Sportjog - dr. Princzinger Péter rovata

Szakmai rendezvényeken, tudományos közleményekben rendre elhangzik az a tétel, hogy a sportjog egy relatíve fiatal, dinamikusan fejlődő jogterület. Ezzel egyet is tud érteni, aki mondjuk a sportjog nemzetközi fejlődését vizsgálja, vagy aki áttekinti az elmúlt húsz év sportjogi jogalkotásának hazai fejleményeit. Azonban ami a szakmai-tudományos közéletet, és azon belül a publikációs aktivitást illeti, az említett dinamika – fogalmazzunk udvariasan – kevésbé érhető tetten. Egyik-másik hagyományos jogi szaklapban elvétve bukkan fel egy-egy sportjogi írás. Ennek az egyik lehetséges oka, hogy eddig egyáltalán nem létezett a sportjogot művelők gondolatainak, produkcióinak nyilvánosságot biztosító, folyamatosan működő szakmai-tudományos periodika. Ezen a helyzeten változtat most a Jogi Fórum legújabb tematikus melléklete, a sportjogi rovat elindításával. tovább →

„Semmi sem erősebb, mint az az idea vagy információ, amelynek eljött az ideje”

Meggyőződésem, hogy ez a – Magyar Sporttudományi Társaság Sportinnovációs Bizottságának honlapján olvasható – Victor Hugo idézet a sportjogra is érvényes. Szerintem időszerű egy sportjogi szakmai fórum elindítása. (Hogy a helyes-e a helyzetértékelésem, azt a sportjogi rovat rövidesen igazolni, vagy cáfolni fogja.)

A hazai sportjogi termés bizonyosan több, gazdagabb annál, mint ami ebből a külvilág számára látható. A potenciális szerzői kör, ami a szűk keresztmetszetet jelenthetné, éppenséggel létezik, sőt bővül, formálódik egy „sportjogász” réteg. Azokra az elméleti és gyakorló jogászokra kell gondolni, akiknek ez a terület a „szívügyük”, akik oktatják, kutatják a sportjogot, akik különböző konferenciákon színvonalas előadásokat tartanak, illetve sportolók és sportszervezetek ügyeiben látnak el tanácsadói munkát vagy képviseletet. Az ország nyolc jogi kara közül ötnek a tanrendjében találunk sportjogi kurzusokat, és létezik már két sportjogi szakirányú továbbképzési program is. Értelemszerűen keletkeznek tehát sportjogi tartalmak is.

A sportjog azonban, úgy tűnik, nem vált annyira erős jogterületté, hogy egy papír alapon – akár mondjuk csak negyedévente megjelenő – periodikát képes legyen megtölteni tartalommal (és fenntartani anyagilag). Legalábbis, úgy gondolom, ha ennek lett volna létjogosultsága, az erre hivatott szervek vagy szakemberek valószínűleg alapítottak volna sportjogi folyóiratot. Személyes véleményem szerint elképzelhető, hogy a szakma ma már nem is igényli feltétlenül a nyomtatott formátumot, az pedig nyilvánvalónak tűnik, hogy a – remélhetőleg aktivizálható – szerzői kör tagjai nem idegenkednek műveiknek az Interneten történő közlésétől. Jelenleg azonban magyar nyelvű sportjogi tartalom lényegében az Interneten sincs. A „lényegében” szó némi magyarázatot igényel, ez a sommás megállapítás kis pontosításra szorul: van néhány cikk, ami „valahogy” felkerül az Internetre, de ez teljesen szórványos vagy esetleges (ezzel a témával külön írás keretében foglalkozunk).

Mindezekből kiindulva nagyjából megkockáztatható, hogy a Jogi Fórum sportjogi rovata hiánypótló kezdeményezés, és talán nem alaptalan az a várakozásunk, hogy a rovat akár szakmai közösségszervező erővé is válhat.

Mit kínál a Jogi Fórum sportjogi rovata?

A sportjogot művelő jogászoknak a publikálás és a szakmai párbeszéd lehetőségét, a sportjog iránt érdeklődőknek olvasnivalót az alábbi műfaji keretek között:

Várjuk a nagyobb terjedelmű, tudományos vagy gyakorlati szempontból jelentős kérdéseket vagy kutatási eredményeket tárgyaló, a tudományos közlemények közlési szabályainak betartásával készített írásokat (tanulmányokat). Kívánatosnak tartjuk, hogy ebben a kategóriában referált dolgozatok jelenjenek meg, ami annyit jelent, hogy szakmailag mértékadónak elfogadott bírálók által véleményezett írások közlésére törekszünk. E tekintettben pl. egy szabályosan elbírált szakdolgozat átdolgozásával készült cikk referáltnak tekinthető, hiszen a mű szakmai színvonalára garancia a szakdolgozó konzulense.

Az Interneten általánosan elterjedt a különböző konferenciákon megtartott előadások MS ppt formátumban való közzététele. Arra bíztatjuk a Tisztelt Kollégákat, hogy küldjék meg sportjogi tárgyú konferencia-előadásaikat, melyeket korrekt forrásmegjelöléssel, a szerzőtől származó rövid szöveges felütéssel, vagy – ha a szerzőnek nincs kifogása ellene, akkor – szerkesztői bevezetéssel teszünk közkinccsé. A sportjogi rovatban olvashatók lesznek szerkesztett szöveges interjúk, de a technikai feltételek függvényében megpróbálkozunk audio- vagy video-file-ok formájában rögzített „élő” anyagok közlésével is.

Magára valamit adó jogi szaklapnak úgyszólván kötelező a joggyakorlat ütőerén tartania az ujját. Ez a bírósági és a sportszövetségi határozatok publikálásának jelenlegi hazai gyakorlatát ismerve nem a legegyszerűbb vállalás. Tervezzük jogszabály-módosítások, hozzáférhető konkrét sportszövetségi döntések és bírósági határozatok, továbbá a Sport Állandó Választottbíróság, a Nemzetközi Sport Döntőbíróság, és az Alkotmánybíróság releváns határozatainak tárgyszerű – esetleg értékelést is tartalmazó, esettanulmány-szerű – ismertetését.

Új rovatunk, amennyiben erre igény mutatkozik, teret nyit a vélemények ütköztetésének is: lehetőség lesz vitaindítónak szánt írásokkal jelentkezni, és értelemszerűen a más által közölt vitacikkhez hozzászólni, válasz-közleménnyel reagálni, a vitairatban felvetett gondolatot továbbfűzni. Követelmény, hogy mind a vitacikk, mind a válasz-írások a tudományos közlés formai, stilisztikai szabályait betartva készüljenek.

Nem zárkózunk el a felsorolt kategóriákba nem sorolható, talán inkább „színes” anyagoknak (érdekességeknek) nevezhető munkáktól sem, ha annak van bármi sportjogi vonatkozása (konferencia-beszámolók, könyvismertetők, sportjogi képzésekkel kapcsolatos híradások, jogász sporteseményekről szóló tudósítások). Alapállásunk szerint a sportjog iránt közömbös, úgymond „átlag” jogász nincs, csak legfeljebb olyan, akinek valami miatt még nem volt alkalma belekóstolni ennek az izgalmas jogterületnek a kérdéseibe.

Budapest, 2009. július

dr. Princzinger Péter

Sportjog szakirodalmi adatbázis
tanulmányok

Rippel-Szabó Péter: Összeegyeztethetetlen állami támogatások A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvényben?

Tanulmány az európai jog állami támogatásokra vonatkozó szabályainak szemszögéből


2011. január 28.

2010. augusztus 10. napján a Magyar Közlöny 2010. évi 129. számában1 hirdették ki A sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvényt. A jogszabály öt törvényt módosít, melyek közül – elsősorban a hivatásos – sportéletre a legnagyobb hatást talán A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, valamint Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása gyakorolhatja. A két említett jogszabály módosításának hatálybalépése azonban még várat magára, hiszen ahhoz – amennyiben azok állami támogatásnak minősülnek – az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges. Ebben a vonatkozásban a központi kérdés az, hogy a két említett törvény módosítására irányuló javaslatok a belső piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősülnek-e, azaz a Bizottság a jogszabályok módosításához hozzájárul-e, vagy egyáltalán hozzá kell-e ehhez járulnia? A tanulmány fentiek értékelésére tesz kísérletet.

letöltés

Dr. Princzinger Péter: Ígéretes kezdés – Gondolatok a „sportbarát jogi környezet”-ről

2010. szeptember 20.

