Kedvezőbb adózás alá esik jövőre a tőzsdézés és a biztosítás, s változik az osztalékadó kiszámításának módja is.
Az árfolyamnyereség-adó eltörlése, a biztosítási díjak nagyobb kedvezménye, az osztalékadó számítási szabályainak megváltozása – röviden ezek a módosítások sorolhatók azon intézkedések közé, amelyektől az állam a személyi jövedelemadó szabályainak megváltoztatásával az eddiginél nagyobb megtakarítási és befektetési hajlandóságot remél a 2003-as évben.
Míg ezek a lépések a magánszemélyek kedvét hozhatják meg a hosszabb távú tőkepiaci megtakarításokhoz, a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulás 6-ról 7 százalékra emelése leginkább az intézményi befektetőket célozza, amelyek így – a magasabb befizetéseken keresztül – a több pénzből, remélhetőleg többet visznek majd a plusztőkére szomjazó magyar tőzsdére is.
A tőzsdei ügyletek árfolyamnyereségére a 2002-es adóévben vezették be a 20 százalékos adókulcsot, amit a befektetők – leginkább a hazai spekulánsok – amolyan “büntetőintézkedésnek” tekintettek, s válaszul csapatostul hagyták el a tőzsdei parkettet. Jövőre mind az azonnali, mind az összetett és származtatott tőzsdei ügyleten elért árfolyamnyereség kamatnak minősül, és 0 százalékos kulccsal adózik.
Lényeges kitétel, hogy ez a könnyebbség csak a belföldi értékpapír- és árutőzsdén realizált bevételekre érvényes – a külföldi börzéken folytatott ügyletekre eddig is más szabályok vonatkoztak -, Magyarország uniós csatlakozása után azonban a közösség bármely tagállamának bármely tőzsdéjén megkötött ügyletre ugyanezek a szabályok lesznek érvényesek.
A nem tőzsdén lebonyolított ügyleteken elért árfolyamnyereség adója továbbra is 20 százalékos marad, és nem módosult ennek kiszámítási módja sem. Az árfolyamnyereségből származó jövedelemnek változatlanul az átruházásból származó bevétel azon része minősül, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére és a további járulékos költségekre fordított összeget.