Mostantól nem tarthatóak nyilván szexuális szokásokra vonatkozó orvosi adatok, mivel az Alkotmánybíróság eltörölte az egészségügyi törvény erre vonatkozó részét. Abban az esetben azonban, ha a betegség szexuális természetű, továbbra is lesz lehetőség arra, hogy az orvos betege nemi életére vonatkozó kérdéseket tegyen fel.

Az egészségügyi adatok védelméről 1997-ben hozott törvényt az Országgyűlés, és ebben szerepelt az a kitétel, hogy amennyiben indokolt, a szexuális szokásokra vonatkozó adat is egészségügyi adatnak minősül, azaz a szexuális szokásokat az orvos megkérdezheti, és azokat meg is kell mondani. Ráadásul ez az adat bekerül a beteg papírjaiba, és ötven éven át -a többi egészségügyi információval együtt- meg is kell őrizni.

Mostantól az orvos nem kérdezhet rá egy betegség kapcsán a szexuális szokásokra. Más a helyzet akkor, ha a betegség gyaníthatóan nemi betegség. Ekkor jelentősége marad a szexuális szokásoknak.

Németh János az alkotmánybíróság elnöke különvéleményt fűzött a határozathoz. Szerinte az úgynevezett adatkezelést, azaz már magát a kérdezést sem lehet leszűkíteni csak a nemi betegségek esetére, hiszen van sok betegség, mint például az AIDS vagy a fertőző májgyulladás, amikor bár nem nemi betegségről van szó, igenis lehet jelentősége annak, hogy az illető milyen körülmények között kapta el.

Az Egészségügyi Minisztériumban nem akartak reagálni megkeresésünkre, hogy hogyan képzelik ennek a kényes témának a jogi rendezését. Az adatvédelmi biztostól pedig külföldi utazása miatt nem tudtuk megkérdezni, hogy mit gondol az AB rendelkezéséről.