Dr. Tóth Ádám

2010. május 27. dr. Fábián Erika, Budapest

Dr. Tóth Ádám közjegyzőt, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét kérdeztük a fizetési meghagyásos eljárás júniustól hatályba lépő szabályainak hatásairól, az elektronikus FMH rendszer működéséről

Egymillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések júniustól csak közjegyzői fizetési meghagyás útján érvényesíthetők. A jogi képviselővel rendelkezők és jogi személyek számára az elektronikus úton történő benyújtás kötelező lesz.

A gyorsabb és hatékonyabb érdekérvényesítés, a jogbiztonság növelése és a rendszeres közjegyzői ügyforgalom biztosítása is célként fogalmazódott meg a 2009. évi L. törvény megalkotásánál, melynek bevezetésével 2010. június 1-jétől a bíróságok helyett a közjegyzők folytatják le a fizetési meghagyásos eljárásokat. Az ügyeket a MOKK országosan egységes számítástechnikai rendszere elektronikusan és automatikusan végzi majd és a fizetési meghagyás kibocsátására már 3-15 nap alatt sor kerülhet.

Dr. Tóth Ádám közjegyzőt, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét kérdeztük az életbe lépő szabályok várható hatásairól és az elektronikus FMH rendszer működéséről.

Milyen mértékű terheltséget fog jelenteni a közjegyzők számára az új feladatkör? Nem befolyásolja e kedvezőtlenül a hagyományos közjegyzői feladatok ellátását?

A gazdasági válság, ahogy a magyar joggyakorlók mindegyikét hátrányosan érintette, úgy a közjegyzői irodákat is. A közjegyzők tevékenysége rendkívül szorosan összefonódott az utóbbi időben a banki hitelezéssel. A banki hitelezés megtorpanása még inkább felvetette azt a kérdést, hogy a közjegyzőségnek több lábon kell állnia, olyan hatáskörökben kell eljárnia, melyeket a gazdasági válság kevésbé érint, de a közjegyző tevékenysége egyértelműen segíti az állampolgári jogérvényesítést.

A közjegyzők munkaterhei valóban nőni fognak, de az FMH rendszer műszaki és jogi megoldásai lehetővé teszik az ügyek gyors megoldását. Bízom benne, hogy az év végére sikerül olyan rutint elérni, hogy az ügyek megítélése, elektronikus elintézése néhány percnél nem vesz többet igénybe. A hagyományos közjegyzői feladatainkból a hagyatéki ügyek elintézését egészen biztosan nem fogja hátrányosan befolyásolni, a napi kb. 10 FMH ügy. Örömmel vennénk, ha a közjegyzői okiratok iránti igény úgy megemelkedne, hogy a túlterheltség okozna gondot. A közjegyzői okiratok száma a 2008. novemberi adat 47%-ára csökkent, ami különösen a vidéki irodákban komoly egzisztenciális kérdéseket vet fel.

Hogyan értékeli a MOKK számítástechnikai rendszerét? Készen állnak e nagyobb mennyiségű elektronikus kérelmek befogadására is?

A MOKK országos hálózata 1993 óta működik, Először a végrendeletek országos nyilvántartását vezettük be, majd 1997-től az ingó- és vagyonterhelő zálogjogok nyilvántartását. A számítástechnikai rendszer folyamatos fejlesztés alatt áll. Nyilván az első időszakban, mint minden új rendszernél lesznek problémák, de látnunk kell azt, hogy Németországban is évekig tartott, amíg a fizetési meghagyások elektronikus rendszere kifogástalan működési szintet ért el. Az indulásnál egy alapszintű programmal indulunk, melyet folyamatosan kívánunk fejleszteni. Az elsődleges szempontunk a gyorsaság mellett a biztonság volt.

Milyen szempontok szerint osztja el a rendszer a beérkező ügyeket a közjegyzők között?

A jogi személyek és jövő évtől a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági vállalkozások, valamint azok a kérelmezők, akik jogi képviselővel járnak el, elektronikusan nyújthatják be fizetési meghagyás iránti kérelmüket. A rendszer lehetővé teszi, hogy az ügyeket az elintézés gyorsítása érdekében országosan szignáljuk. A 15/1991 (XI.26.) IM rendelet meghatározza a közjegyzők illetékességét. A rendszer folyamatosan osztja el az illetékes közjegyzőknek a beérkező kérelmeket, néhány perccel a kérelem befogadását követően. A kérelmet a rendszer akkor fogadja be, ha az e-űrlapot megfelelően kitöltötték és az eljárási díjat lerótták. Az ügyfelek szempontjából az arányos terhelés előnyt jelent, mert így gyorsabb az ügyintézés. A közjegyzők szempontjából pedig azt, hogy mindenki részt vehet az FMH-k intézésében.

Az elektronikus űrlapok kezelése és kitöltése a korábbi papír alapú nyomtatványokhoz képest mennyiben változik?

Az elektronikus űrlapok adattartalma egyszerűbb lesz. Tekintettel arra, hogy az űrlapok változnak, meg kell szoknunk majd az új űrlapok logikáját.

Mennyiben tartja valószínűnek, hogy az új szabályozás jótékony hatással lesz a tartozások megfizetésére?

Az e-FMH rendszere évtizedek óta működik Németországban és Ausztriában, néhány éve Szlovéniában. Az FMH kibocsátásának felgyorsulása és a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási eljárások felgyorsulása azt eredményezte mindenütt, hogy a kisebb összegű, úgynevezett látens követelések behajtása érdekében is eljárnak az állampolgárok. A nálunk sokkal nagyobb fizetési fegyelemmel rendelkező, hozzánk közel azonos lakosságú Bajorországban évente több mint egymillió fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújtanak be. Azt várjuk az új rendszertől, hogy a körbetartozások száma csökkenni fog és tiszta viszonyok alakulnak ki a gazdaságban, ami azt jelenti, hogy saját tőke nélkül, mások pénzével ügyeskedve, állandóan a tartozások behajthatatlanságára építve nem lehet majd gazdasági tevékenységet folytatni.

Mit gondol a fizetési meghagyásos ügyek számának jövőbeni alakulásáról?

Ahogy azt már említettem, a fizetési meghagyásos ügyek száma a jövőben valószínűleg emelkedni fog. Őszintén bízom benne, hogy egy év múlva már mindenki számára láthatóak lesznek az új fizetési meghagyásos rendszer előnyei.


Dr. Tóth Ádám szakmai életrajza:

1990-ben szerzett diplomát az ELTE Jogi Karán, 1992-ben szakvizsgázott.

1990-1993 között a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságán alkotmánybírói titkárként működött.

1993-1998-ig Dr. Bókai Judit budapesti közjegyző irodájában közjegyzőhelyettes.

1998-tól közjegyzőként működik a Budapest IX. 3. számú székhelyen.

1985-1998 között az ELTE Római Jogi Tanszékén működött, mint demonstrátor, később tudományos munkatárs.

1998-től az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékének adjunktusa.

1998-2001 között a Latin Közjegyzők Nemzetközi Uniója CAEM bizottságának tagja.

2001-től a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökségi tagja és a Közjegyzők Közlönye főszerkesztője, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Jogi Bizottságának tagja.

2004-től a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese.

2004-től Magyarország képviselője az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsában, a Latin Közjegyzők Nemzetközi Uniója Állandó Tanácsának tagja.

Angol és német nyelven tárgyalóképes, nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik.

2007-től a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZJEGYZŐK
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG