Magyarország elfogadta az Európai Uniónak a 2004-es évre vonatkozó pénzügyi ajánlatát, és új javaslatokat terjesztett elő a közvetlen mezőgazdasági támogatások induló szintjére.
A kedden, Brüsszelben tartott főtárgyalói konzultációkon a magyar fél ismertette a 2005-ös és 2006-os évre szóló költségvetési kompenzációs mechanizmussal kapcsolatos javaslatait is, amelyekben egyelőre nincs egyetértés az unióval. Elérhető közelségbe került viszont a megállapodás a mezőgazdasági kvótáknak és a közvetlen támogatások nemzeti kiegészítésének kérdésében – írja a Népszabadság.
Juhász Endre az EU soros dán elnökségének képviselőivel tartott – forma szerint kötetlennek minősülő – egyeztetésen fejtette ki a magyar kormánynak az elnökség egy hete előterjesztett javaslataival kapcsolatos álláspontját. Az uniós ajánlatok a csatlakozási tárgyalások legfontosabb nyitott – zömmel pénzügyi-költségvetési természetű – kérdéseire terjednek ki, de egyelőre nem tekinthetők a tizenötök közös álláspontjának. Részben ezzel függ össze, hogy a nagykövet nem kívánta elárulni a most ismertetett magyar javaslatok számszerűsített részleteit. Ez érvényes a közvetlen mezőgazdasági jövedelemtámogatások induló szintjére, illetve a bevezetésükre meghatározandó átmeneti időszakra is.
A dán elnökség a tizenötök korábban már jóváhagyott álláspontjával összhangban azt javasolta, hogy az újonnan csatlakozó országok tagságuk első évében az uniós támogatási szint 25 százalékát kapják; ez a következő két évben 5-5, majd évente 10 százalékkal emelkedne, s 2013-ban érné el az akkori uniós szintet. Ha viszont 2006 után a közösségi támogatások csökkennének, akkor az átmeneti időszak lerövidülhet. Emellett az unió hozzájárulna ahhoz, hogy az új tagországok a csatlakozás utáni első három évben a támogatásokat úgynevezett nemzeti kiegészítéssel a közösségi szint legfeljebb 40 százalékáig növeljék.
A keddi konzultációkon Magyarország a nemzeti kiegészítésekkel kapcsolatban is új javaslatot terjesztett elő, s a nagykövet tájékoztatása szerint ez ügyben “nagyon közel kerültünk a megállapodáshoz”. Másfelől viszont ez a megállapodás viszonylag távol állna attól az eredetileg felvetett magyar igénytől, amely szerint az unió által nyújtott és az elvileg járó 100 százalékos támogatási szintek különbségének az 50 százalékát lehessen saját forrásokból fedezni.