A sportéletre gyakorolt várható hatását tekintve a profi sport jogi alapjait megteremtő 1998. évi XXXI. törvényhez fogható az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának utolsó ülésnapján, utolsóként zárószavazásra bocsátott törvénymódosítás jelentősége. A közeljövő egyik nagy kérdése, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja-e azt a társasági adókedvezménnyel ösztönzött támogatási konstrukciót, amelynek révén a kedvezményezett sportszervezetek akár több tízmilliós biztos forráshoz juthatnak a társasági adófizetési kötelezettség alól a támogatás mértékéig mentesített vállalkozásoktól. A másik érdekes kérdés, hogy lesz-e, illetve hogyan alakul a folytatás. A látványsportok élvonalbeli csapatainak megsegítése után lesz-e szakmai koncepció, megfelelő lobbi erő és nem utolsó sorban pénzügyi mozgástér a rekreációs sport feltételeinek javítására? Hogyan kívánja, miként tudja az állam „helyzetbe hozni” az amatőr-, illetve a szabadidősportot?

letöltés

Dr. Hegedűs Dóra: Sportjogi szakirodalmi adatbázis az Interneten – az ELTE új szolgáltatása

2010. július 21.

Érdekesnek tűnő téma, kiaknázatlan, nem elcsépelt. Talán ezért választottam magam is a sportjog kérdésköréből a szakdolgozati témámat. Azzal azonban nem számoltam, hogy éppen a téma egyik vonzó tulajdonsága – a kiaknázatlanság – miatt milyen nehézségekbe ütközöm majd. Rá kellett ugyanis döbbennem, hogy ha egy érdeklődő joghallgató a sportjog bármely „ágát” a jogi szabályozásnál mélyebben szeretné megismerni, akkor az egyszerű kutatómunkával csupán néhány, az interneten is fellelhető cikket, a könyvesboltokban, és a legtöbb könyvtárban pedig Sárközy Tamás Sportjog című törvénymagyarázatát találja. Ez azonban meglehetősen kevés egy megalapozott, magas színvonalú tanulmány elkészítéséhez.

Sportjogi tartalmak az Interneten

Az alábbi áttekintés bizonyára nem teljes körű, azonban kijelenthető, hogy az Interneten hozzáférhető sportjogi munkák köre ennél sokkal biztosan nem bővebb:

Egyrészt elérhető néhány átfogó mű magáról a sportjogról:
  • Nemes András: A „sportjog” művelésének távlatai hazai és nemzetközi kitekintésben. Kalokagathia, 1997. évi 1-2. szám: 95-103. és Kolláth György: Hozzászólás a „sportjog” művelésének kérdéséhez. Kalokagathia, 1997. évi 1-2. szám: 104-106. http://www.hupe.hu/…1997_1-2.pdf
Másrészt – többnyire on-line jogi szaklapokban vagy a szerzők személyes honlapjain – hozzáférhető néhány konkrét sportjogi témát feldolgozó cikk és tanulmány:
  • Kolláth György: Alapvető szabályozási elvek, területek, összefüggések és megoldások a készülő testnevelési és sporttörvényhez. Kalokagathia, 1995. évi 1. szám (Kalokagathia tartalomjegyzék: http://www.hupe.hu/01.html)
Érdekes lehet az alábbi hét munka is, de sajnos a címüknél többet alig tudhatunk róluk, mert a Magyar Sportmenedzsment Társaság honlapján a hétből csak kettő tölthető le:
  • Hajdu Péter: A közigazgatás korszerűsítése az önkormányzati sportigazgatásban.
  • Nagyréti József: Az Unió sportja.
  • Nagyréti József: Észrevételek a Nemzeti Sportstratégia vitaanyagáról.
  • Nagyréti József: A sporttörvénytervezet vitájához.
  • Kecskés László – Soós Tamás: Kiterjesztette az Európai Bíróság a Bosman ítélet sportolókra vonatkozó kedvezményét.
  • Robert Siekmann előadása: Európai Unió és Sport: Jog és Politikák.
  • Roberto Branco Martins előadása a munkavállalók szabad mozgása kapcsán és a sport európai joggal való konfliktusának kérdéséről.

