Címke: tanulmány

Társadalom és jog Könyvbemutató a MTA Kupolatermében – A magyar lakosság joghoz való viszonyáról végzett kutatás

A GloboBook kiadó Társadalom és jog című könyvében Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas, Pulitzer-emlékdíjas szerző és Dr. Zsidai Ágnes jogtudós, az ELTE jogi karának habilitált docense egy 973 fős, 2013-ban készült, a magyar társadalom szerkezetét vertikálisan és horizontálisan reprezentáló kutatás alapján vizsgálta a magyar lakosságnak a joghoz való viszonyát. A könyvet az MTA Kupolatermében mutatták be.

A bírósági végrehajtás a számok tükrében

Az elmúlt évek során igen magas számú végrehajtási ügy keletkezett. Az 1994. évi LIII törvény (a továbbiakban Vht.) indoklása még évi 300.000 db keletkező ügyről beszél, míg ma már évente ≈ 500.000 db üggyel lehet számolni. Ez a félmilliós ügydarabszám, mint általános adat szerepel a médiában és erre hivatkoznak a mindennapok során általános jelleggel. Mire nyújt választ ez az általánosítás? Mit is takar pontosabban ez az adat? Mennyire pontos? Mik a tendenciák? Ezekre a kérdésekre keresi a válasz a jelen tanulmány egyéni adatkérésekre támaszkodva a 2010-2011-2012. év azon adatállományát használva, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Magánjogi és Igazságügyi Kodifikációs...

Fortsetzung der Rechtsprechung zum Einfrieren von Geldern – Terrorismusbekämpfung durch Sanktionen

A terrorizmus elleni küzdelem jegyében született ENSZ BT 1267 (1999) határozata alapján az ENSZ valamennyi tagállamának kötelessége feltérképeznie és befagyasztania a terrorista-gyanús személyek és szerveztek közvetlen, illetve közvetett ellenőrzése alatt álló pénzeszközöket és forrásokat. A BT által e célra létrehozott Szankcióbizottság határozatai alapján minden gyanús személy és szervezet felkerült egy ún. feketelistára és az Európai Unió Tanácsa is megalkotta kötelező jelleggel rendeleteit (467/2001/EK 2062/2001/EK) valamint a listát is átvette a rendelet mellékletében. A listára való kerülés feltételei és az azzal szembeni bírósági felülvizsgálati lehetőségek azonban mindkét szint szabályozásából kimaradtak Az érintettek (Yusuf/ Ayadi, Hassan és Al-Barakaat) a tulajdonhoz való alapjogukra...

Az ingatlan–nyilvántartás igénybevétele a végrehajtás során a római kortól a szocializmusig

Már a római korban és a középkorban is rájöttek, hogy – akár az adók könnyebb behajtása céljából, vagy hitelfedezet gyanánt – az ingatlan tulajdon nyilvántartása elkerülhetetlen. A hitelélet növekedésével egyre több alkalommal szolgált az ingatlan a tartozás megfizetésének biztosítására. A legegyszerűbb mód annak bizonyítására, hogy az adós az ingatlanát biztosítékként nyújtotta egy írásos nyilvántartás vezetése bizonyult, hiszen „a szó elszáll, az írás megmarad”. A tanulmány bemutatja, hogy a két jogág – az ingatlan-nyilvántartási jog és a bírósági végrehajtás – hogy fejlődött kart karöltve az idők során, hogyan változott és formálódott, milyen hatással voltak egymásra, és milyen út vezetett ahhoz, hogy...

Die Tätigkeit des Europäischen Gerichtshofs für Menschenrechte im Arbeitsrecht – Az Emberi Jogok Európai Bíróságának munkajogi ítélkezési gyakorlata

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítélkezési gyakorlatának a német munkajogra gyakorolt hatása napjainkban növekvő tendenciát mutat. Gyakran előfordul, hogy munkajogi jogviszonyokban alap- és emberi jogok megsértésre kerülnek, mint például a vallás- vagy a véleményszabadság. Legutóbbi Németországot érintő munkajoggal kapcsolatos eljárások marasztaló ítélettel végződtek, ami rendkívüli visszhangot váltott ki a német munkajogászok körében. Hangsúlyozandó, hogy az EJEB előtt nem egy adott munkajogi intézkedés (pl. felmondás), hanem az azt jóváhagyó bírósági döntés kerül megkérdőjelezésre. A tény, hogy olykor a Német Szövetségi Munkaügyi Bíróság (BAG) és EJEB ítéletei ellentétes irányba mutatatnak, még érdekesebbé teszi a témát. A dolgozat az EJEB felépítésének és...

Perpótló végrehajtási elemek a munka jogában

Perpótló végrehajtási elemek a munka jogában

A bírósági végrehajtás, mint speciális nemperes eljárás kétségtelenül perpótló szerepet tölt be a munkajogban néhány szigorúan körülhatárolt esetben. A magánszféra alanyai közül a jogalkotó a munkáltatót hozza abba a kitüntetett helyzetbe, hogy egyoldalú jogi aktusa – amennyiben az a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben (Vht.) foglalt feltételeknek megfelel – végrehajtható lesz anélkül, hogy a végrehajtást bírósági, vagy egyébként a törvény rendes útjára tartozó eljárás, és az annak alapján meghozott végrehajtható határozat megelőzte volna.