Még a december 12-13-i koppenhágai EU-csúcs utolsó óráiban is folyik majd az alkudozás a bővítés feltételeiről a tagországok és a csatlakozók között. A dán elnökség szerint a tíz államnak szánt negyvenmilliárd eurós belépési forrás a végső határ.
Külügyminiszteri találkozó után csütörtökön, december 12-én kezdődik az a történelmi Európai Uniós csúcsértekezlet a dániai Koppenhágában, amely pontot tehet tíz ország, köztük Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásainak végére. Mindazonáltal az alkudozás az utolsó órákig tartani fog, főként az agrártámogatások kérdésében. Az EU negyvenmilliárd eurós belépési forrást javasol a tíz tagjelölt országnak, s ezt a szervezet koppenhágai csúcsértekezletén fogják majd véglegesíteni. A csatlakozó országok többsége nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy több pénzt kérjen Koppenhágában. A dánok a korábbi, brüsszeli csúcsértekezleten jóváhagyott összeget bővítették 2,45 milliárd euróval, írja az EurActiv. Magyarországnak szinte minden “vágya” teljesült az európai uniós tárgyalások során – mondta Balázs Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten. Hozzátette: Magyarország hét pontban lépett előre két hónap alatt.
Így például sikerült három évvel meghosszabbítani a termőföld értékesítéséről szóló szabályt, és az ország lehetőséget kapott arra, hogy 2008-ig a cigaretta jövedéki adóját illetően több lépcsőben érje el az európai uniós szintet. Az államtitkár kiemelte: nehéz viták után Magyarország ugyanannyi képviselőt, 24 főt delegálhat az Európai Parlamentbe, mint más tízmillió lakosú országok. Mint mondta, a mezőgazdaság tekintetében, a dán elnökség segítségével sikerült megállapodni több kérdésben is, így például a figyelembe vett termőterület nagyságát, a tejkvótát, a “pálinka” név megőrzését illetően. Magyarország számára a többi csatlakozó államhoz hasonlóan most már csak az az uniós javaslat sérelmes, amely az első évben a jelenlegi EU-tagországok gazdáinak járó pénz 25 százalékát juttatná az “újoncoknak”, és az összeg csak tíz év alatt nőne száz százalékra. Egy dán javaslat szerint a 25 százalék negyvenre emelkedhet hazai kiegészítéssel.
A költségvetési kérdéseket illetően Magyarország a 2004-es évre vonatkozóan már elfogadta az unió ajánlatát. Eszerint a tagság első évében – mivel a csatlakozásra a tervek szerint csak májusban kerül sor – a közösségi költségvetésbe fizetendő hozzájárulásoknak csak a kétharmadát kell folyósítania, az uniós támogatások összege viszont nem csökkenne időarányosan. Az EU emellett egyszeri kompenzációt is nyújtana annak érdekében, hogy Magyarország nettó költségvetési pozíciója ne romoljon a 2003. évihez képest. Ennek összege várhatóan 155 millió euró lesz. A csatlakozás előtti utolsó évben, 2003-ban Magyarország mintegy 200 millió eurónyi uniós támogatást kap, 2004-es nettó költségvetési egyenlege pedig várhatóan 274 millió euró lesz, így a tagság első évében biztosítottnak tekinthető a javulás. Ez a határ, nincs több pénz az EU-tagjelölt országok számára – mondta kedden Athénban Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök az MTI jelentése szerint.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő ország kormányfője Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnökkel tartott tárgyalása után szögezte le, hogy véleménye szerint az EU “valóban kiegyensúlyozott megoldást talált”, és “a járulékos csomagok számtalan engedményt tartalmaznak a tagjelölt országok számára”. Rasmussen egyértelművé tette, hogy nincsenek tartalékösszegek a tíz tagjelölt országnak, mi több, korábban kijelentette: a makacskodó tagjelöltek kimaradhatnak ebből a bővítési körből. Ciprus, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Észtország és Szlovénia gyakorlatilag lezárta a tárgyalásokat, Lengyelország, Magyarország, Málta és Csehország esetében még több a tisztázni való. Ha hivatalosan is befejeződnek a tárgyalások, a tíz tagjelölt 2003. április 16-án, Athénben írhatja alá a csatlakozási szerződést.