Gondolatban továbblépve még könnyen addig a feltételezésig is eljuthatunk, hogy a téma fiatalsága – és valamennyire létének vitatottsága – miatt nem is nagyon készülnek/készülnek sportjogi tárgyú publikációk. Ugyanakkor az országban a nyolc jogászképző intézmény közül öt karon folyik szervezett formában sportjogi oktatás, két egyetem még sportjogi szakjogász képzést is indít évről évre. Erről az oldalról szemlélve tehát nehezen elképzelhető, hogy a relatíve elterjedt sportjogi oktatás – és feltehetőleg az érdeklődők nagy száma – ellenére a fentebb említetteken kívül más írások nem készültek/készülnek. Ez esetben viszont ahhoz a feltételezéshez juthatunk el, hogy a sportjogi kutatásokkal foglalkozók kutatásaik eredményeit csak szűk, helyi körben teszik elérhetővé, és munkáikat nem jelenítik meg a bárki számára egyszerűen, költségmentesen elérhető világhálón. Ez azonban sajnálatos módon a „jogterület” fejlődésének nem tesz jót.

Az első – mondjuk így: „kísérleti szakaszban megrekedt” – próbálkozás a sportjogi tartalmak Internetes megjelenítésére a 2008 óta működő Sportjus Magyar Sportjogász Társasághoz köthető, melynek az egyik – ha nem a legfőbb – vállalt feladata a sportjogi tudományos életet szervezése, és az eredményeknek a világhálón való megjelenítése. A Sportjus honlapján két évig látható volt a „Sportjogi tartalom” című fül, azonban erre kattintva az érdeklődő valódi tartalmat nem talált. A cél a meghiúsulni látszik, ma már maga menüpont sem elérhető.

Az ELTE sportjogi szakirodalmi adatbázisa

Ezen a helyzeten változtathat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara (ELTE PPK) könyvtárának on-line szolgáltatása, az Interneten bárki számára elérhető „Sportjogi adatbázis”.

Az adatbázis megalkotásának elsődleges célja az volt, hogy szakmai támogatást nyújtson a 2010. szeptemberében induló sportszervező BSc szak hallgatóinak, de az on-line bibliográfia hosszabb távon általában is hozzájárulhat a sportjog művelésének fejlesztéséhez. Az adatbázis egyszerűen „mutatja meg” a sportjogi szakirodalmi termést, hiszen a könyvtárakból jól ismert, egyszerű kereső rendszernek egy web-es változatával könnyen keresgélhetünk a sportjogi publikációk bibliográfiai adataiban.

A szolgáltatás két rétegű. Az adatbázis nagyobb részt a sportjogi művek pontos bibliográfiai adatait és fizikai fellelhetőségeit tartalmazza – azaz például a címet, szerzőt, ISBN számot, megjelenés évét, és hogy a mű ténylegesen melyik könyvtár állományában található meg –, tehát az adatbázis alapvetően egy on-line bibliográfiai adattár. Azon források, tanulmányok ugyanakkor, melyek elektronikus formátumban is elérhetők, illetve más tulajdonságaik – például terjedelmük, formátumuk – miatt könnyen elektronikus formába alakíthatók, azok teljes terjedelmükben az adatbázis részét képezik, és egy link segítségével pdf formátumban azonnal letölthetők. Így tehát – igaz, még csak szűk körben, de – az adatbázis on-line tartalomszolgáltatóként is funkcionál. Nem titok, az alkotók távolabbi célja az adatbázis minél több anyagának – ez utóbb említett módon – on-line elérhetővé tétele, így az adatbázis minél nagyobb részének on-line szakkönyvtárrá fejlesztése.

Az adatbázis gyűjtőköre a nyolc jogi kar könyvtárának, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara Könyvtárának, az Országgyűlési Könyvtárnak és a Magyar Tudományos Akadémia Egyesített Társadalomtudományi Könyvtárának az állományát öleli fel. Amennyiben esetlegesen ezeken kívüli forrásban bukkanna fel sportigazgatási/sportjogi szempontból releváns mű, az kézi adatbevitellel szintén feltölthető. Indulásakor összesen 357 tétel szerepelt az adatbázisban, amely néhány hónap alatt 466 tételre gyarapodott. Ebből 179 könyv, 189 folyóiratcikk, 85 szakdolgozat, 5 doktori disszertáció és 8 darab, ezekbe a kategóriákba nem sorolható elektronikus dokumentum. A felsorolt művek mind magyar nyelvűek, és nagyrészt a nyomtatott irodalom „termését” ölelik fel, azonban a későbbiekben cél a gyűjtés kiterjesztése az on-line szakirodalomra, illetve az idegen nyelvű művekre is.

Hogy működik az ELTE on-line sportjogi adatbázisa?

A szolgáltatás bárki számára, ingyenesen elérhető, mégpedig az ELTE PPK honlapján (http://ppk.elte.hu) a „Könyvtár” fül alatt (http://ppk.elte.hu/konyvtar), az „Adatbázisok” boxban, azon belül a „Sportjogi adatbázis” gombra kattintva, vagy közvetlenül az alábbi linken:

http://ppk.elte.hu/index.php?…

A szolgáltatás – ahogyan már említettem – a könyvtárak által használt egyszerű kereső funkciókkal segíti a tájékozódó látogatót. Az érdeklődők a Böngészés/Keresés funkciók közül választhatnak – a keresés egyszerre maximum négy tárgyszóval lehetséges. Például: Ha a frissebb szakirodalmi termésre vagyunk kíváncsiak, keresési feltételként beállíthatjuk a kiadás éveként 2009-et, és a „Keresés” gombra kattintva megkapjuk a 2009-ben megjelent összesen 8 publikáció címét és alapvető bibliográfiai adatait. (Ezek közül kettő azonnal letölthető teljes terjedelemben.)

A keresés indításakor kiválaszthatjuk, hogy a keresés eredményét a három féle megjelenítési formátum (rövid, hosszú, MARC) közül melyikben kívánjuk betölteni. Az Interneten elérhető, illetve az adatbázisba teljes terjedelemben feltöltött művekhez a mű hyperhivatkozásként megjelenő címére kattintva juthatunk hozzá azonnal. A rendszer alkalmas arra, hogy az adatbázist használók az egyes művekhez rövid olvasói ajánlásokat, összefoglalókat csatoljanak, melyek a keresés eredményeképpen a művek bibliográfiai adataival együtt jelenhetnek majd meg. Azokat a műveket, amelyek on-line nem elérhetők, az ELTE PPK Könyvtára könyvtárközi kölcsönzéssel beszerzi. A kölcsönzési kérelem is elküldhető elektronikus formában.

Az adatbázis folyamatosan bővül: negyedévente kerül frissítésre, illetve folyamatos az elektronikus formában létező anyagok feltöltése. Az ELTE Sportjogi adatbázisa egyszerű szolgáltatást nyújt: megteremti az alapvető infrastrukturális feltételeket a sportjog megismeréséhez, kutatásához és oktatásához, így segítséget nyújt az egyetemi oktatóknak, hallgatóknak, valamint a sportjog gyakorlati kérdéseivel foglalkozóknak egyaránt.

Pataki Gábor: A sportjog és helyzete Magyarországon - prominensek szemével

Interjú Sárközy Tamással, Nemes Andrással és Csötönyi Sándorral


2009. október 6.

Sport + jog = sportjog?

Tankönyve már van, saját tanszéke (még) nem nagyon. Valahol pont itt, félúton van a sportjog Magyarországon, megítélése azonban még igen kérdéses. Az, hogy létezik sporttal foglalkozó jog, az nem vitás, csak kérdés, hogy a sport és a jog összekapcsolódása értelmezhető-e sportjogként. Ugyancsak kérdés, ha létezik sportjog, akkor ki a sportjogász - olyan jogász, aki foglalkozik a sporthoz kapcsolódó esetekkel, vagy ez már különálló "szakfoglalkozásnak" tekinthető?

