Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. február 8. péntek | Regisztráljon most!

A közszereplők személyiségvédelmének polgári jogi gyakorlata

2011. augusztus 30. Dr. Grácz Zsuzsanna

"A fejlett demokráciákban igen hangsúlyos a közélet szereplői bírálatának lehetősége, a közéletről szabadon történő véleményalkotás, ami a közszereplők személyén túlmenően igen jelentős befolyással bírhat egyes esetekben a társadalom életére, a politika, a tudomány és művészet dimenzióira. Az ezzel kapcsolatos alapprobléma mindenhol az, hogy a fenti igen fontos érdek (a közélet tisztasága, a fontos társadalmi érdekekben a közvélemény alakítása, a véleményalkotás szabadsága) összeütközésben áll az egyén személyiségi jogainak védelmével. A rendszerváltást megelőzően – mint ahogy a diktatúrákban általában – nem volt lehetőség a közélet kérdéseivel kapcsolatos nyílt véleménynyilvánításra, főként a politikában részt vevő közéleti szereplők bírálatára, és általánosságban a személyiségi jogoknak nem volt jelentősége a joggyakorlatban. Ezért a rendszerváltást követően a jogalkotókra, illetve a jogalkalmazókra kiemelkedő szerep hárult a jelen tanulmánnyal érintett területen. Mivel a polgári jogi jogszabályok a közszereplőkkel kapcsolatos személyiségvédelem terén igen szűkszavúak, ezért a polgári bíróságokra hárult a feladat, hogy a rendelkezésre álló szabályozást tartalommal töltsék meg. Ebben – a később kifejtettek szerint – kiemelkedő feladatok jutottak az Alkotmánybíróságnak, amely több határozatában (amelyek közül legkiemelkedőbb a 36/1994. (VI.24.) AB határozat) alapvetően meghatározta a bírósági gyakorlat alakulását, és útmutatást nyújtott az összeütközésbe kerülő alkotmányos alapjogok vonatkozásában.

Jelen dolgozatban oly módon elemzem a közszereplők személyiségi jogvédelmének főbb gyakorlati kérdéseit, hogy először a közszereplői minőséget kísérlem meg meghatározni, majd a személyiségvédelem azon területeit érintem, ahol a közélet szereplői vonatkozásában eltérések tapasztalhatóak a nem közszereplő személyek személyiségi jogvédelméhez képest. Az egyes felmerülő kérdések kapcsán néhány általános meghatározást és megállapítást követően a Legfelsőbb Bíróság joggyakorlatát és az Ítélőtáblák témához kapcsolódó fontosabb döntéseit említem meg. Az ítélőtáblák határozatainak megjelölt száma az anonimizálást követően a határozatoknak adott szám."

A tanulmány szerzője Dr. Grácz Zsuzsanna, bírósági titkár.

letöltés
  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG