Dr. Bense László Erik

2011. október 4. dr. Csabai Virgínia, Budapest

Egy év telt el a 10 halálos áldozatot és több, mint 100 sérültet maga után hagyó 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa óta. Tudjuk, hogy a szerencsétlenségnek rengeteg károsultja van, sokaknak egy élet munkáját tette a földdel egyenlővé a kiömlött több millió köbméter maró hatású, mérgező anyag. A tragédiát követően a helyszínen csak a kiszakadt oldalú házak, összeomlott épületek, az elmosott termés emlékeztetett az élet egykori nyomaira a környező falvak tűzvörös utcáin.

Az ipari katasztrófa egyéves évfordulóján Dr. Bense László Erik ügyvéddel beszélgettem, aki a szerencsétlenül járt károsultak egy jelentős részét képviseli a Veszprém Megyei Bíróságon folyó polgári perben. 

A károsultak nagy részét, összesen 38 felperest Ön képviseli az egyik, jelenleg is folyamatban lévő kártérítési eljárásban. Milyen körülmények között döntött úgy, hogy elvállalja ilyen nagyszámú bajba jutott ember jogi képviseletét? 

Mindig is az volt az alapelvem, hogy a bajbajutott, segítségre szoruló embereknek nyújtsam a kezeimet és minden tőlem telhetőt megtegyek szakmailag és emberileg is, annak érdekében, hogy az igényüket érvényesíteni tudják. Egyik korábbi ügyfelem keresett fel, hogy elvállalnám-e néhány devecseri polgár képviseletét, akiket kár ért. Személyesen elmentem több alkalommal Devecserbe és a helyszínen tájékozódtam a körülményekről, részletesen elbeszélgettem velük,  felvettem a tényállást. Megdöbbentett és szinte lesokkolt, amikor egyik ügyfelem felhúzta a nadrágját és láthatóak voltak -  szinte az egész lábszáron -  a gennyesedő, tályogszerű sebek, amelyek nagy fájdalmat okoztak a sérültnek.

Mikor kezdődött ez az eljárás és milyen fejleményekről tud beszámolni egy évvel a tragédiát követően, hol tart most az ügy?
 
A Veszprém Megyei Bíróság soron kívüli eljárás keretében tárgyalja az ügyet, már volt egy tárgyalás, amikor is meghallgatták a felperesek egy részét, az alperesi cég lényegében földrengéssel és nagy mennyiségű csapadékkal indokolta a tározó gátjának átszakadását. Miután a Katasztrófavédelemtől tudomást szereztem a házak egy részének lebontásáról, soron kívüli beadványomban kértem igazságügyi szakértő azonnali kirendelését és szakvélemény elkészítését. A bíróság nagyon korrekt módon soron kívül rendelt ki szakértőt, így a lebontásra ítélt házakat is helyszíni szemle keretében még időben megtekinthette a szakértő. Legnagyobb döbbenetemre – s az ügyfeleim sem jutottak szóhoz – a szakvéleményben leírásra került, hogy a vörösiszap-katasztrófa  az ingatlanok forgalmi értékét nem csökkentette, 100 ezer, illetve néhány százezer forintos forgalmi értékcsökkenést állapított meg. Ez teljesen elfogadhatatlan! Az újságok is megírták, hogy valamely hivatalos szerv megbízásából készült egy szakértői vélemény, amely Devecsert 30-50-70-90 %-os övezetekre osztotta, vagyis ilyen mértékű forgalmi értékcsökkenést állapított meg az a szakvélemény. Ezt a szakvéleményt azonban egyenlőre lehetetlen megszerezni, bár van olyan ügyfelem, aki saját szemével látta azt. Nemcsak Devecserben, hanem Ajkán is éreztette hatását a vörösiszap-katasztrófa, hiszen egyik ügyfelünk még a forgalmi érték 50 %-áért sem tudta értékesíteni a lakását.

A 2010. október 4-én, a MAL ZRT. ajkai telephelyén bekövetkezett gátszakadás és az ennek következtében lezajlott, a falvakat elárasztó, emberéleteket követelő, emberek testi épségében, egészségében, vagyontárgyaiban különösen nagy pusztítást okozó iszapömlés köztudomású tény, a Ptk. alapján pedig az alperesnek kell azon a tényeket bizonyítania, amelyek őt a felelősség alól esetleg mentesíthetik. Jelent-e ez valami könnyebbséget a felperesek perbeli helyzetét tekintve, hiszen a felelősség alóli mentesülés bizonyítása ezek szerint- jelenleg -  az alperest terheli?