"Az öröm vagy te, Sport!"

A sport ma már sokkal több a coubertini eszménél. Ahhoz képest, hogy a finn csodafutót, Paavo Nurmit nem engedték indulni az 1932-es los angelesi olimpián, mert egy amerikai versenyen átvett pénzdíj miatt profi sportolónak sorolták be, addig a 2008-as olimpiai bajnok teniszező Roger Federer pályafutása során már több tízmillió dollárnyi összeget "ütögetett" össze. A sport tömegszórakoztató cikk lett, rengeteg helyen kapcsolódik a jog különböző területeihez. A játékosok szerződtetése, a munkabérek kifizetése, a nézőtéri rendbontások szankcionálása, szponzori pénzek utáni adófizetés - mind-mind jogi kérdéseket vetnek fel. De akkor vajon mi a sportjog?

"...úgynevezett keresztülfekvő jogág..."

Dr. Sárközy Tamás elismert jogászprofesszor, volt miniszterhelyettes, 1988-tól 1998-ig a Magyar Jégkorong Szövetség elnöki tisztjét is betöltötte, 2004-ben jelent meg "Sportjog (A 2004-es sporttörvény magyarázata)" című könyve, 2008-ban pedig a kormány mellett működő tanácsadó, javaslattevő testület, a Nemzeti Sporttanács elnöke. Könyvben tehát biztosan létezik sportjog, de a gyakorlati életben?

Interjú Sárközy Tamással:

Kattintson a lejátszó gombra! (Az interjú letöltése)

"Az államok csak belekotnyeleskednek a sportjogba"

Dr. Nemes András sportjogból PhD-zett, a Nemzetközi Sportjogász Szövetség (IASL) elnökhelyettese, a 2007-ben a MOB tanácstermében alakult (és 2008-ban nyilvántartásba vett) Sportjus elnöke. A Magyar Sportjogász Társaság céljai igen sokoldalúak - például "a sportjogi területen igény szerint oktatási és továbbképzési tevékenység folytatása". Dr. Nemes András Ügyvédi Irodájának honlapja a tevékenységi körök között is hirdeti a sportjogot, így a TF docense számára valószínűleg nem kérdés, hogy létezik-e az önálló sportjog.

Interjú Nemes Andrással:

Kattintson a lejátszó gombra! (Az interjú letöltése)

Bokszol-e sportjogász az ökölvívók érdekeiért?

Hogy a tankönyvek lapjain megjelenik a sportjog, illetve már idehaza is van sportjogászokat tömörítő szervezet, azt láthattuk. De vajon a gyakorlatban is megjelennek a sportjogászok? Dr. Csötönyi Sándorral, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnökével beszélgettünk.

Interjú Csötönyi Sándorral:

Kattintson a lejátszó gombra! (Az interjú letöltése)

Coubertin után szabadon: a haladás vagy Te, Sport-jog...

(A felvételek az Oldies Rádió stúdiójában készültek)

Dr. Litavecz Anna előadása: A jogi szabályozás és az állami finanszírozás összefüggései a fogyatékosok sportjában

VII. Országos Sporttudományi Kongresszus, jogi szekció, 2009. május 29.


2009. szeptember 14.

Szerkesztői ajánlás dr. Litavecz Anna előadásához

A „Sport XXI.” Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat a sportot, mint a társadalmi kohézió eszközét igyekszik megragadni. A stratégia alapjául szolgáló szakmapolitikai háttéranyag szerint „a sport az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából is jelentős eszköz lehet, mindenekelőtt a betegségi mutatók javítása terén, megszakítva a betegség-szegénység-betegség ördögi körét.” A 2007-es „diagnózisban” az áll, hogy „a sportolási esélyegyenlőség azonban nem megoldott. Az idősek, a szociálisan hátrányos rétegek, a munkanélküliek, valamint a fogyatékkal élők a sportban résztvevők körében alulreprezentáltak.”

