Az Európai Unió soros lengyel elnöksége számára továbbra is a gazdasági növekedés ösztönzése a kiemelkedő feladat, az uniós szakpolitikákat ennek kell alárendelni – mondta kedden az Országgyűlés külügyi bizottságában Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet. A múlt heti varsói keleti partnerségi csúcstalálkozóra utalva a diplomata helytelennek nevezte, ha a meghívott hat kelet-európai államra orosz érdekszféraként tekintenek.
Az európai integráció a gazdasági növekedés forrása – állapította meg a nagykövet. Mint mondta, a lengyel elnökség ezért is jelölte meg egyik legfontosabb feladatként a belső piac erősítését.
A belső piac erősítéséhez igazítva kell az EU többéves költségvetési keretéről szóló vitát lefolytatni, az unió költségvetésének középpontjában a versenyképesség javításának kell állnia – mutatott rá a lengyel nagykövet. Mivel a gazdasági válság a jelek szerint nemcsak a lengyel elnökséget terheli, hanem “a következő elnökségeknek is meg kell vele küzdeniük”, a hosszú távú költségvetési kereteknek a gazdasági növekedést kell szolgálniuk. Hozzátette: ennek kell alárendelni a tagországok eltérő fejlettségét korrigáló kohéziós politikát, amelynek a “legfontosabb uniós politikának kell maradnia”. A közös agrárpolitika reformja az európai mezőgazdaság korszerűsítését és versenyképességét biztosítja.
Az unión belüli együttműködés az egyetlen helyes válasz a gazdasági válságra, ezért Varsó az ezt erősítő uniós költségvetést akar –hangsúlyozta Kowalski.
Nehezményezte, hogy nincsenek átlátható elvek az egységes piac működésében, ami korlátozza a vállalkozásokat. Ezért – mint mondta – az elnökség támogatja az Európai Bizottság javaslatait a belső piac reformjára. Varsó javítani akar a kis- és középvállalatok helyzetén, mert ezek a cégek állítják elő az EU bruttó nemzeti termékének 60 százalékát és adják a munkahelyek csaknem 70 százalékát. Az elnökség még nyitottabbá tenné az uniós piacokat a külső partnerekkel folytatott kereskedelemben, ezzel párhuzamosan viszont fontos, hogy a harmadik országok feloldják a nem vámjellegű korlátokat, amelyek akadályozzák az uniós termékek és szolgáltatások piacra jutását.
Mivel a gazdasági növekedésnek elengedhetetlen feltétele a stabilitás és a biztonság szavatolása, Varsó ezekre is hangsúlyt fektet – jelentette ki a nagykövet, aki szerint egyformán fontos például a határok biztosítása vagy az élelmiszerbiztonság. Az utóbbi esetében Európának a fenntarthatóság szempontjának figyelembevételével fokoznia kell élelmiszergyártó kapacitását – mondta.
A nagykövet szerint az EU-nak a világban betöltött szerepe nagyban függ a regionális pozíciójától; az unió eddig kihasználatlanul hagyta ezt a potenciált, pedig a jó szomszédsági kapcsolatok gazdaságilag is megerősíthetik Európát, “mert viszonylag alacsony áron nagy haszon érhető el”.
A szeptember 29-30-i varsói keleti partnerségi csúcstalálkozót rendkívül sikeresnek értékelte, mint mondta, “a lengyel elnökség egyik legfontosabb eseménye volt”. Óvott attól, hogy az elemzők azt leltározzák, ki jött el, és ki maradt távol. Mint hangsúlyozta, természetes, hogy Közép-Európa számára a térségnek nagyobb a jelentősége , “nem mindenki számára egyformán fontos a keleti partnerség”. Jelentősnek nevezte, hogy az EU legfontosabb politikusai találkozhattak a fehérorosz ellenzékkel – a varsói csúcs sikerét nem az dönti el, hogy arról miként vélekednek Minszkben – fűzte hozzá.
Roman Kowalski szerint helytelen, ha a térség független államaira orosz érdekszféraként tekintenek – ez azonban nem zárja ki, hogy az EU elismerje a különleges orosz érdekeket, mint ahogy az uniónak is lehetnek sajátos érdekei Kelet-Európában.
A keleti partnerségi programban hat egykori szovjet köztársaság, Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán vesz részt. A cseh EU-elnökség idején, 2009 első felében elindított program célja, hogy szorosabbra fűzze a politikai és a gazdasági kapcsolatokat a hat részt vevő országgal, és ezáltal minél stabilabb viszonyokat teremtsen az unió keleti szomszédságában.