A Győri jogászképzés 30. évi jubileuma és a Győri Ügyvédi Kamara (GYÜK) megalakulásának 150. évfordulója alkalmából hagyományteremtő szándékkal tartottak jogász-misét a Győri Bencés Templomban május 19. hétfőn, Szent Ivó, a jogászok védőszentje ünnepén. 

A szentmisét Juhász-Laczik Albin bencés szerzetes, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója mutatta beaki jogász végzettséggel is rendelkezik. Prédikációját a jogászság mint hivatással kapcsolatos rövid elmélkedéssel kezdte.

“A hivatásunk irányt ad az életünknek. Az életünk minden pillanatában ott van – a hivatás nem cél, a hivatás az Út. Jézus sem azt mondja, hogy én vagyok a cél. Azt mondja: én vagyok az Út. Ott van minden egyes lépésünknél és döntésünknél” – híta fel a figyelmet Albin atya. “Időről-időre át kell gondolnunk a hivatásunkat.

A jogászi hivatást is gondozni kell, ne tekintsük magától értetődőnek, hogy gyökeret ver és növekszik bennünk. Nekünk kell táplálni! Keresnünk kell és meg kell értenünk az alapjait, a lényegét”

nyomatékosította a bencés szerzetes.

Fotó: Ács Tamás / gyorplusz.hu

De mi a hivatás lényege és hogyan tudunk a hivatásunkhoz hűek maradni? Ehhez adott a szentbeszéd támpontokat.

“Jézus azt mondja: Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. De azt is mondja: Aki szeret engem, az megtartja parancsaimat.”  Az ember alakításának, formálásának módja az is, ha szabályt alkotunk és azt betartatjuk, “de az igazi nevelés az, ha megéreztetjük a ránkbízottakkal azt a szeretetet, amelyből ezek a szabályok fakadnak – így ösztönözzük őket a szabálykövetésre” – hangsúlyozta, kiemelve ezzel a jogászi hivatásra vonatkozóan is az ügyfelekhez és kollégákhoz való viszonyulás és a példamutatás fontosságát.

Fotó: Ács Tamás / gyorplusz.hu

„A szabályaink logikája, az emberségünk hordozója olyan mély dolog, ami nem ebben a világban van. Mindennek az alapját képezi, rendkívül egyszerű és mérhetetlenül, áttekinthetetlenül isteni. Ez a szeretet. A szeretetből pedig szabályok, szabályrendszerek következnek.

A szabályok – így a jogszabályok is – a közösség együttélését és egységét szolgálják, ezért a szeretetben kell gyökerezniük. Minden egyes szabály fundamentuma a szeretet. A jogásznak értelmeznie, értenie kell a szabályokat. Rátok van bízva rengeteg ember, akik közül sokakat vissza kell vezetni ahhoz a szeretethez, ami mindennek, így a szabályoknak is az alapja”

– emelte ki szentbeszédében Albin atya.

Fotó: Ács Tamás / gyorplusz.hu

„Jézus hisz bennünk. Abban, hogy képesek vagyunk felfogni az Ő tanítását, befogadni az Ő szeretetét: egy nép vagyunk, az emberiség egy család, egy szeretet köt össze bennünket. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy megértessük az emberekkel, mi egy közösség vagyunk, ezért szeretettel kell viszonyulnunk egymáshoz” – hangsúlyozta a bencés szerzetes.

A liturgiát követően Bóka Zsolt ügyvéd, a Széchenyi Egyetem jogi karának oktatója szólt a résztvevőkhöz. Köszöntőjében többek között megemlékezett a közelmúltban elhunyt Lenkovics Barnabásról, a győri jogászképzés egyik alapító professzoráról, aki kiemelten fontosnak tartotta a polgári jog szabályainak a pápai szociális enciklikák alapján való finomhangolását.

“A jog középpontjában az ember áll. A jog az emberért van”

– hangsúlyozta zárómondataiban Bóka Zsolt, útravalóul és elmélekdési alapul adva e gondolatot a jogász kollégáknak.

Fotó: Ács Tamás / gyorplusz.hu

Az eseményen részt vett Smuk Péter, a Széchenyi Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és Posta Attila, a GYÜK elnöke.

De ki volt Szent Ivó?

Szent Ivó, a szegények és a jogtudósok patrónusa. Nagy bölcsességgel és szeretettel védelmezte a szegények ügyeit az egyházi és a világi bíróságok előtt. Ivó (Yves Hélory) a bretagne-i Kermartinban született 1253-ban. Édesapját korán elvesztette. Édesanyja vallásosan nevelte. „Úgy élj, hogy szent lehess!” – intette őt. Ivó filozófiát, teológiát, kánonjogot, majd római jogot tanult. Jogi ismereteit a rászorulók, az elesettek megsegítésére használta.

Rogier van der Weyden – Az olvasó ember (Szent Ivó)

Később pappá szentelték. Lelkipásztori szolgálata mellett továbbra is segítette a szegényeket jogi ügyeik intézésében. Elmélyült, imádságos életet élt, szigorú önmegtagadásban. 1303. május 19-én hunyt el. Már életében is sok csodás eseményt kapcsoltak a nevéhez, de közbenjárására, halála után is számos gyógyulás és imameghallgatás történt. VI. Kelemen pápa 1347. június 14-én avatta szentté. Tisztelete egész Európában elterjedt, jogász-társulatok és jogi egyetemek védőszentjévé lett – így a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának is.