Ami a fogyatékosok sportját illeti, a nemzeti sportstratégia legfontosabb megállapításai és célkitűzései a következők: „A fogyatékkal élők társadalmi integrációjának egyik legfontosabb eszköze lehet a sport. Mindenki számára magától értetődő kell legyen, hogy a fogyatékkal élők éppúgy képesek sportolásra és sportteljesítményekre, mint ép embertársaik.” A stratégia rámutat a sportigazgatás túlzott szervezeti tagoltságára: „A fogyatékkal élők sportjának érdekképviseleti szervezetei rendelkezésre állnak, ugyanakkor az integráció az épek sporttársadalmába csak részben valósult meg: az érdekképviseletük szervezeti felépítése szétaprózódott, a fogyatékossági típusok szerinti sportolás megszervezése a jellemző. Az integrációra csak egyes adaptált sportágakban van példa, úgymint judó, tenisz, vívás. Jelenleg a fogyatékkal élők sportjában tevékenykedő országos sportszervezetek a fogyatékkal élőknek csak szűk rétegét éri el, az érintettek regisztrációja pontatlan, nem nyomon követhető, a szemlélet versenysport központú (elsősorban a „kiugrási lehetőséget” hangsúlyozza).”

A szakértői anyag szerint „A jelenlegi jogi-gazdasági környezet nem támogatja a verseny- és a szabadidősport együttműködését, azt, hogy egy országos sportági szakszövetség karolja fel a szabadidősportos sporttevékenységeket, illetve a fogyatékkal élők sportját.” „A fogyatékkal élők sportjában ez idáig aránytalanul hangsúlyos szerepet kapott a társadalmilag kevéssé releváns, mozgósító erejét tekintve csekély, nem minőségi versenysport nemzetközi versenyeinek támogatása. A társadalmi célok elérése érdekében, az eddigi támogatási gyakorlattól eltérően, a hangsúlyt a fogyatékkal élők sportba történő tömeges bevonására kell helyezni.”

Ehhez a témához szolgál értékes adalékokkal dr. Litavecz Anna (gyógypedagógus-jogász, főtanácsos, ÖM Jogi Főosztály) előadása, melyben a szerző áttekintést ad a fogyatékosok sport igazgatási struktúrájáról, a fogyatékosok sportjának jogszabályi-támogatási környezetéről. A szerző, aki egyúttal a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökségi tagja, a sportstratégiában megfogalmazott – egyébként lesújtó – helyzetértékeléshez képest is éles kritikát fogalmaz meg, ami két évvel a stratégia elfogadása után jelzi, akad e területen tennivaló.

(Az előadás a VII. Országos Sporttudományi Kongresszus jogi szekciójának keretében hangzott el, 2009. május 29-én)

letöltés

Adamkó Erna, Mező Barnabás, Princzinger Péter: A sportszövetségek autonómiája vs. a vállalkozás szabadsága (I. rész)

A kerékpárverseny-szervezés szabályozása a német, a francia és az olasz jogban


2009. július 21.

A Magyar Kerékpársportok Szövetségének Alapszabálya az MKSz kizárólagos jogaként határozza meg a kerékpárversenyek megrendezésének engedélyezését. Ez a – véleményünk szerint problematikus – rendelkezés a Tour de Hongrie Magyar Kerékpáros Körverseny logója körül kibontakozott védjegyvita kapcsán került a figyelmünk középpontjába.

letöltés

Princzinger Péter: A sportszövetségek autonómiája vs. a vállalkozás szabadsága (II. rész)

A kerékpárverseny-szervezés hazai szabályozása a német, a francia és az olasz jogi szabályozás tükrében


2009. július 21.

Korábban, külön tanulmány keretében vizsgáltuk meg a kerékpárverseny-szervezési jogokra vonatkozó német, olasz és francia jogi szabályozást. Jelen dolgozat – a külföldi példák tükrében – a Magyar Kerékpársportok Szövetsége (MKSz) Alapszabályának egyetlen pontjára fókuszál. Arra a pontra nevezetesen, amely kizárólagos jogot biztosít a kerékpárversenyek megrendezésének engedélyezésére az MKSz-nek.

letöltés




Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.