interjút.

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG