A büntetés-végrehajtás rendjének megtartásához fűződő alkotmányos érdek a véleménynyilvánítási szabadság korlátozásának legitim alapja – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/141/2024. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Szegedi Törvényszék 5.Bv.908/2023/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Kommunikációs Főosztálya (BvOP) elutasította egy sajtóorgánum interjúra vonatkozó nyilatkozattételi kérelmét és megtagadta a fogvatartott indítványozó nyilatkozattételét, aki szándéknyilatkozatában arca bemutatásával és neve közlésével vállalta volna a nyilatkozattételt. A határozat szerint
az indítványozó nyilatkozata sértené vagy veszélyeztetné a Bv.tv. 120. § (2) bekezdés e) pontjában említett érdeket, azaz az interjú alkalmas lehet bűnözői életmód népszerűsítésére.
A határozattal szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melynek során a Szegedi Törvényszék a BvOP határozatát helybenhagyta.
Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett bírói döntés az indítványozó véleménye szerint a kötelező szükségességi-arányossági teszt elvégzése hiányában aránytalanul, így alaptörvény-ellenesen korlátozta az indítványozó véleménynyilvánításhoz való jogát és közvetve a sajtószabadsághoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a büntetés-végrehajtás rendjének megtartásához fűződő alkotmányos érdek a véleménynyilvánítási szabadság korlátozásának legitim alapja.
Azonban
a szabad véleménynyilvánítás jogának kitüntetett szerepe azzal jár, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jognak kevés joggal szemben kell csak engednie és a korlátozás alapjául szolgáló érdeksérelemnek súlyosnak kell lennie.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírói határozat szükséges és elégséges mértékben tartalmazta azokat a lényeges és jelentőséggel bíró megállapításokat, amelyek az indítványozó helyzetére vonatkozó döntéshez elégségesek, a támadott határozatot meghozó bíróság az ügy alapjogi jelentőségét felismerve, az alapjog alkotmányos tartalmával összhangban döntött, ezáltal eleget tett az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdéséből eredő követelményeknek. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panaszát elutasította.
A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó és Varga Réka alkotmánybírók párhuzamos indokolást; Schanda Balázs alkotmánybíró különvéleményt fűztek.
