Gesztenyéskerti csaták két felvonásban: tét a gyülekezési jog

2005. december 27. Dr. Gaudi-Nagy Tamás <>

A Nemzeti Jogvédõ Alapítvány esettanulmánya

1. Gesztenyéskerti csata 2003.

Amint emlékezetes a LELKIISMERET ’88 CSOPORT tüntetést kívánt tartani 2003. december 1-én a budai Gesztenyéskertben, onnan vonulva Medgyessy Péter akkori miniszterelnök házához. A rendezvény célja az volt, hogy tiltakozást fejezzenek ki a Medgyessy Péter és a román kormányfõ egy évvel korábbi, nemzeti érzületet sértõ koccintása miatt. Az elsõ, 2004. november 24-i bejelentés szerinti tüntetést a rendõrség - a bíróság által is megerõsített módon - megtiltotta a közlekedési rend aránytalan sérelmére hivatkozással, ezt követõen azonban a szervezet 2003. november 28-án újabb három tüntetésre vonatkozó bejelentést tett, amelyeket a BRFK határozatokkal nem tiltott be, ezért az ezek a rendezvények megtarthatóak lettek volna.
Ennek ellenére a hatalmas erõkkel felvonuló rendõrség erõszakosan feloszlatta a tüntetést, 51 embert elõállított, velük szemben rendzavarás szabálysértése miatt szabálysértési eljárásokat kezdeményezett. Kocsis Imrét, a LELKIISMERET ’88 CSOPORT elnökét három napos õrizet után figyelmeztetésben részesítették és egyben gyülekezési joggal való visszaélés miatt is szabálysértési eljárás alá vonták, a rendõrségi szakban nem jogerõsen 80 ezer forint pénzbírsággal sújtották.
Az ezt követõ jogi csata viszont a jogvédõk számára hozott sikereket: a 2004-ben megalakult Nemzeti Jogvédõ Alapítvány odaállt az ügy mellé és azóta is segíti a védelemre szorulókat.
A gyülekezési törvény adta jogánál fogva Kocsis Imre, mint a feloszlatott tüntetés egyik résztvevõje pert indított a BRFK ellen a tüntetés jogellenes feloszlatásának megállapítására.

Erre a perre tekintettel az összes megindult szabálysértési eljárást a bíróságok felfüggesztették. A rendõrség feloszlatási akciója keretében elõállított további 50 személlyel szemben a Budai Központi Kerületi Bíróság a rendzavarás miatt indult szabálysértési eljárásokat azonban kivétel nélkül megszüntette 2005. õszén szabálysértés hiányában.

2005. december 1-ejei hatállyal Kocsis Imre szabálysértési felelõsségre vonhatósága a két éves elévülési idõ lejárta miatt megszûnt a feloszlatott tüntetés kapcsán az ellene gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt indult szabálysértési eljárásban. A lefoglalt zászlók és transzparensek visszajárnak, az eljárás megszüntetésének van helye.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2004. június 9-én meghozott elsõfokú ítéletében jogellenesnek nyilvánította a LELKIISMERET ’88 CSOPORT által 2003. december 1-én, a budapesti Gesztenyéskertben tartott tüntetés rendõri feloszlatását. A BRFK fellebbezése eredményeképpen a másodfokú bíróság az elsõfokú ítéletet hatásköri hiba miatt hatályon kívül helyezte és új eljárás rendelt el a Fõvárosi Bíróság elõtt.
Ebben a perben 2005. december 9-én megszületett ítélet immár jogerõsen megállapította, hogy a 2003. november 28-án bejelentett, 2003 december 1. napján Budapesten, a XII. kerület BAH csomópont-Gesztenyéskert-Jagelló út- Stromfeld Aurél út- Medgyessy ház útvonalra tervezett rendezvényt a BRFK jogellenesen oszlatta fel. A bíróság kötelezte a rendõrséget 125 ezer forint perköltség megfizetésére.
A LELKIISMERET ’88 CSOPORT vezetõje keresetének teljes egészében helyt adó ítélet indokolásában a bíróság kimondta, hogy a BRFK a többszörösen a gyülekezési törvénybe ütközõ módon járt el.
Amellett, hogy nem hozott a rendõrség alakszerû tiltó határozatokat, késve reagált a november 28-i új bejelentésekre, a BRFK tiltó határozatnak nem tekinthetõ értesítésének dátuma november 30., a közlésre pedig csak a törvényi határidõn túl, a tüntetés helyszínén került sor.
A feloszlatott rendezvény nem volt megegyezõnek tekinthetõ a korábban bejelentett és megtiltott rendezvénnyel, mivel más volt a hely, az idõ és a létszám. Téves tehát a rendõrség azon álláspontja, hogy már önmagában ezért feloszlatható volt a tüntetés.
A rendõrség mint egy lényeges alapjog érvényesüléséért felelõs államigazgatási szerv nem tekinthetett volna el az új bejelentések érdemi elbírálásától, ezért jogellenesen járt el akkor, amikor nem hozott alakszerû határozatokat a bejelentésekkel kapcsolatban és ebbõl következõen az alakszerû határozatokkal meg nem tiltott tüntetések feloszlatása is jogellenes volt.
A bíróság különös hangsúllyal utalt arra, hogy a határozatok elmaradása megfosztotta a kérelmezõt a jogorvoslati jogának gyakorlásától. Így csupán ezen perrel volt lehetséges a gyülekezési jogukban meggátolt személyek számára elvi elégtételt szolgáltatni.
A rendõrség azon védekezését is alaptalannak találta a bíróság, hogy a feloszlatásra okot adott volna az is, hogy a bejelentett 12 fõs létszám helyett 70-80-an jelentek meg a helyszínen. Ez a gyülekezési törvény szerint és a bíróság szerint sem feloszlatási ok.
A bíróság megállapította, hogy nem veszélyeztette a rendezvény békés jellegét az, hogy a tüntetés résztvevõi "markáns és határozott" véleményt fogalmaztak meg a rendõrökkel és az akkori kormánnyal kapcsolatban, a hangos politikai vélemény-nyilvánítás a tüntetések természetéhez hozzátartozik. Az indokolás szerint ugyan az intézkedõ rendõrökkel kapcsolatos vélemény-nyilvánítás nem szerencsés, de még ez sem feloszlatási ok. A résztvevõk erõszakosságára utaló jeleket a rendõrség nem tudott bizonyítani, de ilyen nem is volt.
A jogellenesen feloszlatott tüntetés rendõri intézkedés alá vont résztvevõit jogellenes fosztották meg személyes szabadságuktól, illetve gátolták meg abban, hogy az Alkotmány és az Európai Emberi Jogi Egyezmény által garantált gyülekezési jogukat gyakorolhassák. Emiatt személyhez fûzõdõ jogaikat megsértette a rendõrség, ezért nem vagyoni kártérítés illeti õket.
A polgári demokrácia egyik legfontosabb alapjoga, a gyülekezési jog témakörében iránymutató jellegû döntés született, amely nagyon komoly kihatással lehet a rendõrségi gyakorlatra.

  • kapcsolódó anyagok
RENDŐRSÉG
ALAPJOGOK
TANULMÁNY