Nagyon jó a kérdés, hiszen az alperes próbálta a szubjektív felelősség irányába terelni a bizonyítást, vagyis nekünk kellett volna bizonyítani azokat a tényeket, a jogellenes magatartást, az ok-okozati összefüggést és a kárt, amelyek megalapozzák a jogalapot, a kártérítés megítélését. Ezzel szemben már a keresetlevélben is részletesen kifejtettem, hogy az objektív felelősség alapján kell elbírálni a felperesi pertársaság igényét és az alperesi cég felelősségét, vagyis olyan elháríthatatlan okot kell bizonyítania, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenységen kívül esik. A Megyei Bíróság ebben a vonatkozásban osztotta a felperesek jogi érvelését.

Számunkra teljesen természetes dolog, hogy a kezelő erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik a létesítmény, valamint a védművek állagáért. Nem publikált, hogy a rendszer kezelője milyen preventív tevékenységet folytatott a fontos feladatot ellátó átszakadt védtöltésen, annak érdekében, hogy a katasztrófa ne következzen be. Van utalás a talajtani vizsgálatokra, melyet nem csak most, hanem rendszeresen kell végezni, többek között a tömörség tartósságának meghatározása céljából. Fontosnak tartjuk annak bizonyítását, mit tett a kezelő a kárelhárítás érdekében, figyelemmel a következőkre:
  •  töltés gyeptakarójának rendszeres karbantartása (évente kétszeri kaszálás, fűmaggal való felülvetés, vakond-túrások megszüntetése, rágcsáló járatok eltömedékelése stb.)
  • töltéstest állékonysági vizsgálatok a vonatkozó előírásokban foglaltaknak megfelelően
  • időszakos geodéziai felmérések a töltéskoronán
  • megfelelő végzettségű szakemberek alkalmazása, azok munkaköri leírása
  • vészhelyzeti fokozatok megjelölése, mi a teendő egyes fokozatok esetén
  • tározótó  maximális vízszintjének meghatározása
  • maximális vízszint feletti vízmennyiség elvezetésének módja
  • védelmi készlet megállapítása, mobilizálhatósága
  •  kinek a feladata a védekezés irányítása, milyen szakmai felkészültsége van a védekezés lebonyolításához.

A töltésszakadásnak előzményei szoktak lenni, ezeket lehet észlelni. Előzmények: szivárgás, csurgás, buzgár képződés, töltéstest roskadása. A hivatkozott intenzív esőzéskor, irreálisan magas tóbeli víztartáskor a töltéstestet, mentett oldali részeket fokozottan kell figyelni, adott esetben a védekezést el kell végezni.

A Ptk. 345. §-a a veszélyes üzemi felelősséget nem vétkességi, hanem objektív alapon rögzíti, ennek ellenére kíváncsi vagyok, milyen álláspontra helyezkedik a jelen polgári perben az eljárás alperese, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. a felelősség kapcsán? Elismeri-e a felelősségét?

Az alperesi cég nem ismeri el jogi felelősségét, meteorológiai és talajtani vizsgálatok beszerzését szorgalmazza. A katasztrófát megelőző földmozgásokra és az esős időjárási viszonyokra hivatkozik. Becsatolt pl. egy 2011. februári (!) újságcikket, amely egy idei, januári 4,8 erejű oroszlányi földrengésről tudósít. Ez sem időben, sem földrajzilag nem hozható összefüggésbe a tavaly októberi ipari-katasztrófával.

Ebben az ügyben hány olyan károsult van, akiknek a teljes vagyona- háza, termése, ingósága- odaveszett? Hol laknak, miből élnek most ezek az emberek?

A 38 felperesi pertárs közül 9 felperesnek bontották le a házát, ebből 3-an költöztek el Devecserből - köztük egy idős nyugdíjas, aki a mai napig albérletben él. A többiek Devecserben kaptak házat az új lakóparkban. A felperesek közül 6 vállalkozó, akik bevételük nagymértékű csökkenése miatt csatlakoztak a pertársasághoz. Egyiküknek a vállalkozása a katasztrófa következtében tönkrement, így a család megélhetése bizonytalanná vált.

Mekkora a jelen perben érvényesíteni kívánt követelésük teljes összege? Mi a véleménye, a 38 károsult vonatkozásában nagyságrendileg, összesen mekkora az az összeg, amely ténylegesen alkalmas lenne ezeknek az embereknek nemcsak a teljes kára megtérítésére, hanem arra is, hogy képesek legyenek új otthont teremteni, új életet kezdeni és az elszenvedett traumát kitörölni az emlékezetükből?

Meg kell említenem, hogy néhányan kárenyhítést kaptak az államtól, illetve az önkormányzattól. Ez azonban csepp a tengerben. A követelésünk összesen 300 millió forint, amely elegendő lenne ahhoz, hogy a károsultak új otthont teremtsenek maguknak és „lelkileg”, pszichésen is kárpótlást kapnának azzal, hogy ha precedens ítélet születne, amely azt sugallná, hogy nem lehet többet Magyarországon kibújni a jogi felelősség alól egyetlen cégnek sem, még ha annak tulajdonosai, vezetői közül néhányan hazánk leggazdagabb milliárdosai közé is tartoznak.

Igénylik-e a felperesek jelen ügyben a vagyoni kártérítésen (vagyonukban bekövetkezett értékcsökkenésen és elmaradt vagyoni előnyökön) felül a  nemvagyoni káruk megtérítését is? Alkalmas-e egyáltalán egy bizonyos összegű nemvagyoni kártérítés egy ilyen mértékű katasztrófa sebeinek enyhítésére?

A nem vagyoni kárral inkább enyhíteni lehet a felpereseknek azt a pszichikai, sokkszerű, saját maguk által átélt szörnyűségeit, amelyet a váratlanul rájuk zúduló lúgos hatású vörösiszap okozott nekik, bár elfelejteni, kitörölni az emlékezetükből a történteket soha nem lehet. Egyik felperes, K. Tamás a bíróságon előadta, hogy „én nyakig voltam ebben az áradatban és nem volt másra időm, csak arra, hogy az emberi életet mentsük”. Ügyfelem és családja kis híján életüket  vesztették.

A magyar állam szerepvállalása jelen van –e valamilyen formában ebben az ügyben?

Igen, a Magyar Állam jogutódlása folyamatban van, hiszen a támogatási és kárenyhítési megállapodással néhány felperes a Magyar Államra engedményezte a követelést.

Van-e róla tudomása, hogy ezen az ügyön kívül még hány ilyen kártérítési eljárás van folyamatban?

Tudomásom szerint a Veszprém Megyei Bíróság ezen kívül még öt – hat kártérítési pert tárgyal.

Konzultált-e már az alperes ügyvédjével /ügyvédeivel, van-e vajon lehetőség az ügy gyorsabb, hatékonyabb lezárására, akár egy peres eljáráson kívüli megegyezés formájában?

Igen, a per megindítását követően konzultáltam már az alperesi cég jogi képviselőjével, hiszen a peren kívüli egyezség mindenki számára megnyugtató és előnyös lenne. Tavaly a keresetlevél benyújtását megelőzően peren kívüli egyeztetést kezdeményeztem ajánlott-tértivevényes levélben a cég tulajdonosánál és vezérigazgatójánál. Szerettem volna, ha egymás álláspontját megismerjük, esetleg peren kívül megegyezünk. Sajnálatos, de a kezdeményezésem kútba fulladt, mert a mai napig válasz nem érkezett rá, ehelyett a MAL Zrt. egyáltalán nem ismeri el a felelősségét, vitatja azt. Bízom benne, hogy a független magyar bíróság helyt ad kereseti kérelmünknek és megállapítja a jogalapot – a veszélyes üzem működéséből eredő károkozást – és megítéli szerencsétlenül járt ügyfeleimnek a megfelelő mértékű kártérítést.

-------------------------------------------------------------------
  • Dr. Bense László Erik szakmai életrajza:

Dr. Bense László Erik ügyvéd, 1995. óta a veszprémi Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetének egyetemi vendégtanára.  A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte jogi tanulmányait. Az egyetem elvégzését követően dolgozott a Bács-Kiskun megyei Bíróságon, később a megye legnagyobb termelőszövetkezetében volt jogtanácsos. 1987-ben sikeres pályázat útján került a veszprémi Városi Tanács VB Szervezési- és Jogi Osztályára csoportvezetőnek, és ezzel párhuzamosan ellátta a Központi Munkaügyi Döntőbizottság elnöki tisztét is. Saját ügyvédi irodáját 1990-ben alapította. 

1998-tól 2010. október 3-ig volt önkormányzati  képviselő és a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közbeszerzési Bizottsága elnöke, 1998-ban az Ügyrendi- és Igazgatási Bizottsága, majd a Közbeszerzési Bizottság elnöke. 1995- től a Magyar Tudományos Akadémia VEAB Környezetjogi- és Környezetgazdasági Bizottságának társelnöke, az Első Magyar Természetgyógyász Kamara alapítója, országos elnöke.

A Közegészségügy, jogi alapismeretek c. könyv (1998), A környezetjog és intézményrendszere c. egyetemi  tankönyv (2003) írója és számos tudományos publikáció megírása fűződik a nevéhez.

Főbb cikkei: A civil szervezetek helye és szerepe a hazai jogszabályok tükrében, A környezetvédelmi jog önálló joggá válásának folyamata. 

Kitüntetései: Pro Natura et vita díj (2001), Pro Meritis arany- és ezüst fokozata, az 1956-os forradalom és szabadságharc Emlékplakett (2006).